Központ
2020. november 26. csütörtök, Virág

Ahol ma a házasságokat kötik: a vásárhelyi Kárnász-ház

Nagy-Bodó Tibor március 26, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Karnasz 4

A címben megnevezett ingatlan 1824-ben épült klasszicizáló homlokzattal a Petráskó család számára. Az épület későbbi tulajdonosai után Petráskó-, Gajzágó- és Kárnász-háznak hívták. A XIX. század közepén a Gajzágó család vásárolja meg a házat, és ezt lányáról, Kárnásznéról nevezi el. Az épület falai gazdagon díszítettek. A képek a hajdani város utcarészleteit ábrázolják. Az emeleti folyosó mennyezetéről hölgyportrék és felhőkön csücsülő hölgyek tekintenek le ránk. Az épület – leginkább a benne található falfestmények miatt – kiemelkedő műemléki értékkel bír. Ezen a héten erről az egyemeletes ingatlanról írunk.

A századforduló épülete

A boltozatos kapubejárat oldalfali freskóin a XIX. század végi Marosvásárhely egy-egy részét láthatjuk, de vannak még meg nem határozható képek is, amelyek állítólag ismeretlen olasz festőművésztől származnak.
A marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád is megemlítik, hogy az épületet a XVIII-XIX. század fordulóján építették, majd 1986-ban felújították, és házasságkötő termet létesítettek benne.
A termeket Mohr Lajos ötvösmunkái, Hunyadi László kovácsolt lámpái és Bálint Károly szobrai díszítik.
Ugyancsak a fent említett könyvből derül ki az a tény is, hogy az épület szomszédságában van a XIX. században épült Nagy Samu-féle ház, amit 1986-ban egy ajtónyílással a házasságkötő házhoz csatoltak.

Karnasz 3

A műemlékként nyilvántartott épület

A Görög-ház – erről az épületről már írtunk lapunk hasábjain – melletti egyemeletes lakóház klasszicizáló homlokzata a Nagypiac korabeli épületeivel egyenértékű, de belső építészeti kialakítása és az alkalmazott iparosfestészeti munkák értékéért és szépségéért műemlékként tartják nyílván.
Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében rávilágít arra, hogy ezt az épületet a XIX. század első évtizedében egy gazdag kereskedő család építette lakása és üzlete számára. Külső és belső kialakítása a kor ízlésének megfelelő.

Karnasz 1

Az ingatlan különlegességei

Főpárkánya fekvőhomlokzatos, emeleti ablakait klasszikus szemöldökpárkány díszíti. A kosárívű kapubejáró kőkeretes, a kapualj mennyezete félköríves boltíveken nyugvó boltozatok sorozata, melyet klasszikus mintájú díszítőfestés teszi széppé.
Az oldalfalakon, a boltívek által lehatárolt sík mezők mindenike festett – al-seco – falképeket tár a szemlélő elé, melyeknek értékét nem annyira művészi értéke, hanem romantikus tárgya adja.

Karnasz 2

Amit a képek megörökítenek

A 2 x 2 kép közül kettő különösen értékes a város építészettörténete szempontjából.
A bal oldali kép a Kossuth Lajos utca házsorát örökíti meg a Nagypiac felől nézve, míg a másik a Vártemplomot, a kéttornyú római katolikus templomot a plébánia épületével és a Görög-házat a Kárnász-házzal együtt, melyben épp ezen festett faliképek vannak.

Ami még a szakembereket is elbűvöli

Keresztes Gyula leírása szerint a kapualjból induló belső lépcső egy igen hangulatos emeleti hallba vezet, melynek kialakítása még a szakembert is elbűvöli.
Festett mennyezetét felhőkön ülő női alakok és kis amorettek, valamint medalionokba foglalt négy portré és igen szép díszítőfestés-vonalazás teszi még díszesebbé. Az oldalfalakon festett főpárkány szalad körbe, és a festett lizénák által osztott mezőkben romantikus tárgyú tájképek – várkastély, városképek – láthatók.

Karnasz 6

A Városi Tanács felszabadítja az épületet a lakóitól és az üzleteket a bérlőitől…

A nagytermet és a lakószobákat is hasonlóan díszítették, de azokat az államosítás után használói lefestették.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg azt is, hogy 1968-ban, a helyreállítási munkák érdekében a Városi Néptanács a Kárnász-házat felszabadította a lakóitól és az üzleteket a bérlőitől.
A munkálatok befejezése után a Városi Tanács házasságkötő termet rendezett be az épületben. Az emeleten rendelkezésre áll a hivatalos személyek szobája, a násznép várótermei, a nagyterem és a házasságkötés utáni jókívánságok fogadószobája.
Az esküvői díszebédek tartásának érdekében a Városi Tanács a szomszédos épületet – Nagy Lajos háza – hasonlóképpen helyreállítatta, melynek emeletén vendéglő működik, amelynek közvetlen kapcsolata van a házasságkötő termeivel. Ezen épületek földszintjén cukrászda, fényképészeti szalon, menyasszonyi ruhakölcsönző és ajándékboltok működtek, működnek.

Karnasz 5

A falképeket festőművészek javítják ki

A helyreállítási munkák alkalmával valamennyi helyiség falairól kilenc réteg falfestést távolítottak el, és a láthatóvá vált díszítőfestés töredékei alapján, a falak és a mennyezetek díszítőfestését rekonstruálva újrafestették.
A festett falképeket festőművészek javították ki. Valamennyi helyiséget, termet a munkálatok végeztével ízléses bútorokkal rendezték be.
Keresztes Gyula szerint a szép belsőjű lakóház első építtetője ismeretlen. A XIX. század közepén a Gajzágó család vásárolta meg a Bíró családtól. Gajzágó lánya Kárnászné volt az épület utolsó tulajdonosa, így a Kárnász-ház nevet viseli.

Nagy Samu háza

tehát a Kárnász-ház szomszédságában álló, azzal azonos korú épület utolsó tulajdonosa nevét viseli.
A Kárnász-ház helyreállításával egy időben a városi tanács ezt az épületet is helyreállítatta – mint már államosított házat.
A határfalba vágott ajtónyílással közvetlen kapcsolatot biztosítottak a két épület emelete között.
Az emeleti termek belső kiképzése hasonlóképpen, díszítőfestéssel készült.


 

Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet: Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 2257

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.