Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Amit a marosvásárhelyi izraelita sírkertekről és a zsinagógákról tudni kell

Nagy-Bodó Tibor szeptember 17, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Zsinagoga 6

A vásárhelyi zsidó temetőkről mindenekelőtt azt kell tudni, hogy az egyiket csaknem fél évszázaddal ezelőtt zárták le. A másik azonban őrzi a város életét nagymértékben meghatározó közösség emlékét. De tudni kell még azt is, hogy Marosvásárhely mindkét zsidó temetője történelmi műemléknek számít. Ahogyan azt évekkel ezelőtt a helyi zsidó hitközség egykori vezetője, Ausch Sándor elmondta: nem szabad hagyni, hogy az említett sírkeretek a feledés homályába vesszenek…

A több száz éves temetők

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy a XIX. század elejéig a zsidóknak tilos volt megtelepedniük Marosvásárhelyen, így azok, akik ezen a környéken akartak élni, Náznánfalván állapodtak meg. Ezzel magyarázható az, hogy több száz éves temetői vannak a településnek. Két sírkert van Náznánfalván: az egyik kicsi, de nagyon régi, kétszázötven éves.

rubin lenke

A másik pedig másfél évszázados, és kétszázötven sírt számlál. Művészeti szempontból különösen értékesek az itt található sírkövek, hiszen kézzel faragott természetes kőből készültek.

Vásárhely első zsidó temetője

Sorina Bota A város meséi című könyvében írja le, hogy Marosvásárhely első zsidó temetője a jelenlegi Nyár utcában volt, és a XIX. század végén, az 1880-1885-ös években létesítették.
Ezt negyven évig használták a helybéliek.

Zsinagoga 3

A városban tulajdonképpen két zsidó közösség létezett: voltak a konzervatív zsidók, akik 1990-ben az egykori Iskola (mai Aurel Filimon) utcai zsinagógát is építették, és voltak az ortodox zsidók, akiknek sokkal szigorúbb vallási szabályaik voltak, és akik a dr. Knöpfler Vilmos (mai Brăila) utcai zsinagógát építették. Egészen pontosan: 1923 és 1924 között.

ortodox.zsinagoga

Ugyanebben az időszakban az ortodox zsidók létesítettek egy másik temetőt a Városmajor, vagyis az Irányi Dániel (mai Szucsáva) utcában, a Kövesdombon, amelyet 1965-ig használtak. Ebben a temetőben több mint hatszáz sírt lehet megszámolni.

Síremlék nélküli sírok

Ugyancsak a fent említett szerző tud arról, hogy a jelenleg is működő Nyár utcai temetőben 1600-1700 síremlék található. Sír ugyan több van, de nem mindegyiknek van sírköve. Hogy miért? Erre a kérdésre szintén Sorina Bota kapta meg a választ. Vagyis: a deportálás éveiben, 1942 és 1945 között a temető parlagon maradt és számos sírkő tönkrement.

sirko

A következő években a vásárhelyi zsidó közösség – amely a második világháborút követő pár esztendőben még elég népes volt –, gondját viselte a síroknak, így a legtöbb most már elfogadható állapotban van.

A Vásárhelyen élt zsidó lakosság számarányához viszonyítva azonban – amely a XX. század elején még 8 százalék volt, ami 2200-2300 lelket jelentett –, kevés sírkő van ebben a temetőben.

Ez azzal magyarázható, hogy több évtizeden keresztül kizárólag a náznánfalvi sírkertbe temetkeztek a zsidók.

Az Izsák Márton által készített emlékmű és Harag György Cseresznyéskertje

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból is kiderül, a Nyár utcai temetőben nyugszik Marosvásárhely számos meghatározó személyisége.

Többek között itt találjuk Izsák Márton szobrász nyughelyét is, akinek az alkotásaival tele van a város.

Kiemelten fontos tudni azt is, hogy több mint egy fél évszázaddal ezelőtt Izsák Márton készítette azt a gipsz emlékművet, amely a temető – pár évvel ezelőtt restaurált – halottas házában látható.

