Központ
2019. november 15. péntek, Albert, Lipót

Az egykori vármegye ma már nem létező vára

Nagy-Bodó Tibor július 12, 2019 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Szatmár vára 1666-ban

(folytatás előző lapszámunkból)

Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt háromnapi ostrom után győzedelmesen bevették. 1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést. 1162–1172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta. Szatmár és Németi a szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült, és virágzásnak indult. 1247-ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, az évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról. 1291-ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok még V. Istvántól kapott szabadságlevelét, mely szerint a fehérvári polgárokéhoz hasonló kiváltságokat élveztek a szatmáriak is. 1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”.

Emlékeztető

A Szamos partján, a magyar határhoz közel fekvő megyeszékhely egyike a legrégibb településeinknek. Eredetileg két faluból állt: a Szamos egyik partján Szatmár, vele szemben pedig Németi, melyeket csak 1715-ben egyesítettek Szatmárnémeti néven.
Egykori várát Anonymus említi a honfoglalás leírásában, a nem létezett Ménmarót kazár fejedelemmel összefüggésben.
Szatmár falu és földvárának keletkezési ideje sajnos nem ismeretes, de bizonyos, hogy a honfoglaló magyarok már itt találták. Németit II. Endre király 1230-ban kelt aranypecsétes kiváltságlevele szerint azok a német telepesek alapították, akik Gizella királyné védelmében jöttek Magyarországra.
Mivel I. István 995-ben vette feleségül II. (Civakodó) Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, az alapítás erre az időre tehető.
Szatmár várának első említése 1215-ben, a Váradi Regestrumban történik.
1460 után egy várkastély is épült a városban, melynek várnagyát említik, birtokosának megjelölése nélkül. Ezt követően mindkét város a Szapolyaiak birtokába került.
Szapolyai halálával mindkét város I. Ferdinánd kezére került, aki 1543-ban a pártjára állt Báthoriaknak adományozta. Ők a lerombolt régin vár helyén a Szamos szegletében egy új, nagyrészt kőből álló várat építettek fel.
Giulio Baldigara 1569-1573 között készült terve, illetve Nicolo Anghelini tervrajza szerint Szatmár vára ötszög alaprajzú volt, minden sarkán egy-egy fülesbástyával.

Visszalépve a történelemben

Nemcsak a töröktől szenvedett sokat a város, hanem a németektől is. 1661-ben a császári biztosoknak panaszkodtak városiak, hogy „…a német vitézek szörnyű és mindenféle csínt és erőszakoskodást követnek rajtuk…”, amiért I. Lipót megparancsolta a tiszteknek, „…hogy Szthmár városának polgárait szokatlan szolgálatokra ne kényszerítsék”.
1670-ben pedig a király II. Rákóczi György özvegyét szólította fel, hogy: „…miután fia Rákóczy Ferencz s tisztje Jósa Miklós a Szathmáriakat sanyargatnák: a Fejedelem asszony fiát tartóztassa vissza az olyan cselekedetektől; s a város ellen indított perét, mint törvénytelent azonnal letegye… mert a Szathmáriak semmi józan ítélet szerint nem tartoznak ollyan jobbágyot visszaadni, aki a vár-őr katonák közé, a király szolgálatába önként beállott…”.
I. Rákóczi Ferenc azonban még ebben az évben kétezer emberével ostrom alá vette a várat, elfoglalni nem tudta, mert Spork császári tábornok felmentő serege elűzte a kurucokat.

Rákóczi utasítást ad a vár lerombolására

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1703-ban a fejedelem körülzárta Szatmár várát, a várost szeptember huszonnyolcadikán elfoglalta, majd október nyolcadikán a vár elfoglalásával báró Szennyey István tábornokát bízta meg, ő maga pedig Tokaj alá vonult.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy 1705-ben adták át Glöckelsperger és Löwenburg császári tábornokok, Forgách Simon gróf tábornagynak.
Rákóczi utasítást adott a vár lerombolására, de a szatmáriak ezt nem hajtották végre, mire hadvezére Károlyi Sándor megparancsolta hogy:
„…a várnak lerontásához tartozandó sánczoknak egyengetését véghezvigyék, különben hatalom adatott Galambos Ferencz kapitánynak: hogy arra a szatmáriakat katonai erővel is szorítsa…”.
Ennek sem lehetett foganatja, mert 1706-ban Rákóczi megismételte parancsát, „…hogy ő fejedelemsége és az ország méltóságos tanácsa kegyelmes tetszéséből a szathmári várat azonnal rontsák le…”.

A szatmári békeokmány záradéka.

