Központ
2017. december 16. szombat, Etelka, Aletta
Jórészt felhős
Ma
Jórészt felhős
Borús
Holnap
Borús
Borús
Hétfő
Borús

Amit Bodor Péterről és a zenélő kútról még tudni kell

Nagy-Bodó Tibor január 9, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból)
Bodor 1
Bodor Péter, a székely ezermester nevét a művészet-, valamint a műveltségtörténelem nem úgy tartja számon a nagy emberek sorában, mint maga a nép.
Alakját legendák veszik körül, mint ahogyan titokzatos, megfejthetetlen ennek a zseninek az egész élete, a cselekedetei és a művei.  Bodor Péter neve az egész Székelyföldön ismert, mert ki-ki hallotta apjától, anyjától, mesélőkedvű öreg nagyapjától, hogy élt a Székely Fővárosban egy híres ezermester, aki a vásárhelyi Nagypiac terére egy olyan kutat épített, amely minden vízhúzásra más és más, szebbnél-szebb nótát muzsikált, úgyhogy messze földről csodájára jártak, és világhírű építészek is megbámulták…

Bodor anyakönyvi adatai egy tűzvésznek köszönhetően bizonytalanok

Bodor Péter származását illetőleg ellentétes feltevések vannak. Egyesek az ezermester születését az 1788-as évre teszik, míg Marosszék régi és legmegbízhatóbb krónikása, Benkő Károly szerint 1778-ban született, a marosszéki Erdőszentgyörgyön.
Anyakönyvi adatai is bizonytalanok, mert az ottani parókia egy tűzvész alkalmával leégett, és az újabb anyakönyv vezetését Makai László erdőszentgyörgyi református lelkész 1788. április 15-ével kezdte meg.
Dr. Florián Csaba állítása szerint azonban hitelesnek mondható közlések szerint Bodor Péter Zilahi Sebess Péter református lelkész elmebajos leányának és a Zeyk János udvarában szolgáló süketnéma legény viszonyából származik.

A fabicska remekműve

Bodor Péter szülőfaluja iskolájában szerezte az elemi tudományokat, majd egy ottani asztalosmesterhez ment inasnak.
Itt hamarosan feltűnt ügyességével, mert egyszerű fabicskájával olyan remekműveket faragott, hogy az egész falu csodájára járt. Többek közt egy művészi készséggel faragott oltárt is készített, majd egy csodálatosan megkonstruált malmot állított össze, melyet a patakra szerelve mutatott be az ámulók szeme láttára, amint az őrölte a búzát.
Tehetségének hírére az ottani mágnáscsaládok is figyelmesek lettek, és különösen a Zeyk család pártfogása révén csakhamar a vásárhelyi Református Kollégiumba került. Itt is állandóan fúrt-faragott és mesterkedett.

Nyughatatlan természete nem hagyja békén

A fentieken kívül egy különös szerkezetű faliórát is készített. Csodálatos találékonyságával egy újszerű ekét állított össze, majd egy különös típusú szekeret faragott mindenki ámulatára.
Rajztehetsége is páratlanul nyilatkozott meg. Például olyan kétforintos bankókat fabrikált, hogy azt nem lehetett megkülönböztetni a valódiaktól.
Az örökké változatosságot kereső és nyughatatlan természete azonban nem hagyta békén.
Egy darabig Koronkán, gróf Toldalagi Józsefnél kertészkedett, majd 1805-ben Gerendkeresztúron tűnt fel. Azután évekig nyoma veszett…

Bodor 4
A későbbiekben a Székely Fővárosban gyümölcsözteti tudását és tehetségét

Florián Csaba is úgy tudja, hogy állítólag a Zeyk család pártfogása révén Bécsben a Polytechnicumot látogatta, ahol a géptanban képeztette magát. Sokáig hányta-vetette Bodor Pétert a sors, míg tízévi külföldi kóborlása után, 1816-ban hazakerült a Székely Fővárosba, ahol azonnal igénybe vették tudását, és megépítette legtökéletesebb mesterművét, mellyel kitörölhetetlenül beírta nevét Marosvásárhely történelmébe.

A székely ezermester és a gyönyörű lengyel hercegnő esete…

Évek múlva meghasonlott a világgal és hirtelen elkeseredve, saját kezűleg tette tönkre élete nagy művét és minden rábeszélés dacára, többé nem volt hajlandó újra megszólaltatni azt.
Állítólag csak egy csavart vett ki a szerkezetből; attól kezdve az nem muzsikált többé sem vidám, sem bús nótákat és hiába is keresték híres órások, külföldről jött mesterek a hibát, a nagy titkot, a csodaművet senki sem tudta többé megszólaltatni.
Amint azt már mi is említettük, a nép képzelete romantikát szőtt Bodor Péter alakja köré. Még azt is beszélték, hogy ez a kiváló zseni, külföldi kóborlásai során megismerkedett egy gyönyörűséges lengyel hercegnővel, akibe halálosan beleszeretett, de a szépséges hercegnő csak hitegette, figurázott vele, amit a zseniális székely úgy a szívére vett, hogy elkeseredésében visszatért hazájába és a keserű szerelem inspirálta, vagyis ennek a lengyel hercegnőnek megbabonázására eszelte ki a varázslatos kutat.