Az alkotást később a kormány és a helyi hatóságok anyagi támogatásával bronzba öntötték és felállították a városközpont közelében.

Így 1989 után a vásárhelyi hitközség volt az első az országban, amelynek sikerült holokauszt emlékművet állítania.
Megemlítendő még az a tény is, hogy a Nyár utcai temetőben nyugszik még Harag György is, aki 1985-ben színpadra állította a legendás Cseresnyéskertet…

Az üzenetet hordozó emlékművek

Mindkét marosvásárhelyi temetőben van egy-egy emlékmű, amelyet a deportáltak, illetve a koncentrációs táborok halottainak tiszteletére állítottak.
A Nyár utcai temetőben latin betűkkel tüntették fel a holokauszt áldozatainak névsorát, a kövesdombi sírkertben pedig héber írással.
Művészi értékükön túl üzenetet is hordoznak ezek az emlékművek, és ez helyénvaló is egy olyan városban, amelyből 1944-ben 7500 zsidót deportáltak, és közülük 5943-at megöltek…

1389413113_7783

A lezárt Maros megyei zsidó sírkertek

Amint azt már említettük, mindkét marosvásárhelyi temető történelmi műemléknek számít. A marosvásárhelyi hitközségnek ezeken kívül még hatvannégy temetője van Maros, illetve Hargita megyében.
Csak a marosvásárhelyi Nyár utcai, illetve a szászrégeni és a dicsőszentmártoni temetők kivételek ez alól – ezeken a településeken még él néhány zsidó család.

A zsinagóga felavatása nagy esemény Vásárhely életében

Amit a marosvásárhelyi Nagy Templomról tudni kell, hogy talán nincs nála szebb egész Erdélyországban, és értékben sem hozzá fogható egész Romániában.
Igaz, évekkel ezelőtt erről már írtunk lapunk, a Központ hasábjain, de tekintettel arra, hogy olyan információkra bukkantunk, melyek mindenképpen az olvasóink elé kell kerüljenek, erre az objektumra most röviden még visszatérünk.
A zsinagóga felavatása nagy esemény volt Marosvásárhely életében. Információnk van arról, hogy az ünnepségek három nap és három éjszakán át tartottak. Pont úgy, mint a mesékben…

Ami nagymértékben meghatározza a vallásos zsidók életét

A zsinagógák sohasem voltak kizárólag imádkozó helyek. Köztudott, hogy itt találkoztak és itt beszélgettek az emberek.
A Bibliában, az Ótestamentumban előírtak – amit a zsidók Törvénynek neveznek –, nem csak hitbéli kérdésekre, hanem az élet minden területére kiterjednek, kezdve a születéstől a házasságon át az emberi kapcsolatokig.
Mindennek kiindulópontja a Tízparancsolat, amely ma is erkölcsi alapul szolgál, és amelyet minden közösség átvett amolyan univerzális törvényként. Ez nagymértékben meghatározza a vallásos zsidók életét.

A kialakult csoportok  és ezek feladatai

A két világháború közötti időszakban Marosvásárhelyen élénk társasági élet folyt. Amellett, hogy főleg ünnepnapokon és szombatokon a többség elment a zsinagógába, intenzív kulturális és társasági életet is éltek.
A leírtakból kiderül, hogy a zsidó közösségen belül volt egy csoport, amely csak lakodalmak szervezésével foglalkozott, egy másik csakis temetéseket szervezett, és a harmadiknak pedig a segítségnyújtás volt a feladatköre.
(befejező rész a következő lapszámunkban)


Régi és mai képek:
Madaras József
Nagy-Bodó Szilárd
Szász Attila


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1929

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Ozsváth Károly szeptember 18, 2015 at 12:17 du.

    Volt marosvásárhelyen még egy ösi zsido temetö a Somostető felé jobbra ahova aztán épitették a Ceausescu kastélyt én fiatal koromban jártam ott és láttam a bozottal benött sirköveket héber irással

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.