Központ
2017. július 23. vasárnap, Lenke
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Zivatar valószínű
Kedd
Zivatar valószínű

Ahol a protestánsok hitvallása megfogalmaztatott

Nagy-Bodó Tibor május 31, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Érdőd, a partiumi kisváros Szatmárnémetitől szűk huszonöt kilométerre délre fekszik. A kisváros nevét 1215-ben Herdeud néven említik először. Egykori várát 1481-ben Drágffy Bertalan építtette. 1545-ben itt fogalmazták meg a protestánsok hitvallásukat tizenkét cikkelyben, 1555-ben újabb zsinatot tartottak itt. 1565-ben János Zsigmond megostromolta és leromboltatta. 1727 és 1730 között Károlyi Sándor a romok felhasználásával építette fel várkastélyát, ahol 1847. szeptember nyolcadikán kötött házasságot Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ma csak romjai láthatók, mivel a második világháborúban elpusztult. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Erdődi járásának székhelye volt.

Erdőd, az őskorban is lakott hely

Szatmárnémetitől délre települt Szatmár megye egyik legrégibb kisvárosa. Ez az őskorban is lakott hely, a XI-XII. században népesült be újra.
A középkor elején a Szatmár megyei Bükk-hegység egész erdős területét ellenőrző, és egy ideig a szatmári vártól és a megyétől is független erdőispánság élén állott.

1456: a király engedélyezi a vár megépítését

Ahogyan azt már röviden jeleztük, a település neve első ízben 1215-ben a Váradi Regestrumban fordul elő Herdeud alakban, amikor Ábel nevű papját említik.


Ugyanakkor ismeretes az a tény is, hogy 1264-ben a szatmári vár tartozéka, 1319-ben pedig a Daróczy családból származó Péter erdődi comesé.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy 1392-től a XVI. század közepéig az egész erdődi kerület a Bélteki-Drágffy család birtoka volt.

Előbb Bélteki Balk (Walk) és Drág vajdák birtoka volt, akik 1456-ban nyertek a királytól engedélyt arra, hogy erdődi birtokukon, vagy másutt fából vagy kőből várat építsenek.

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy 1470-ben a király elvette a hűtlenné vált Bélteki Mihály birtokait, és Drágffy Bertalannak adományozta.


A korábbi királyi engedély alapján Drágffy Bertalan építette fel az erdődi várat, ahogy azt az egykori bejárat fölötti felirat is bizonyítja:
„1481. Szent-György havának 8-adján Drágfi Bertalan kezdette csinálni ezen Erdewd várát”.

Várnagyát először egy 1504-ben kelt oklevél említi

Kubinyi szerint a várnak öt tornya volt, a homlokzati részén két magasabb toronnyal, közepén kisebb, hátsó részén pedig további két toronnyal.
Drágffy Bertalan rendelkezése alapján a kőfalak magassága hatvan, szélessége harminc, a tornyok magassága nyolcvan, a kapu szélessége pedig négy sing – egy sing körülbelül hatvannégy centiméter – lett.


Szintén a fent említett szerző tudomása szerint várnagyát először egy 1504-ben kelt oklevél említi, melyben a váradhegyfoki konvent azt jelentette II. Ulászlónak, hogy mikor parancsára Butkay Pétert be akarta iktatni a néhai Morócz Istvánné Szatmár megyei birtokaiba, Drágffy György erdődi várnagya – castellanus castri Erdewd vocati familiaris magnifici Georgii Dragffy de Belthewk – annak ellentmondott.

1565-ben János Zsigmond földig romboltatja a várat

A Drágffyak kihalta után, Drágffy Gáspár özvegye, somlyai Báthori Anna ecsedi Báthori Györgyhöz ment feleségül, aki János Zsigmond pártján állott, és ezért a fejedelemtől megkapta az erdődi uradalmat is.


1565-ben azonban Miksa király vezére, Schwendi Lázár kassai főkapitány ostrommal vette be a várat, de János Zsigmond negyven napi körülzárás után visszafoglalta és földig romboltatta. A vár ezután már nem is épült fel.

1730-ban Károlyi Sándor várkastélyt építtet

1565 után a szóban forgó uradalom a szatmári várhoz tartozó kincstári birtok volt, egészen pontosan 1629-ig, amikor báró Károlyi Mihály özvegye, Zsegnyei Borbála vásárolta meg.


