Központ
2017. október 22. vasárnap, Előd
Eső
Holnap
Eső
Eső
Kedd
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Amit Bodor Péterről és alkotásairól még tudni kell

Nagy-Bodó Tibor január 15, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás múlt heti lapszámunkból)

Bodor 1

Csíki Csaba is tud arról, hogy Bodor Péter több orgonát épített. Vámosgálfalván 1830-ban, Mezőbodonban 1846-ban és Kibéden 1847-ben. Tekintettel arra, hogy még rengeteg információt kaptunk a már többször is említett székely ezermesterről, befejezésül ezen a héten még ennél a témánál maradunk.

Peielle Ventzel városi  főbírónak is köszönhető az, hogy a kút a Nagypiac dísze lesz

Bodor Péter alighogy letelepedett, tehetségét és alkotókészségét a városi tanács azonnal igénybe vette. Első munkája volt a Maros folyón átvezető nagy fahíd, amely sokáig állott a forgalom szolgálatában, s amelyet – mint azt már korábban írtuk – róla neveztek el Bodor-hídnak.
Az ő műve volt a református vártemplom tornyába vezető fallépcső is és azon kívül több marosszéki falusi egyház orgonáját készítette el. Leghíresebb alkotása azonban a nagypiaci muzsikáló kút volt.
Amit még mindenképpen tudni kell, hogy Bodor Péter 1822-ben azzal kezdte a kút munkálatait, hogy a kőoszlopot eltávolította és helyette egy kínai pagodára emlékeztető építményt helyezett.
Dr. Florián Csaba arról is tud, hogy Peielle Ventzel, az akkori városi főbíró mindenben a mester kezére játszott, hogy a kút külsőleg is a Nagypiac díszére legyen.

Az építkezés körüli sürgés-forgás a Bábel-tornyának felállítására emlékeztet

Görög József városgazda lett megbízva minden szükséges anyag beszerzésével. Olyan mozgalom és népes sürgés-forgás mutatkozott a nagypiaci építkezés körül, mintha a bibliai Bábel-tornyát emelték volna.
A város minden szakmabeli céhe kivette részét a közmunkából és kötelességgé lett téve, hogy minden céhtag személyenként egy-egy napot áldozzon „város dolga” címen a kútépítmény elkészülésére.
A szántó céh pedig külön száz szekér palát hordott össze. Bodor Péter a kútépítmény kupolaalakú fedélházába egy olyan szerkezetet szerelt, mely a nap bizonyos szakaszaiban, minden hat órában, a víz hajtóerejének befolyására szebbnél-szebb zenedarabokat hallatott.
Külön érdekesség volt a kupola tetejére szerelt, vörösrézből való Apolló szobor, melyhez egyébként a Bodor-féle zeneszerkezet hálózata összeköttetést tartott. Az Apolló-szobor ugyanis a nap különböző állása után igazodott. Napkeltére arccal a nap felé nézett és a nap emelkedésével és hanyatlásával követte a nap útját.

Bodor 2

Az ezermester hanyatlása

Bodor mindezekért tekintélyes munkadíjat kaphatott, mert csakhamar a Rózsa utcában csinos telket vásárolt, ahol szép kerttel körülvett, törökmecset formájú nyári lakot építtetett. Ez a ház azonban később elpusztult, amikor tulajdonosa is a lejtőn zuhanni kezdett.
A zenélő szerkezet 1836. decem­ber 8-ig működött. Ekkor ugyanis egy hatalmas hóvihar vonult keresztül a városon, amely az Apolló szobrot ledöntötte és a benne lévő szerkezetet is összetörte.
Dr. Florián Csaba  szerint nem igaz az az állítás, hogy Bodor maga némította volna el a muzsikáló gépet egy csavar kivételével. Magyarázata erre az, hogy arra alkalom se adódott, hogy bebörtönzése ideje alatt a kút körül dolgozhasson, és különben is rövid fogsága után a kút még jó darabig muzsikált…

