Központ
2017. augusztus 24. csütörtök, Bertalan
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Az aranyos-parti omladozó erődítmény

Nagy-Bodó Tibor szeptember 10, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

kemeny-banffy-kastely-8

A Tordától huszonegy kilométerre délkeletre, az Aranyos jobb partján települt ősi község már a bronzkorban is lakott hely volt, ahol később a rómaiak az itt vezető útjaik védelmére erődítményt is emeletek. E vidék ősidőktől a Gerendi családhoz tartozott. Utoljára a Kemény család birtoka volt. A falu első kastélya az igen festői hangulatú Aranyos folyó menti dombra épült a XVI. században a Gerendi család számára…
Az alapítók és a birtokosok

A falu első okleveles említése 1260-ban történik terra Gerende alakban, amikor a Torda vár tartozékából kivett földet tizenöt márkáért Sámson fiai: Jakab és Pál vették meg, aki alapítói lettek a Gerendi családnak.
Az e családból származott Péter fia, Miklós mester 1289-ben, a szepesi vár os­tromakor a király jelenlétében tanúsított vitézség jutalmául kapta meg más falvakkal együtt új adományául villa Gurgodot.

kemeny-banffy-kastely-1

A fellegvár

Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából derül ki, hogy a fent említett család egyik tagja építette itt fel azt a várkastélyt, melyet az 1547-ben kelt oklevél fellegvárnak (arx) nevez.
Ekkor Gerendi Benedek a gerendi vár porkolábjának, Vitalisnak bizonyos birtokokat kötött le adóssága fejében.
A Gerendiek építettek tehát itt várkastélyt, melyet Apafi György 1553-ban Gerendi Erzsébet kezével megszerzett uradalmával együtt. Ezután Apafi-, majd Báthori-, később Jósika-birtok lett.
Az 1600-as évek elején a birtok egy része ismét a Gerendieké lett, míg a másik részét Bethlen Gábor 1619-ben Kemény Boldizsárnak-, majd 1647-ben I. Rákóczi György egész Gerendet a várkastéllyal együtt a később fejedelemmé választott Kemény Jánosnak adományozta.
Ez időtől e család birtoka maradt a XX. század elejéig.

kemeny-banffy-kastely-2

A kastélyépület és a műemléktemplom

Az Aranyos folyó partján álló várkastélyt a XVII. században átalakították. A jelenlegi formájában barokkos, L alaprajzú kéttraktusos épület mindkét szárnyához egy-egy ötszögű torony kapcsolódik. A kastély kétszintes – földszint és emelet – manzárdtetős, és alápincézett.
A kastély szomszédságában áll az aranyosgerendi református templom (erre a későbbiekben még visszatérünk), melynek elődje valószínűleg Gerendi Jakab 1268 utáni építkezése.
A XV. század elején ennek helyére és anyagából épült a mostani templom.

kemeny-banffy-kastely-4

 

A reformáció gyökereket ver a településen

Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében arról ír, hogy a birtokos családok az egyház szerepét kiemelten hangsúlyossá tették Aranyosgerend életében.
A XVI. században Gerendi János, Torda vármegye főispánja és Anna nővér unitáriussá lett, és ezáltal gyökereket vert a településen a reformáció.
Később az Apafi-családdal az evangélikus vallás virágzott, melyet a XVII. században Kemény János emelt az udvari papság méltóságára.

kemeny-banffy-kastely-5

 

A tordai sót az Aranyos vizén szállítják

A katonai felmérések alapján néhány, a kastély közvetlen környezetében lévő gazdasági épületre, valamint a folyó kanyarulatát levágó csatorna vizét hasznosító malmokra következtethetünk.
Fekete Albert véleménye szerint a vízimalmok létezését támasztja alá az is, hogy mivel a tordai sót az Aranyos vizén szállították, a sóshajók által malmaikban és gátjaikban okozott károk sókamara általi megtérítését 1378-ban Lajos király, majd Zsigmond (1391-ben), továbbá Mátyás (1475-ben) és Ulászló (1499-ben) is elismerte.

