Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Eső
Holnap
Eső
Derült
Kedd
Derült
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Ahol a legutolsó bölényt lőtték Erdélyben, avagy: cárok, trónörökösök és királyok kastélya

Nagy-Bodó Tibor január 7, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Görgényi-havasok erdővel borított magas hegyhátai, az egykori lávafolyások nyomait megőrizve mélyen benyúlnak az Erdélyi-medence keleti peremébe.  A hegyhátakat szabdaló völgyekben szaladnak lefelé a Dél-Görgény csúcsairól eredő, a Maros bal oldali mellékágait képező folyóvizek, köztük a Görgény patak, melynek völgyében fekszik Görgényszentimre. A falu észak-keleti sarkában, a hajdani vár romjai alatt található a Rákóczi-Bornemissza kastély épületegyüttese és a hozzá tartozó park, melyet északról a Görgény pataka, keletről pedig az erdő borította Várhegy szegélyez…

carvar (1)
A nemzeti fejedelmek kora

Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet című könyvében leírja, hogy Görgényszentimre legrégibb történetét homály fedi, a környéken azonban több római telepről is tudunk.
A középkorban felépített királyi vár lendületet adott a falu fejlődésének, fontosabb szerepet azonban a nemzeti fejedelmek korában – XVI. század – játszott a település, mely a XVIII. század végi katonai felmérés szerint már mintegy száz házhellyel rendelkezett.

A Görgény-völgy mindmáig Erdély leggazdagabb vadászparadicsoma

carvar (2)

A krónika szerint „…Rákóczi, Apafi uram valaha ott űzték a vadat, sőt a Mocsáron – ott lőtték a legutolsó bölényt Erdélyben…”.
Maga I. Rákóczi György írta fiának a görgényszentimrei várkastélyból 1640 szeptemberében, hogy „tegnap is öt medvét, négy őzet, két rókát, egy nagy erdeit (kant) ölettem mind puskákkal, ma is ebédig öt medvét, egy nagy erdei kant, kinél soha nagyobbat nem láttam…”.
Nem csoda hát, hogy fontos vadászati központ alakult ki. A görgényi vadászatokon megfordult többek között VII. Edward angol király, Ferenc Ferdinánd trónörökös és Lipót bajor király is – erre azonban a későbbiekben még visszatérünk.
A vadászatokat Rudolf herceg kebelbarátja, az Afrika-kutató sáromberki gróf, Teleki Samu szervezte, akinek egyes trófeáit napjainkig megőrizte a falu.
A XIX-XX. század fordulóján itt létesült Erdély III. Erdőőr Szakiskolája, mely ma is erdészeti szakközépiskolaként működik.

A vadászatoknak otthont adó kastély

carvar (3)

De lapozzunk vissza egy kicsit a történelemben.
Görgényszentimrén tehát a XVIII. században épült a Bornemissza kastély, mely egy időben Rudolf trónörökös vadászkastélya volt.
A kastély elődjét I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak, ezt 1718 és 1734 között új tulajdonosa, Bornemisza János, a vár köveinek felhasználásával, barokk stílusban helyreállította és kibővítette.
A kastélyról mindenekelőtt azt kell tudni, hogy 1881-ben kapta meg Rudolf trónörökös, aki jelentős átépítéseket hajtott végre rajta.
A trónörökös számára rendszeresen tartottak medvevadászatokat a közelben fekvő Görgényi-havasokban.
A görgényi uradalmi vadászatokon olyan neves személyiségek is részt vettek, mint VII. Edward angol király, I. Ferdinánd bolgár cár és Ferenc Ferdinánd. A kastély vadászati szerepét a két világháború között se veszítette el, ekkor a román királyi család rendezett itt vadászatokat.

Az épületrészek építési ideje a századok homályába vész

carvar (7)

Lapunk hasábjain már említettük, hogy a Görgényszentimre melletti magaslaton 1708 után a várkastély körüli építkezés teljesen leállt.
A vár építőanyagát leszállították a domb alatt elterülő faluba, és ott egy nagy kastélyegyüttest hoztak létre, melynek épületei ma is állnak.
Maga a kastélyegyüttes a falu főútja mentén áll. Három épületének térkapcsolata egy szépen rendezett és karbantartott díszudvart – virágoskertet – zár be.
Az épületek a főhomlokzataikkal a díszudvarra néznek.
Ahogyan azt Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében leírja, az épületek építési ideje a századok homályába vész.