A vesztes székely ezermester

Bodor Pétert 1816-ban fogták perbe bankóhamisításért. Böszörményi Józseffel, tordai Lakatos Sámuel puskaművessel és a vásárhelyi Pál Samu órással tízforintos bankókat csináltak és hoztak forgalomba.
A városi levéltárban található nagy köteg ügyirat ez évről tájékoztat a nagy port felvert bűnügy egész anyagáról, amelyből kiviláglik, hogy pénzéhes emberek a maguk önző céljaira kihasználták Bodor zsenialitását, és belesodorták egy olyan játszmába, melyből ez a jobb sorsra érdemes lángész vesztesként került ki.
A bűnügy levezetése után mindannyiukat bezárták. Bodor a szamosújvári börtönben töltötte le büntetését, ahol aránylag rövid ideig ült, mert kegyelem útján hamarosan kiszabadult.

A lejtőn nem lehet megállni. Az önbizalom megszűnik. Helyét az ivászat váltja fel…

Ugyancsak a fent már említett Florián Csabától tudjuk meg, hogy Bodor Péter fogsága után már alig produkált valamit. Az emberek előítélete is kikezdte önbizalmát és az ivásba fojtotta elkeseredését.
A kút zeneszerkezetének a kijavítására sem akart már vállalkozni, de azt is beszélték, hogy végzett ugyan ott javításokat, de minden eredmény nélkül.

Bodor 3

A magyar ember is tud orgonát építeni

Kiszabadulása után még elkészített Kibéden egy orgonát, hogy bebizonyítsa: magyar ember is tud orgonát építeni. Azután sokáig nem jött hír felőle. Az emberek kerülték és ő maga is bizalmatlan lett embertársaival szemben; hol itt, hol ott tűnt fel és senki sem törődött vele.
Bodor Péter élete alkonyán hallatott újra magáról. 1849-ben, a magyar szabadságmozgalmak szolgálatára szegődve, Vásárhelyen egy gyutacsgyárat létesített ahol 50-60 ifjúval több ezer gyutacsot gyártott és szállított a magyar táborba.
A 70 éves ezermester mintha hosszú álom után új életre kelt volna, egy tisztultabb világban rátalált önmagára, telve tettvággyal. Már az emberek is elfelejtették a múltat és az ősz Bodor kezdett számításba jönni. Így 1849-ben a császári hadak által feldúlt vártemplomba, a kár hiteles megállapítására kiküldött bizottság hivatalos becslési jegyzőkönyvén, a szakértő „közbírák” közt ott találjuk „…orgona művész Bodor Péter 65 éves (?) Evang. Reform…” nevét is.
Még ugyanez év augusztusában egy új típusú gyutacsot talált fel, és azt értékesíteni Kolozsvárra utazott. Itt érte a váratlan halál. Farkas utcai szállásán szívszélhűdés érte, és ezzel a nagyra hívatott lángész befejezte földi pályafutását. Nyugvóhelye ismeretlen.