kemeny-banffy-kastely-6

Az egykori reneszánsz kert

A legkorábbi gerendi kertre vonatkozó adataink az Erdélyi Fejedelemség idejéből származnak.
Stirling Jánost parafrazálva, Gerenden egy 1653-as inventárium szerint úgynevezett „lugasos-veteményes-gyümölcsös” reneszánsz kert létezett, melynek hossztengelyét egy szőlőlugas jelölte ki, ehhez pedig merőlegesen kapcsolódott három meggy- és szilvafákból kialakított lugas.
A geometrikus alaprajzi rendszer, melynek középpontjába egy filegóriát helyeztek el, egyértelműen díszkerti elemeket jelöl.
A filagória-szőlőlugas kompozíció gyakorta megjelent az erdélyi reneszánsz kertekben.
Egy nyolc évvel későbbi összeírás újabb filagóriát és halastavakat is említ:
„…az haltartó tók előtt vagyon egy jó sendelyes hélyazatú filegoria, melynek egymáson két háza kerekdeden építtetve, körös-körül gyalult deszkákkal deszkáztatot és párkányoztatott… körös körül szép rózsafákkal palántáltatott be…”.
Stirling minden valószínűség szerint a szomszédos gerendkeresztúri udvarház kertjére utal, mintsem az ananyosgerendi kastély közvetlen környezetére.

A zárt kastély

Szintén Fekete közlése értelmében az Első Katonai Felmérésből kivehető, hogy a falu temploma körül volt kerítve.
A kastély előtti gazdasági épületek többsége téglaépület, egyik közülük fából készült; ezek tömegükkel belső udvart képezve lezárják a kastélyt a település többi részétől.
A későbbi ábrázolásokhoz képest a főút közelebb esik a kastélyhoz és a melléképületeihez.

kemeny-banffy-kastely-7

Az Aranyos erőteljesen meghatározta a terület használhatóságát

A kastély mögötti rész legmeghatározóbb eleme az Erdélyi-szigethegységben eredő, vízhozamát tekintve meglehetősen szeszélyesnek nevezhető Aranyos folyó, mely a felmérés szerint még erőteljesen meghatározta a terület használhatóságát.
A kastélytól legtávolabb eső folyószakaszon az Aranyos folyása két mederre oszlik, kiterjedt szigetet képezve.
A kastély dombra épült, melyről meredek rézsű vezetett le a birtok többi részére. Ez a rézsű végighúzódott az Aranyos mentén – a falut érintő szakasz teljes hosszában –, árvízvédelmi jelentősége lehetett.

A kastély erősödő térszervező szerepe

A Második Katonai Felmérés térképén a templom körülkerítése megváltozik, szabályos szögletes vonallal határolt.
A főút kastély előtti szakaszát kiszélesítették, szabályos szerkezetű utcákat alakítottak ki, és így jöhettek létre a kastély és a főút közötti szabályos négyszögletes területek, esetleges előkerti részek, melyek fasorral határoltak.
Az eddig két elkülönülő településrendszerből álló Aranyosgerend ekkorra már kezd összeépülni, és erősödik a kastély központi, térszervező szerepe.
A kastély mögött a sziget már nem látható, az Aranyos fő folyása áttevődött az új mederbe.
A terület vízrendezése és gazdasági hasznosítása céljából a kastélytól délre eső részen csatornát alakítottak ki, melynek vízellátását az Aranyosra épített gát segítségével tudták szabályozni.

kemeny-banffy-kastely-8

A csatorna tóvá szélesedik

A csatorna vizét malom hajtására is használták, melyre korábbi feljegyzések is utalnak. A térképen megfigyelhető, amint a csatorna a területhatár szélén tóvá szélesedik, mely valószínűleg szintén gazdasági és nem kertművészeti indíttatásból létesítettek.
A folyó kanyarulatán túli terület egy része is a birtokhoz tartozott, ezt mutatja a körülhatárolt rész, mely valószínűleg fás terület lehetett.

Ma is megtalálható az ismeretlen funkciójú erődítésszerű építmény

Egy korabeli metszet a kastély keleti homlokzatát ábrázolja a kert felől, bal szélén a templom épületével.
A kastély mögötti rész fákkal sűrűn borított, a folyó partján gazdasági épületek sorakoznak, a gémeskút és a legelő marhák a gazdasági hasznosítás bizonyítékai.
Az ábrázolt folyószakasz az Aranyos folyó vagy a kialakított csatorna lehet. A kép jobb szélén kivehető, az épület alapozásához kapcsolódó, ismeretlen funkciójú erődítésszerű építmény ma is megtalálható.
A folyópartra vezető út a kastélyt déli irányból kerüli meg, ahogyan napjainkban is.

kemeny-banffy-kastely-7
(befejező rész a következő lapszámunkban)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Dr. Fekete Albertnek, és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek

Share Button
Ennyien olvasták: 3282

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.