Központ
2019. december 08. vasárnap, Mária

Amelyhez hasonlót egész dél-kelet Erdélyben nem lehet látni

Nagy-Bodó Tibor november 14, 2019 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A gelencei római katolikus templom a felsőháromszéki nagyközség első és legrégibb temploma volt. A XX. század elején Szent Imre herceg tiszteletére új templomot építettek a település déli irányban terjeszkedő részén, és így a régi templom lassan feledésbe merült és romossá lett. Kőből rakott védőfala körülöleli a rusztikus, szép haranglábat és a restaurált templom mögött temetőkertet. Ki gondolná, hogy az oda belépő belepottyan a középkorba? Alacsony késő-gótikus ajtaján belül minden építészeti korszak stíluselemei megjelennek, a falak színes falfestményekkel vannak tele. Értékeiben – és mert a Világörökség részévé nyilvánították – ritka az a turistacsoport, aki bármilyen messziről ideérkezve ne akarná megtekinteni. Gelence Kézdivásárhelytől délre kilenc kilométerre található, Szentkatolna község után balra ágazik le az oda vezető út. (folytatás 19. lapszámunkból – befejező rész)

Orbán Balázs szavaival élve

Orbán Balázs, a Székelyföld nagy utazója a településen járva a környék szépségére is rácsodálkozott, az alábbit írja:
„Aki Gelenczén járva, csak a falunak röviden ismertetett nevezetességét nézné meg s nem tenne egy felrándulást a patak völgyében, az nagy élvezettől fosztaná meg magát, mert ott a havasi tájnak legérdekesebbike rejtőzik félénken a hegyek között. A két víz egyesülésénél – hol a Nagy- és Kis-Gelence patak összefolyik- a tusnádi szoros nagyszerű szépségével vetekedik. Mindenfelől gyönyörű alakzatú sziklaszálak lövellnek ki a fenyvesek sötétjéből, a szilaj patak szép zuhatagokban rohan alá a sziklamederben.”.

Emlékeztető

Felső-Háromszék egyik legszebb településén, Gelencén látható a Szent Imre herceg tiszteletére felszentelt római katolikus templom. A falu közepén álló templom román kori emlékei bizonyítják korai létét, erre utalnak a belső falakon ma is látható XIV. századi freskók is.
Az egykori templomot a XV. században tovább bővítették, akkor készült a védőfal és a fatornáccal magasított harangtorony.
A szentély cikkelyekre osztott boltozata a XV. század végén, vagy a XVI. század elején készülhetett.

1628-ban a templom mennyezetét kazettákkal fedték be.
1766-ban a hajó északi és nyugati falszakaszán karzatot emeltek, amelyen barokk festményeket helyzetek el.
A műemléktemplom legújabb restaurálása 1966-ban kezdődött, a munkálatok során megtisztították a falképeket, lebontották a karzatot, felújították a kazettás mennyezetet.
A várfallal körülvett, kisméretű, hajószentély térfűzésű templom a kora gótikus székelyföldi műemlékek egyik legszebb emléke.

A kazetták között a naparccal és teliholddal ábrázolt székely címer is látható

A hajó deszkával fedett gerendás mennyezete tizenkét sorban összesen százhárom kazettára van felosztva.
A mesterien elkészített, kiváló stílusérzékkel mintázott színes táblák barokk hangulatot árasztanak.
A kazetták között Brassó címere is feltűnik, ugyanakkor a Naparccal és teliholddal ábrázolt székely címer is látható.
A hajó nyugati és északi részén ma lebontva áll az 1766-ban készített karzat, amelynek tábláin élénk színekkel festett szentek képei láthatók.
A gelencei műemléktemplom legnagyobb értékei a belső falfelületeit díszítő XIV-XV. századi freskósorozatok.
A gelencei Szent László-legenda ábrázolása a legrégebbi és legértékesebb erdélyi freskók egyike.
A tágas udvar közepén álló középkori templomot XVII. századi szabálytalan várfal veszi körül. A terméskőből készült várfal eredeti állapotában alacsony lehetett, lőrései az udvar szintjéről mellmagasságig nyíltak.

Ami Gelencét híressé tette

Gelencét elsősorban a Szent László-legendát ábrázoló freskók iránti érdeklődés tette híressé.
Az Árpád-kori műemléktemplomot a századok idején többször is átalakították. A XIII. században épített félköríves szentélyét feltárták, déli és nyugati kapunyílásai eredetiek.
Keresztelő medencéjét feltehetően a XIV. században faragták.

A XV-XVI. század fordulóján nagyobb gótikus szentély épült. Szentségtartó fülkéjén az 1503-as évszám látható. A következő században megerősítették a templomot, ekkor, 1628-ban, kapta a százhárom kazettából álló reneszánsz mennyezetét.
Nyugati és déli portikusza a XVIII. században barokk ízlésben épültek, mert sekrestyeajtaján az 1766-os szám olvasható. E század végéről valók oltárai. A főoltár fogadalmi képe a védőszentet ábrázolja.

