Központ
2017. szeptember 26. kedd, Jusztina
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Ahonnan Erdélyt kormányozták

Nagy-Bodó Tibor november 11, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

gyulafehervar-2-27

(folytatás előző lapszámunkból)

Ami a Gyulafehérvárt illeti, fontos tudni azt, hogy már a vaskorban földvár állt itt, ahová a rómaiak később castrumot építettek. Itt állt Apulum, az ókori Dácia tartomány egyik jelentős városa. Erdélyt már a magyar államalapítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, és itt székelt az erdélyi vajda. Püspökségét Szent István alapította 1009-ben, ezt követően lesz Fehér vármegye székhelye. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. 1277-ben Alárdi János vízaknai szász bíró fia bosszúhadjáratában felégette. Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. Székesegyháza XIII. századi, és egy régebbi templom alapjaira épült. 1291-ben III. András országgyűlést tartott itt. 1642. március negyedikén itt választják fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október tizenegyedikén. 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égetik fel, majd ugyanebben az évben, október huszonötödikén a fejedelem itt mond le.

gyulafehervar-2-26
Győz a megerősödött magyar sereg

1442. március huszonkettedikén a város mellett csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével. Először a török, majd néhány nap múlva a megerősödött magyar sereg győzött.
1516-ban II. Ulászló megerősítését rendelte el. Budáról először Lippára, majd 1542-ben ide költözött Izabella királyné és fia I. János néven magyar király, miután a Püspöki Palotát átalakították oly módon, hogy a Keleti Magyar Királyság székhelye lehessen.

gyulafehervar-2-7
Amint azt már részben említettük, 1559. szeptember tizenötödikén itt is halt meg Izabella királyné és ugyanitt gyilkoltatta meg katonáival Balassa Menyhért Izabella parancsára a lázadó Bebek Ferenc, Kendy Ferenc és Antal nemeseket.
1571. március tizennegyedikén itt halt meg János Zsigmond fejedelem és az utolsó szabadon választott magyar király. A királyné és fiának hamvai a Szent István által alapított székesegyházban pihennek.

gyulafehervar-2-9
II. János magyar király halálát követően az erdélyi – többségében protestáns (református, unitárius és lutheránus) rendek – 1571. május huszonötödikén Báthory István római katolikus főurat választották meg Erdély fejedelmének. I. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erdélyi rendek szabadon választják meg az ország fejedelmét, ezért ígérgetéssel rávette Bekes Gáspár unitárius vallású főurat, hogy lázadjon fel Báthory ellen.
Bekes Gáspár folyamatosan szervezkedett a fejedelmi hatalom megszerzése érdekében 1572–1574 folyamán.

gyulafehervar-2-25

Az erdélyi nemesek legyőzik a vajda seregét!

Továbblépve a leírt korban, kiemelten fontos tudni azt, hogy 1599-ben Mihály havasalföldi vajda fegyverrel támadt Erdélyre, és a fejedelemre, kinek seregét Sellenberknél legyőzte, majd bevonult Gyulafehérvárra is.

gyulafehervar-2-10

A november húszadikán itt megtartott országgyűlés meghódolt Mihály vajdának, akit fejedelemnek nevezett.
Kiss Gábor, Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából ír arról, hogy a vajda seregét az erdélyi nemesek Basta katonáinak segítségével Miriszlónál 1600. szeptember tizennyolcadikán legyőzték.

gyulafehervar-2-8
Egyik vezére, Székely Mózes október hetedikén hétezer emberével csatlakozott az erdélyi nemesek tordai táborához, és 1603-ban a szultántól ő kapott írásbeli szerződést az erdélyi fejedelemségre.

gyulafehervar-2-24

Bethlen Gábort Erdély fejedelmévé választják, aki Szebenből Gyulafehérvárra teszi át székhelyét…

Írott dokumentumok tanúskodnak arról, hogy Székely 1603. május kilencedikén jelent meg seregével Fehérvár falai alatt, mire a várkaput megnyitották előtte. Székely Mózes seregét azonban ugyanebben az évben, egészen pontosan július tizenhetedikén a székelység által támogatott Radul havasalföldi vajda szétverte, és Erdély Basta tábornok kezébe került.

gyulafehervar-2-11
Bocskai István, Rákóczi Zsigomond és Báthori Gábor után 1613. október huszonharmadikán az erdélyi országgyűlés Bethlen Gábort választotta meg Erdély fejedelmévé, aki 1614. február tizennyolcadikán Szebenből Gyulafehérvárra tette át székhelyét.

gyulafehervar-2-23

Az építkező Bethlen Gábor

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból idézve, avagy ahogyan erről a történelmi időszakról és helyzetről Szalárdi ír:
„…Bethlen Gábort azért azonnal az ország megcsendesítésére… végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét… székes helyén. Fejérváratt, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és Várad váraiban nagy friss fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala… a fejedelmi házakat és udvart itt is, székes helyén nagy friss pompás épülettel, kívül olaszfokosan (reneszánsz pártázattal) … megékesítvén… és hogy ezen fejedelmi székes hely is ugyan derekas bástyákkal, árkokkal megerősíttethetnék, nagy szorgalmatossággal vala rajta, és a városnak dél felől való két szegletin, mellnyek napnyugat felől való szegletiben az fejedelmi udvar és házak foglaltatnak vala, két igen nagy, hosszú szárnyas bástyákat téglából meg is építtetett vala, árkát is az részről nagyon kihányatván, de hogy fundulása és igyekezete szerint végbevihette volna, a szomorú halál nem engedte vala…”.