A későbbiek során is a Károlyi család birtoka az uradalom.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy a várrom anyagának felhasználásával 1730-ban gróf Károlyi Sándor mégy hengeres toronnyal díszített várkastélyt építtetett. Ennek kápolnájában kötött házasságot 1847. szeptember nyolcadikán Petőfi Sándor Szendrey Júliával.


1896-ban neogótikus stílusban helyreállított tornyok közül az egyik épen megmaradt, míg a többi három és a várkastély épülete romokban hever. Legnagyobb része a Második Világháború végén pusztult el.

Ami ma látható…

A ma látható maradványok a Károlyi-féle átépítés illetve a XIX. századi helyreállításból származnak.
Az épületegyüttest mély szárazárok vágja el a hegygerinctől.
A síkság felé eső oldalakon – északon és nyugaton – az árok külső oldalát egy magasított földsánc képezte – csupán az árokból kitermelt földből kialakítva.
A nyugati oldal külső földsáncát a mai aszfaltozott út elpusztította, míg az északi részen még áll.
A Castrum Bene Egyesület szakvéleményezése szerint az épület szabálytalan négyzet alaprajzú – körülbelül harminc méteres oldalhosszakkal –, sarkain egy-egy a falsíkok elé kiugró kerek toronnyal.


Ezekből a dél-nyugati – a XIX. században helyreállított – pártázatáig áll, a dél-keleti romosan az első szint magasságáig, míg a többi torony helye és formája csak a felszínen megfigyelhető egyenetlenségek alapján következtethető ki.
A dél-nyugati tornyot romantikus pártázattal látták el, ablakait román stílusúnak alakították ki.
Szintén a fent említett egyesület adataiból és gyűjtéséből tűnik ki még az is, hogy a dél-keleti torony a korábbi XVIII. századi állapotot őrizte meg.
A csekély megmaradt épületrészen megfigyelt adatok XVIII. századi metszetek alapján egészíthetőek ki. A kastély három kétszintes szárnyból áll. A negyedik – nyugati – oldalt egy falszakasz zárja le.
A déli oldal tornyai háromszintesek barokkos-tornyos sisakkal fedve, amely alatt nyitott szakállszárítók figyelhetőek meg. Az északi oldal tornyai hasonló kialakításúak, de egy szinttel kisebbek.
A déli oldalon található kapu fölött egy ötödik kerek-torony áll, amely ugyancsak háromszintes. A bejáratnál egy kisebb négyszögű építmény ugrik a falsík elé. A tornyok díszítését rizalitok és a harmadik szint felett ovális ablakai adják.

A régészeti kutatások sem tudják tisztázni a korábbi fázisokat

A későközépkori kastély-vár épületét tekintve szinte teljesen feltételezésekre vagyunk utalva.
A megejtett – egyébkén korlátozott mértékű – régészeti kutatások nem tudták tisztázni a korábbi fázisokat.
A vár-kastélyt övező árok, a külső falsánccal együtt – a régészeti ásatás tanúsága szerint – azonban már a XVI. század elején is létezett, talán éppen már a vár építésétől kezdve.
Az épületek alaprajzi elrendezését tekintve pedig, a leginkább kézenfekvő azt feltételezni, hogy a Károlyi-féle átépítés a korábbi alaprajzi elrendezést követte. Így ez szabálytalan négyszög alakú lehetett, a sarkokon egy-egy kerek toronnyal.

A gótikus templom

Az erdődi gótikus templomot 1482-ben adományozták. Az eredetileg római katolikus templom röviddel a felszentelése után a református egyház temploma lett.
1545-ben itt tartották meg az első magyarországi protestáns zsinatot. A templomot a XVIII. század során római katolikus egyház újra birtokába vette.
1860-ban Ybl Miklós tervei alapján felújították az épületet. A sváb származású neves építész egy magas újgótikus toronnyal és a déli oldalhajóval egészítette ki az eredeti falakat.
A város legismertebb fia az 1442-ben születet Bakócz Tamás. Egy királyi jegyző tehetséges fiaként, mint esztergomi püspök, Magyarország prímása, és bíborosa, rendkívüli karriert futott be.
1513-ban Giovanni Medici mellett reményteljes jelöltként pályázott a pápai trónra. A Medici sarj mint X. Leo pápa vonult be a történelembe.

 


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményükből küldte be szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 696

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.