Az új vadászkastély

carvar (5)

Okiratok szerint az épületek alapjaikban a XVII. században emelt épületek átépítése révén jöttek létre.
A XVII. században I. Rákóczi György fejedelem 1630-1648 között udvarházat emeltetett, majd újabb építkezéssel vadászkastély építéséhez kezdett. Később Széki II. Teleki Mihály kancellár, aki 1634 és 1697 között élt, folytatta a munkálatokat.
Teleki Mihályt érdemeiért I. Lipót császár 1685-ben grófságra emelte, és halála után utódai a római szent birodalmi címet kapták.
Ugyancsak a fent megnevezett szerzőnek van tudomása arról, hogy a vadászkastély lerombolása után, 1735-ben a Rákóczi uradalmat a kászoni báró, Bornemissza János országos elnök nyeri el zálogkölcsönként, és folytatja az építkezést a rombadöntött várkastély anyagának felhasználásával.

1835-ben elkezdődnek a visszaváltási perek

A XVIII. században a meglévő épületeket bővítik, átépítik a barokk stílusában, valamennyit egyemeletes elrendezéssel.
Görgény zálogkölcsöne 1835-ben lejár, és elkezdődnek a visszaváltási perek, melyek során 1881-től Rudolf trónörökös vadászkastélyként használja az épületeket.
Öngyilkossága után az állam 1893-tól a kastély épületeit erdészeti-erdőőri iskolaként tartotta és tartja fenn. Kiemelten fontos tudni azt, hogy csak ekkor építik fel a főépület manzárd rendszerű padlásterét, létrehozva ezáltal a manzárd emeletét.
Be kell látni azt, hogy a kastély épületeit az állam elfogadható formában, jó karban tartja.

carvar (6)A népi építészet hatásai

A főút mentén és az azzal párhuzamosan álló épület hosszában az udvar felől mindkét szinten téglaoszlopos tornácot készítettek, bolthajtásos bejárattal.
A Kapuépület tornácának tartóoszlopait az 1930-as évek elején esztergályozott, karcsú faoszlopokkal cserélték ki. Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint homlokzatainak díszítése egyszerű, tornácos homlokzata a népi építészet hatását mutatja.

A barokk formái

Az előbbi épületrésszel – vagyis a Kapuépülettel – párhuzamosan áll a Vendégszobák épülete, amelyet a trónörökös idejében rendeztek át.
A szimmetrikus elrendezésű, harminc méter hosszú épület középtengelyében egy erőteljesen kiugró barokkos oromfalú bővülettel rendelkezik, annak földszintjén a bejárattal, és emeletén egy nagy teremmel.
A manzárdtetős épület ajtó-ablaknyílásainak keretezése, főpárkánya és az épületsarkokon az armírozás – vagyis sávozás – barokk formát mutat.

A díszítések teszik vonzóvá a kastély épületegyüttest

A díszudvart kelet felől a főépület zárja le, és ez foglalta magába a reprezentációs termeket és a trónörökös lakosztályát, melyeknek belső kialakítása díszesebb volt.
A mintegy nyolcvanöt méter hosszú L alaprajzú épület méreteivel és gazdag díszítésével vonzóvá teszi a kastély épületegyüttest.
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációból még az is kiderül, hogy az épület tengelyében kihangsúlyozottan épült a középső rizalit a kiemelt óra (fegyver-) toronnyal, tipikus barokkíves toronysisakjával.

carvar (4)

A hosszú épületet egy-egy bástyaszerűen kiképzett magastetős rész zárja le, illetve az észak felőli épületszárny.
Ennek az épületszárnynak a tengelyében lévő rizalit barokkvonalú oromzatával és annak stukkódíszítése a kastély legszebb részét alkotja.
Az épületszárny végében készült az ellipszis alaprajzú kápolna és annak tornyos kiképzésű bejárata magas toronysisakkal.
A Főépület homlokzatainak változatos kiképzése, szobrászati – stukkó és kőfaragó – részletei a barokk építészet szép példáját mutatják.
A három mutatós épület, a díszudvar és a Főépület mögötti nagy kiterjedésű dendrológiai park, kétségtelenül legnagyobb szabású kastélyépületünk.

(folytatás a következő lapszámunkban)

Share Button
Ennyien olvasták: 1090

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.