A csalódott és embergyűlölő ezermester börtönbe kerül

Állítólag a hercegnő is tudomást szerzett a nagyszerű építmény létezéséről és el is jött Vásárhelyre megcsodálni, de Bodor Pétert mégsem ajándékozta meg szerelmével.
Mire a székely ezermester embergyűlölő lett és úgy nekibúsulta magát, hogy mások pénzvágyó szomjúságáért a város börtönébe került: „…onnan kikérezkedve a csavart a kút szerkezetéből kivette, mert nem akarta többé hallani a csodálatos muzsika hangját, mely olthatatlan, mély szerelmére emlékeztette…”.

Bodor 3
A székely mű örökre elnémul

Örökre elnémította a művet, mely a székely alkotóerő csodálatos virágzását, zseniális találékonyságát és egy székely szív szerelmének lángoló piros dobogását hirdette.
Úgy is terjedt a zenélőkút legendája, hogy Bodor Pétert halálra ítélték és kivégzése előtt utolsó kívánsága lett volna, engedjék meg, hogy alkotásában még egyszer gyönyörködhessen.
Kívánsága teljesült és ekkor rontotta el a gépet, mert úgy gondolta, hogy ha már ő nem hallhatja, másnak se muzsikáljon többet…

A keményfából készített földalatti csatornarendszer

Mielőtt Bodor Péter nevezetes zenélőkútjáról egyet-mást még megemlítenénk, lássuk a Bodor nevéről emlegetett nagypiaci kút alapításának előzményeit.
Dr. Florián Csaba rávilágít arra is, hogy az 1800-as év elején, Nemes György politiae director és senator, később városi főbíró, a város közegészségügyi viszonyainak feljavítására tett intézkedéséből, nagyon gyakorlati módon oldotta meg az alsóváros vízszükségletének kielégítését élvezetes, egészséges ivóvízzel.
A Vár déli oldalából fakadó forrás vízét kemény cserefából készült földalatti csatornákon vezettette le a Nagypiacra, ahol vascsöveken végződve, szökőkutak ontották állandóan a kristálytiszta ivóvizet.

Bodor 2

Az 1866-ból származó  leírás tanúságtétele

Amint azt már lapunk hasábjain megírtuk, a kút eredetileg 1803-ban kőoszlopokon nyugvó, piramis alakban épült, majd a későbbiekben átalakításon ment át.
Egy 1866-ban megjelent leírás „… m. e. 2000 veder vizet mindig kebelében rejtő öblözet…”-ről emlékezik meg.
Ez az egyébként nagyon szükséges építkezés olyan sokba került, hogy emiatt a tanács támadásoknak volt kitéve, és az ebből keletkezett vita annyira elmérgesedett, hogy az ügy a Gubernator elé került, és véget nem érő pereskedés lavinája indult meg.
A perlekedés azonban nem zavarta a jó vizet szerető városi népet. A kút körül mozgalmas élet alakult ki.
Négy cső ontotta az üdítő vizet és ide járt az egész alsóváros csebrekkel ivóvízért, no meg egy kis tereferére. Míg arra vártak, hogy teljenek a korsók, vedrek, megtárgyalták a napi eseményeket.
Borosnyai Lukáts János, az 1836-37-ben itt kiadott Régi és új Vásárhely leírása című könyvecskéjében, versbe szedve érzékelteti a kút körüli hangulatot:

Napszámosok, reggel, mihelyt kezd virradni,
Ide gyűlnek, s fognak reggelre mosdódni.
Mosdások közben áldják Isteneket,
Hogy engedte látni ismét reggeleket.
Estve, reggel ide jőnek a tselédek,
Találhattyák egymást szűzek és legények.
‘S míg csebrek meg telik, elé számlálhatyák,
Ki hogy él urával, vagy gazdasszonyával,
Melyik úrfi hogy van kisasszonykájával,
Milyen vásárfiát kapott ajándékul,
Hogy titkával hív, és nem volt akadékul.
Kinek mi fejére van szapullójában,
Hány derekaj, s párna vagyon az ágyában.
Mit főz a gazdasszony naponként férjének,
Mivel kapja kedvét, inkább legényének ?
Mondhatyák egymásnak, mivel álmadoznak,
Estvétől reggelig, mivel gondolkoznak.
Másnap is eljőnek ide vizet vinni,
Könnyen ugyan azok, azt is lehet hinni.

Fontos megemlíteni még azt is, hogy a kút körül eredetileg felhőkig érő jegenyefák emelkedtek, melyeknek tetején a környékbeli csókák és varjak valóságos kongresszust tartottak és hangos károgással versenyeztek az agyafúrt kútszerkezet zenéjével és a vízhordók lármás tereferéjével…

Share Button
Ennyien olvasták: 4398

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Erdei János USA New York január 9, 2015 at 9:15 de.

    Kedves Tibor
    Nagyon sok ertekes dolgokat tartalmaz a mai szam is szamomra a Bodor Peter zenelo kutja valasagos tunderek vilaga,amikor en eloszor jartam vasarhelyen,alfoldi leven hallottam az emberektol a zenelo kutrol,tolunk mindnyajunktol fugg vegyuk vissza a szekely fovarost,udvozollek,Janos

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.