Ami még a kút további sorsát illeti

Alig van valami lényeges említeni való. Mindössze annyi változás történt, hogy a kutat vasráccsal kerítették körül és a városi tanács rendeletéből, a hét bizonyos napjain, a város „barna művészei” muzsikáltak a kúterkélyről, melynek ellenében az adófizetés alól felmentették a zenegépet helyettesítő hangászokat.
Többen vállalkoztak ugyan a zenélő szerkezet kijavítására, de minden eredmény nélkül. A feltűnt vállalkozók bekonferálásáról, íme pár hírlapi tudósítás:
„… Marosvásárhely, április 11. 1865., Birli László pesti órásmester a marosvásárhelyi piaci kutat új és díszesebb alakban szándékszik újra építeni, mely zenével lesz ellátva és 8 órával, mely egyszerre mutatja, hogy ugyanazon időben hány óra van Pesten, Bécsben, Párizsban, Londonban, Bukaresben, Konstantinápolyban, Mexikóban és Marosvásárhelyt. Az óraművész leánya Katalin a napokban érkezik meg és hangversenyeket fog zongorán adni ama kút építési költségeire. A díszes kutat közrészvét alapján szándékoznak azon érdekes székely városban létesíteni…” (Kolozsvári Közlöny, 1865.43.sz.).
„…e városunk kebelében született fiatal barátunk, ki honunkon kívül más honban is kitűnt vállalkozik majd, hogy a „bodor-kút-piac-kút” megbomlott, elromlott, szétszedett „zenészeti tehetségét”, hozzákezdésétől számítva 7-8 hó alatt nemcsak helyreállítandja , sőt a legdivatosabb dalok eljátszására is erőltetendi, egyúttal a nagyon okszerűlég mellőzhető, s igen könnyű kivitelű négy világrész órai különbségét jelző óragép helyett olyat állít elő annak ormára, mely éjjelenként világítás által a mi saját időnket mutatandja esőben, viharban, mind holdvilágította éjjeken. Tehát e városunk jelenben szebb megemlékezést a néhaira, mint azt, ha sorvadásnak dűlt emlékéért így áldozni készséget mutat? Karolják fel uraim ezen városunk díszére emelésére befolyásos szándékot, s járuljanak közre tehetségük szerint…”. (Székely Néplap, nov. 10.1866. 19.sz.).

Bodor 4

Fodor István sorai a harmincas évek végéről

Birli Katalin ugyan tartott néhány hangversenyt az Apolló teremben, de a zenélő kút, a nagy igyekezet dacára, sohasem támadt fel, minden kísérletezés meddő és minden ígéret csak nagyhangú szájhősködés maradt.
„…most a budapesti Margit szigeten – írja 1939-ben Fodor István – tervezik felépíteni a Bodor kút mását. Ezt annál is inkább kivihetőnek tartjuk, mert a gróf Teleki család levéltárában őrzött, Mikolai Tóth István táblai kancellista által a régi Marosvásárhelyről, 1821-ben rajzolt képsorozatával pontosan megörökítette a Bodor kút külső alakját és szerkezetének képmását is. Ennek felhasználásával lehetne talán rekonstruálni az elkallódott, legendáshírű gépezetet…”.

A Bodor-kút eltűnését a városrendezés sietteti

A zenegép 1839-ben, Győri Ferenc városgazda jóvoltából a régi városház padlására került, ahonnan darabjai eltűntek, elkallódtak, úgyhogy mikor a milleniumi kiállításra, Pestre akarták küldeni, csak néhány csavart és pár roncsolt alkatrészt tudtak összegyűjteni.
Amikor elkészült a városi vízvezeték, a Bodor-kút további létezése szükségtelenné vált. A hihetetlen gyorsasággal lendült városrendezés is siettette a Bodor-kút eltűnését.

A múlt emlékezete
1911-ben tehát lebontották és anyagát árverésen eladták. A Bodor-híd helyett 1910 és 1911 között épült a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről elnevezett vashíd és ettől mintegy 15 méterre a Maros folyó átlátszó medrében sokáig még jól látható volt a régi fahíd pilléreinek csonka korhadt maradványa, sőt a víz apadásával, szárazra is került, hogy egyszer-egyszer felsírja a múlt emlékezetét.
Florián Csaba: „…minden eltűnt, ami ennek a zseniális ezermesternek a munkájára emlékeztetne és így befellegzett ennek a székely városnak romantikája is, mert Bodor mesterműve helyén a változott kor és a nagyváros új építményei meredeznek. Már csak pár falusi orgona zengi Isten dicséretét. Talán az ájtatos gyülekezet nem is sejti, hogy a bűvös hangok egy nagyra hívatott székely ember jóvoltából törnek az Egek Urához…”.


A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 735

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.