Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

Ahol Erdély legkorábbi építési feliratai találhatók

Nagy-Bodó Tibor szeptember 16, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

aranyosgerend-10

(Folytatás előző lapszámunkból)
Aranyosgerend település az Aranyos patak partján, a második ármentes teraszon helyezkedik el. A nevét egyes nyelvészek szláv eredetűnek tartják, viszont a régészeti és történelmi források alapján, csak úgy, mint más területein, a Kárpát-medencében itt sem lehet kimutatni azt a jelentős szláv expanziót, amelyet a talán kissé egyoldalú megközelítéseket alkalmazó nyelvészeti adatok alapján feltételeznünk kellene. Ezen e héten befejezésképpen még ennél a témánál maradunk, és többek között bemutatjuk az ottani református műemléktemplomot is.

aranyosgerend-20

A kelta közösséghez való kötődés és a kultikus fémtárgy

A település az őskortól lakott terület, már bronzkori leletek is ismeretesek a területről. Mégis a legfontosabb lelet az erdélyi területen a Krisztus előtti III. században megjelent, és mintegy százötven éven át regnáló kelta közösségekhez kötődik.
Egy kultikus fémtárgy, egy vadkant ábrázoló szobrocska került elő Aranyosgerend területéről, amely egyértelműen a keltákhoz kapcsolódik.
A kelta leletek után kiemelkedő jelentőségű a császárkori római hódítás emlékei, mivel a rómaiak az erdélyi rövid idejű megszállásuk során kiváló érzékkel ismerték fel Aranyosgerend geográfiai helyzetét, és az Erdély különböző irányai vezető Aranyos patak és Maros menti utak fontos találkozási pontját. Így erődöt emeltek az útjaik védelmében…

aranyosgerend-18

Az első írásos említés

Az Árpád-korban is felismerték a terület jelentőségét, a folyó- és patakvölgyekben húzódó utak találkozási pontját és a sókereskedelemben betöltött szerepét.
Ugyanis az Aranyos patakon sót szállító hajók megrongálták a területen található vízi malmokat és a malomgátakat, és ezeket a károkat a sókamara máig fennmaradt írásban is elismerte Nagy (Anjou) Lajos (1378-ban), majd Zsigmond (1391-ben), Mátyás (1475) és Ulászló (1499) királyaink alatt.
A legjelentősebb történelmi és régészeti emléket a Gerendi család, a terület névadó családja emeltette. Az Aranyos patak mentén található és egy kiemelkedő dombon várkastélyt emeltek, amelynek első említése 1547-ben egy oklevélben történt meg.

aranyosgerend-16

A már nem létező katolikus templom

Egy 1289-ben kelt birtoklevél alapján a Gerendi család – IV. (Kun) László királyunktól – már biztosan birtokolta ezt a terület.
Ugyanebben az időben, vagyis a XIII. században, 1268-ban épülhetett egy katolikus templom is, de ez ma már nem látható, mivel egy nemzetközileg is fontos művészettörténeti elemeket tartalmazó, védett, máig fennmaradó templomot alakítottak ki a helyén, és az építőanyagának felhasználásával XV. század kezdetén.

aranyosgerend-9

A Jósika család telepeseket hoz a faluba. Az oláh jobbágyok áttérnek a görög katolikus hitre

Aranyosgerend lakosságát 1599-1604 közötti általános pusztulás és pestisjárvány nagyon meggyérítette. Ezért a falu birtokosa, a Jósika család, telepeseket hozatott a faluba. Ennek tudható be az oláh jobbágyok letelepedése a falu szélén.
1700 után az oláh jobbágyok áttértek a görög katolikus hitre, ezért Kemény József és Láng Anna 1795-ben egy kápolnát építettek számukra szintén a falu szélén.

aranyosgerend-1

A magyar lakosság általános terrornak van kitéve

A trianoni békeszerződést követő első két évben a magyar lakosság általános terrornak volt kitéve. Elkobozták vagyonaikat, amelyet a falu összetételét megváltoztató, betelepült románok kaptak meg.
1930-ban a két nagy etnikum számaránya megközelítőleg azonos lett, viszont a roma kisebbség kifejezetten magyarok oldalára állt.
Csak 1968-ban sikerült megváltoztatniuk a karhatalmistáknak a magyarság és románság közti arányt, az utóbbiak javára.

aranyosgerend-8

A reneszánsz gerendi kert

A XVI. században Gerendi János, Torda vármegye főispánja és Anna nővére unitáriussá lett és ezzel a településen, Aranyosgerenden unitárius központ alakult ki.
Mindezen nevezetességek mellett a legkiemelkedőbb jelentőségű a középkor végén, az újkor kezdetén kialakított reneszánsz gerendi kert, amely hossztengelyében egy szőlőlugast, arra merőlegesen három, meggyfákból és szilvafákból kialakított lugas állt egy 1653-as írásos forrás alapján.
A lugasok által kirajzolt reneszánsz kert geometriai központjában egy díszkerti elemeket tartalmazó filagóriát alakítottak ki, majd a későbbi leírásokban még halastavakat is említenek.

aranyosgerend-2

aranyosgerend-2

A majdnem egyedinek mondható csatornarendszer

A fent leírtak szerint, a szomszédos gerendkeresztúri udvarház kertjére utalhat az írásos emlék. Bár az osztrák katonai térképek elemzése alapján Aranyosgerenden, az Aranyos mentén megfigyelhető olyan csatornarendszer, amelynek a vége tószerűen kitágul.
Így nem zárható ki, hogy a patak vizével kisebb halastavakat tápláltak, mint az szinte minden Kárpát-medencebeli folyó és patak mentén megfigyelhető a középkor és a kora újkor folyamán.
Az Aranyos patak és a patak mentén húzódó árvízmentes teraszrendszer kifejlődése pedig alapvetően meghatározta a település és a termelés, földművelés és építkezés lehetőségeit, egy szűkebb térbeli sávba szorítva ezeket a gazdálkodási és társadalmi folyamatokat.