gyulafehervar-2-22

A fejedelmet a székesegyházban temetik el

Bethlen Gábor elrendelte, hogy „…az várbeli házaknak a szalmafödeleit le kell szedni, sövény kerítéseit az székely méltósághoz illendően kitserélni…”.
1619-ben a régi helyébe új nyomdát állíttatott, és az I. István király által Szent Péter tiszteletére alapított székesegyház gondozását az erdélyi püspökségre bízta.
A nagy fejedelmet, Bethlen Gábort 1630. január huszonötödikén temették el a székesegyházban.

gyulafehervar-2-21

Gyulafehérvár továbbra is megtartja központi szerepét

Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában ír arról, hogy az 1699-es karlocai béke után az Erdélyi Fejedelemség a Habsburg fennhatóság alá került, ám Gyulafehérvár továbbra is megtartotta központi szerepét.

gyulafehervar-2-12
1714-1738 között Giovanni Morandi Visconti császári hadépítész tervei alapján építik ki azt a hétágú csillag alaprajzú védrendszert, mely a mai napig a Kárpát-medence egyik legteljesebb Vauban erődje, páratlan gazdagságún szobrászati díszítéssel.

gyulafehervar-2-13
Fontos tudni még azt is, hogy az építkezés elkezdése előtt Viscontin felmérte a várat, 1711-ben készített helyszínrajzán a vár déli részén a két meglévő bástya között megjelenik a XVII. századi kert is, melynek geometriájából és növényábrázolásából táblás kiosztású zöldséges, virágos és gyümölcskertekre következtethetünk.
Még délebbre szőlőültetvényeket ábrázol a térkép. A várból a déli várfalba kapun keresztül lehetett kijutni a kertbe.

gyulafehervar-2-20

A magyar botanika második nagy mecénása

Szintén a fent említett szerző tesz említést arról, hogy a Bethlen által megépített délnyugati bástyán I. Rákóczi György által kialakított fejedelmi függőkertek méltó utódja a püspöki palotakert, melynek legjelentősebb bővítője lés szépítőjen Haynald Lajos (1816-1891) erdélyi püspök, későbbi bíboros érsek, „a magyar botanika második nagy mecénása”, kinek hagyatéka a több mint 100 ezer lapból álló „Haynald-herbárium”, jelentős hozzájárulás Erdély flórájának feltárásához.

gyulafehervar-2-19

Márton Áron püspököt kényszerlakhelyre, a gyulafehérvári Püspöki Palotába ítéli a kommunista hatalom

A XIX. század második feléből, illetőleg a XX. század első évtizedeiből dr. Fekete Albertnek sincsenek adatai a kertről.

gyulafehervar-2-6
Jelentősége 1956-ban nőtt meg ismét, mikor Márton Áron püspököt a gyulafehérvári Püpöki Palotába ítéli kényszerlakhelyre a kommunista hatalom.
Márton Áron számára hosszú éveken keresztül ez a kert jelentette az egyetlen kapcsolatot a külvilággal és a természettel.
Mai kialakítását a püspök fogságának idején nyerte el.

gyulafehervar-2-18

A sírkövek feliratai ma már sajnos nem olvashatóak

Fekete közléséből még az is kiderül, hogy a kert kiterjedését a bástya méretei korlátozzák, így aránylag kis területen fekszik – egészen pontosan 4.650 négyzetméteren.

gyulafehervar-2-5
A kertbe csak a Püspöki Palotán keresztül lehet bejutni, tehát teljesen zárt, magánjellegű, használata korlátozott. Déli és nyugati határait a 15-17 méter mély várárok képezi.

gyulafehervar-2-14
A kert elzártságát fokozza a bástyaszegélyeken húzódó magas és sűrű – nagyrészt orgonából, jezsámenből kialakított – élősövény.
A kertet egy hozzávetőlegesen négy méter magas rézsű egy alsó – az épület szintjével egy szinten található – részre és egy felső, nagyobb teraszra osztja. Ez utóbbi ad helyet a kert növényállományának és funkcionális egységeinek.

gyulafehervar-2-4
A kert jelenleg különösebb művészi értékeket nem képvisel, értékes elemei azonban az itt összegyűjtött római faragványok – feltehetően sírkövek –, melyek feliratai azonban már nem olvashatók. A kerti képet gazdagítják a karcsú lábazatokon álló faragott növénytartó kőedények is.

gyulafehervar-2-2
A kertet sűrű növényállománya, elzártsága folytán melankolikus hangulat lengi be, mely visszavonulásra, elmélkedésre kiválóan alkalmassá teszi.

gyulafehervar-2-1

Idegenek ritkán látogatják, használói elsősorban a Püspöki Palota lakói közül kerülnek ki, amolyan „hortus conclusus”-ként tartják számon, és eldugott sarkait imádkozás céljából látogatják.

gyulafehervar-2-15

(folytatása a következő lapszámunkban)


Összeállította: Nagy-Bodó Tibor és Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; továbbá a régi és a mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek


gyulafehervar-2-16

Share Button
Ennyien olvasták: 2181

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.