A felgyújtott vár köveit a lakosság széthordja

Végül 1711-ben sikerült lerombolni Károlyi Sándor irányításával. Ahogy Szirmay mondja:
„… hazájának javára; attól tartván, hogy netalán a Majténynál táborozott kuruzcoknak újabb lázítója akadván, annak támadás felelevenítésére a szathmári vár menedéket adjon…”.
A felgyújtott vár megmaradt, köveit a lakosság széthordta építkezéseikhez, a várhelyet pedig a polgárság kisajátította és házakat építettek rá.

A szatmári tűztorony

A tűzoltótorony a régi Pannónia szálló – ma Dacia hotel – mögötti téren áll. A kerek torony negyvenöt méter magas, és a város egyik szimbólumának számít. A XIX. században jelentős részben faépületekből épült városban a tűzfigyelést eleinte templomtornyokból, majd a városháza tornyából végezték.
Utóbbi lebontása után Meszlényi Gyula püspök építtette fel Dittler Ferenc tervei alapján a tűzoltótornyot a püspökség megalapításának centenáriuma alkalmából.
A telefon elterjedésével elvesztette funkcióját; a kommunizmus alatt a belügyminisztérium használta, majd a forradalom után ismét üresen maradt. 2005-ben felújították, azóta látogatható. A tűzoltótorony a romániai műemlékek jegyzékében is szerepel.

A tűzoltóság a torony közelében építi fel a laktanyáját

A XIX. században Szatmárnémeti épületeinek harmada fából épült, jellemzően zsindely- vagy szalmatetővel, ami kulcsfontosságúvá tette a tűzvédelmet.
A céhek kötelezettségei közé tartozott a tűzoltó eszközökről való gondoskodás és a tűzoltásban való részvétel, de a városi polgárok önkéntes tűzoltóegyletet is alapítottak.
A tűzoltók a megfigyelést először templomtornyokban, majd városháza tornyában – a Pannónia szálló helyén – végezték, utóbbi 1900-ban történt lebontása után pedig a székesegyház tornyából.
Amint azt már említettük, a tűzoltótornyot Meszlényi Gyula püspök építtette Dittler Ferenc tervei alapján Vajnai Lajos építőmesterrel, 20 ezer aranykorona költséggel 1903 és 1904 között, és ajándékozta a város közönségének a püspökség megalapításának centenáriuma alkalmából.
A tűzvédelmi célokat szolgáló épület felső szintjén körbefutó erkélyről a Szatmári-síkságon épült város teljes egészében belátható volt.
Ünnepélyes felavatására szeptember huszonötödikén került sor, többek között tűzoltó bemutatóval és a város történetének első utcabáljával. A tűzoltóság a torony közelében építtette fel laktanyáját 1906-ban.

A technika fejlődésével a torony elveszíti funkcióját

A technika fejlődésével, a telefon megjelenésével a torony a két világháború között elveszítette funkcióját, és az 1960-as évek végéig nem is hasznosították.
Ekkor a belügyminisztérium antennákat helyezett el a tetején. Az 1989-es romániai forradalom után ismét funkció nélkül maradt, állapota ekkorra már leromlott.

Felújítás látványosságként

2005-ben mintegy 250 ezer lejes költséggel felújították, és megnyílt a látogatók előtt.
A felújítás során a második világháborús lövésnyomokat szándékosan megőrizték, az eredetileg az oldalán elhelyezett táblákat azonban csak részleges felirattal pótolták.
A műszaki átadásra 2009-ben került sor.
Ugyanebben az évben a Szent Egyed közösség kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal támogatásával a város csatlakozott a Városok az életért – városok a halálbüntetés ellen nevű nemzetközi kezdeményezéshez, melynek jeléül a Tűzoltótornyot november harmincadikán zöld színnel világították ki.

 

A rézzel borított kupola csúcsán a város régi címere látható

A téglából készült torony alsó, mintegy tíz méter magas negyede négyszögletes, párkánysorral díszített, a bejárat fölött timpanondíszítéssel. A fal vastagsága itt mintegy nyolcvan centiméter.
A kerek toronyrész tető alatti utolsó szintjén, 33,7 méter magasságban nyitott, vastraverzekre helyezett fagerendákból készült, öntöttvas korláttal védett erkély fut körbe, ahová egy vasból készült csigalépcső vezet fel.
A fal vastagsága az erkély alatt negyvenöt, fölötte a kupoláig harminc centiméter.
A torony tetejét fából készült, rézzel borított kupola fedi, melynek csúcsán a város régi címere látható.

(befejező rész a következő lapszámunkban. Benne: Szatmárnémeti templomai)

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 1430

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.