Az újbóli felépítés jelentős távol keleti turizmust vonna magához

A geomorfológiai – hidrológiai – domborzati adottságok következtében lenne kiemelkedő jelentőségű, hogy a ma már pusztulóban lévő, a XVI. században kialakított és a XVII. században átalakított, a tulajdonosok alapján Gerendi-Bánffy-Kemény családok által birtokolt, viszonylag jó állapotban lévő, de már pusztuló kastélyt megvédjék, vagy legalább védtetőt kialakítva a további intenzív pusztulást megállítsák.
Ugyanis terület igen jó geográfiai helyzetben van a Kolozsvár felé, vagy Székelyföld irányába utazó turistáknak, kereskedelmi utazók számára ideális helyszín lenne, a gerendi féle reneszánsz kert, főleg a szilva és cseresznyefák – lugasok újbóli felépítése pedig igen jelentős távol keleti turizmust vonna magához.

aranyosgerend-14

A templom magán viseli az évszázadok nyomait

Az aranyosgerendi református templom Erdély kiemelkedő jelentőségű műemlékei közé tartozik.
A XIII. század végén készült épület tömegében és térképezésében a románkort idézi, de magán viseli az azóta eltelt hét évszázad nyomait is.
Rendkívül fontos kiemelni, hogy itt találhatóak Erdély legkorábbi építési feliratai, melyek megnevezik az építtetőket, a védőszentet és a templom építésének menetéről is képet nyújtanak.

A befalazott feliratos tábla

Az Adatbank közlése szerint a korabeli templomépítési szokásokhoz híven a szentély készült el a leghamarabb, erre utal a sekrestye szemöldökkövén levő felirat, melyből kiderül, hogy a szentély és a sekrestye már 1290-ben készen állt.
A templom másik XIII. század végi felirata a hajó déli homlokzatán került elő 1949-ben, ma a toronyaljban, a nyugati kaputól balra található.
Az 1299-es esztendő minden bizonnyal az építkezés befejezésének évét jelöli, a feliratos táblát ekkor falazhatták be a déli homlokzat síkjába.

aranyosgerend-11

A templom a különböző vallású kegyurainak hite szerint más-más felekezet templomává válik

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki az is, hogy a XIV. században kisebb gótikus átépítésen esett át a templom, ekkor készültek a torony második szintjének gótikus ablakai, a szentélyzáradék ablakai és a falképek.
A XVI. század zivataros körülményei között az aranyosgerendi templom különböző vallású kegyurainak hite szerint más-más felekezet templomává vált, rövid ideig lutheránus, unitárius, majd ismét katolikus.

A templom kövei az ókori Potaissa romvárosából származnak

Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár szakvéleményezése szerint a templom alaprajza egyszerű: egyenes záródású szentélyből, hajóból és toronyból áll. Déli bejáratához kis előcsarnok csatlakozik, mely egyben a kriptába vezető lépcsőt is takarja.
A nyeregtetővel fedett, fehérre vakolt épület sarkait kváderek hangsúlyozzák. Kövei minden bizonnyal az ókori Potaissa romvárosából származnak, erről tanúskodnak a falszövetben felbukkanó, a legutóbbi restauráláskor kibontott és azóta szabadon hagyott római sírkövek töredékei és feliratos kövei.

aranyosgerend-12

A bronzból készült vadkan – A gerendi kelta kultikus tárgy

A korai gótika stíluselemei

A toronyaljba belépve a korai gótika stíluselemeit magán viselő nyugati kapun át juthatunk be a belsőbe. A nyugati bejárat bélletes kapuja pillérekkel és oszlopokkal tagolt, három vízszintes sávban levélmustrák, maszkok, sőt egy kezdetleges emberalak díszíti.
A szárkő tagozatai a félköríves oromzatban folytatódnak. Faragványait a viszonylag szerény művészi színvonal jellemzi.
Valamikor a hajó teljes felülete festett volt…

aranyosgerend-4

A templom falképei nem egyetlen periódusban készültek. Az első kifestésre valószínűleg a gótikus átalakításkor kerülhetett sor, erre utalnak a szentély mérműves ablakának bélletébe befutó festések is.

aranyosgerend-2
A megmaradt részletek alapján arra következtethetünk, hogy a hajó teljes felülete festett volt, egyrészt vörös kváderköves díszítéssel, másrészt timpanonszerű, baldachinnal koronázott keretekben meg­­jelenő figurális ábrázolásokkal.


Az aranyosgerendi két részben megjelent összeállításunkat írta és szerkesztette: Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, geológus és Nagy-Bodó Tibor


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek, valamint a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek

Share Button
Ennyien olvasták: 2524

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

  1. Blényesi István szeptember 17, 2016 at 8:56 du.

    Örülök minden hasonló írás megjelenésének. Gyakran átutazom Aranyosgerenden, szomorúan látom, hogy lassan omladozik a kastély. Az írás nyomán döntöttem el, hogy meg kell látogatnom a templomot is. Kérem, folytassák szakértő írásaikat.

    • Nagy-Bodó Tibor szeptember 22, 2016 at 8:27 de.

      Tisztelt Uram, ezt tesszük minden héten. Olvassa továbbra is a Központ hetilapot! Tisztelettel, Nagy-Bodó Tibor

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.