A falfestmények

A nyugati falon Szent Jakab apostol egyik legendáját láthatjuk, alatta újtestamentumi jeleneteket – Betlehemi gyermekgyilkosság, Menekülés Egyiptomból;
– a képsor a hajó északi oldalán folytatódik a Passióval – Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostorozása, Keresztrefeszítés–.
A Passió-sor fölött van a XIV. századinak tartott Szent László-legendát ábrázoló híres képsor;
– a déli falon már csak töredékesen látható az Utolsó Ítélet, kirajzolódik a Paradicsom, a Feltámadás, majd pedig Szent Katalin legendája;
– különös világot elevenít meg a karzatmellvéd festett képsora. Ezeket a jeles gelencei családok festették 1766 körül, és a képeken nemesi címerük is látható: Szent Miklós püspök, Szent György lovag, Szent Anna, Szent Klára, Keresztelő Szent János, evangélista stb.

Gelence időkapui

Ha léteznek időkapuk, akkor a gelencei műemlék templombejárata minden bizonnyal egyike ezeknek.
Most nem a hollywoodi filmben látott időkapukra kell gondolni, hanem a hétszáz év távlatából visszaköszönő középkori hitvilág ábrázolása csodálatos freskók, festett kazetták és tárgyak formájában.
Bár a Szent László-legenda ábrázolások igencsak gyakoriak Erdélyben, a gelencei freskó mindenképp kimagaslik régiségét és szépségét tekintve.
Az ajtóval szemben elénk tárulnak a legenda fontosabb jelenetei: Szent László fogadalma, Indulás a harcba, Az ütközet, A kun üldözése, A párviadal, A kun lefejezése.

A Szent László-legenda

Hogy a népmondák és egyházi legendák e népszerű alakját megcsodálhatjuk a freskón részben a szerencsének, részben pedig Huszka József 1882-ben tett felfedezésének köszönhetjük, hiszen a XVIII. század második felében az épület lebontásra volt ítélve.
A Szent László-legenda mellett a templomfalon más az 1330-as évekből származó bibliai jelenetek és egyházi alakokat ábrázoló freskó is megtekinthető.
A legenda alatt Krisztus keresztrefeszítésének mozzanatai tárulnak elénk, míg a szomszédos falakon az apokalipszis, Utolsó ítélet, Szent Jakab legendája és Alexandria Szent Katalint ábrázoló freskók tekinthetők meg.

Összegző, avagy amit Gelencéről még tudni kell

Amint azt már a 19. lapszámunkban röviden említettük, a falu neve tehát a szláv eredetű Glinica névvel vethető össze, amely az ősszláv Glina, vagyis az agyag szóból származik.
Gelence neve ugyanakkor a Magyar Gelén személynévvel is rokonítható.
A falu korai településtörténetéről alig vannak adatok.
Véletlenszerűen előkerült leletek alapján bronz és római kori település is feltételezhető.

A középkori települést az orbai székelyek alapították. A legkorábbi oklevél, amely Gelencével kapcsolatba hozható, 1499-ből származik. VI. Sándor pápa 1499-ben kiadott bullájával jóváhagyta, és megerősítette Péter, Lőrinc fia és Imre, Kolos fia laikusok kegyúri jogát – melyet azelőtt is gyakoroltak – az Orbai székben lévő Szent Imre Egyház Szűz Mária oltáránál.
Gelence első írásos említése 1536-ból való. 1567-ben a székelyföldi helységek adóösszeírásában Gelence hatvanegy kapuval szerepelt, és Háromszék egyik legnagyobb települése volt.
Lakossága mindvégig katolikus maradt az évszázadok folyamán.
Lakosai számarányuk és hűségük folytán is fontos szerepet töltöttek be a háromszéki esperességben: 1628–1648-ig folyamatosan gelencei plébánosok voltak az esperesek, és ez a XVII-XVIII. század folyamán többször megismétlődött.
A XVII. század első felében jelentős szerepet játszott az egyházközség életében és a felszegi templom kazettáihoz nyújtott támogatásban Tholdalagi Mihály, aki Bethlen Gábor és I. Rákóczi György legtekintélyesebb diplomatája, Háromszék, majd Udvarhelyszék főkapitánya és a mikházi ferences kolostor alapítója volt. Felesége, Mihálcz Erzsébet, a gelencei nemes, Mihálcz Miklós leánya volt.
Az egyházközség lakosságát több pestisjárvány tizedelte, legsúlyosabb közülük az 1747-es volt. Ennek emlékét őrzi a műemléktemplom déli bejárata előtt elhelyezett faragott kőoszlop, az ún. „pestis-kereszt”.
Ahogyan azt már jeleztük, a gelencei egyházközségnek tehát két temploma van: a XIII. század közepén épült Szent Imrének szentelt műemlék templom, és a rohamosan növekvő lélekszám miatt szükségessé vált nagyobb templom, amelyet 1853-1899 között építettek. Felszentelését 1903. július 12-én gróf Mailáth Gusztáv Károly, Erdély püspöke végezte.

Gelence hívő népe hitéhez és egyházához való hűségét azzal is bizonyította, hogy nagyjainknak méltó emléket állított: 2006-ban Márton Áron püspöknek egész alakos bronzszobrot, 2007-ben Fekete János mártír főesperes-plébánosnak szintén egész alakos bronzszobrot.
2008-ban a templom előtti téren Szent Imre mellszobrát gelencei és anyaországi adományokból sikerült felállítani.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe. További képek: Csedő Attila fotográfus – köszönet érte!


Share Button
Ennyien olvasták: 1133

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.