Központ
2017. október 19. csütörtök, Nándor
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Az egymást váltó magyar fejedelmek várkastélya

Nagy-Bodó Tibor november 12, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

radnoti II 2

Ahogyan azt már múlt heti lapszámunkban említettük, a Maros megyei Radnót nevét az okleveleink első ízben 1288-ban említik possessio Rennolth alakban mint a Kökényes-Radnót nembeliek birtokát.  E nemzetség eredeti fészke Nógrád megye délkeleti részén volt, és emléküket Nagykökényes, a Hatvantól észak-keletre fekvő kis község neve őrzi. Ez a nemzetség Doboka ágából származó Mikud fia, Miklós 1330-ban Radnótot Péter nevű testvére leányának, Katának adományozta.  Ezen a héten még az erdélyi fejedelemség legnagyobb várkastélyáról írunk, mely még ma is ezen a településen, Radnóton áll.

(második rész, folytatás előző lapszámunkból)

Az 1494-ben kötött egyezség

Kiss Gábornak tudomása van arról, hogy a kolozsmonostori konvent 1423-ban bebizonyította, hogy Bogáthy Imre, a Havasalföldön a török ellen küzdött seregbe készülve, lelke üdvösségéért a Radnót nevű birtokán lévő malma vámjából minden tizedik köböl gabonát átadta a faluban levő, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom javára.
Ez időben tehát a Torda vármegyéből származó Bogáthy család birtoka volt, akinek udvarházát egy 1494-ben kötött egyezségben említik, amelyben Bogáthy László minden fizetés nélkül visszakapta Altamberger Tamás volt szebeni polgármester özvegyétől, Vízaknai Affra asszonytól, fiától, Bogáthy Istvántól, Miklóstól, Jánostól a Radnóton levő nemesi kúriát, a marosi révvel, hajóval és malommal együtt, melyek a nevezetteknél zálogban voltak.

radnoti II

Dokumentumok is igazolják, hogy az udvarház a kastély helyén állt

A kastely alaprajza

Erről az udvarházról annyi bizonyos, hogy ez is a jelenlegi várkastély helyén állt, a település szélén, a Maros partján.
A régi épület sem lehetett kisebb méretű a mainál, mert egy 1553-ban kelt összeírásból az derül ki, hogy Bogáthy János kétezer forintért zálogosította el a radnóti uradalmat, annak fejében, hogy Bánffy Magdolna asszony a radnóti kastélyt új erődítésekkel látta el, s várnagyot és őrséget is tartott benne.

A radnóti uradalom a Bogáthyiak tulajdonában marad

Ugyancsak a fent említett szerző az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában világít rá arra, hogy a birtok elzálogosításának azonban 1554-ben Bogáthy Imre maga és testvérei nevében ellentmondott, így a radnóti uradalom a Bogáthyak kezén maradt.

radnot 1

Miután Báthori István 1575-ben Kerelőszentpálnál vereséget mért az ellene fellázadt Békés Gáspár seregére, az erdélyi országgyűlés a lázadásban részt vett nemesek közül negyvenhármat, köztük Bogáthy Gáspárt is kivégeztette, és vagyonát, így Radnótot is elvette.

Az új tulajdonos nem sokáig birtokolja Radnótot

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott iratokból derül ki, hogy Báthori az elkobzott radnóti uradalmat 1594-ben Geszti Ferencnek és feleségének, Horváth Annának adományozta. Gesztivel 1595-ben Déva várában méreg végzett, és özvegye, Anna asszony pedig 1596-ban Kornis Gáspárhoz ment feleségül.

radnot II 4

Kornis Gáspár azonban nem sokáig birtokolta Radnótot, mert 1600-ban már Kendi Ferenc örökítette a paniti Alárdi Ferencre.

Ez ellen eredményesen tiltakozott leánya, Zsófia, akiről a birtok nemsokára férjére, Bogáthy Menyhértre szállt.

Bogáthy hamarosan meghalt, özvegye, Bánffy Margit Alia Farkashoz ment feleségül, így Radnót is az ő birtokába került, aki viszont 1607-ben Rákóczi Zsigmonddal cserélte el más birtokért.

1608-ban már Báthori Gábor adományozta Kornis Boldizsárnak, aki a kicsapongó életet folytató és a Kornis szép feleségére is szemet vető fejedelem ellen más főurakkal együtt összeesküvést szőtt, és hóhérbárd alatt fejezte be életét.

A birtok fejedelmi kézben marad!

Ugyancsak Kiss Gábor örökíti azt is, hogy Bethlen Gábor trónra kerülésével, 1614-ben a medgyesi országgyűlésen ugyan visszaadták Kornis árváinak az elkobzott birtokokat, de a radnóti uradalom ezek között nem szerepelt.

Továbbra is fejedelmi kézben maradt, és ahogy Szalárdi írja:

Bethlen Gábor

„…Bethlen Gábor fejedelem azért azonnal az ország megcsendesítésére, békességének törvénynek helybenállatására, végházainak építtetésére fordítá elméjét…, mind székeshelyén, Fejérváratt, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogarasra és Várad váraiban nagy friss fejedelmi, pompás épületű házakat építtetett vala…”.

Bethlen 1628-ban in castro nostro Radnot rendelkezik Béldi Kelemen birtokügyében, de még 1617-ben korlátnokának, Péchi Simonnak adományozta, aki 1630-ban a gyulafehérvári káptalan előtt Kornis Zsigmondnak adta el ötezer forintért.

Agostino Serena korszerűsíti és felújítja a várat

Kornis Ferenc 1649-ben önként lemondott Radnótról II. Rákóczi György javára azzal a feltétellel, hogy egy hasonló értékű birtokot, vagy pedig pénzt adjon érte a fejedelem. Ennek értelmében ez évben előbb kétezer kétszáz, majd további négyezer nyolcszáz forintot kapott.

radnot 3

Rákóczi a következő évben Radnótot a tartozékaival együtt feleségének, Báthori Zsófiának és testvérének, felsővadászi Rákóczi Zsigmondnak adományozta.

Ebben az időben adott megbízást a fejedelem Agostino Serena velencei építésznek a várkastély átalakítására, aki a már kész várat csak korszerűsítette, felújította, nem pedig – mint azt egyesek vélik – egy új várat épített. Ezt különben ő maga sem állítja a kapubejárat felett lévő feliraton.

Értékes adat 1684-ből

Keresztes Gyula leírásaiból arra következtethetünk, hogy a kastély körüli díszkertet lészából – vesszőből – font kerítés és téglafal vette körül, amelyet az idők során lebontottak és csak az egyemeletes kapubejáró épületet hagyták meg.

Az egykori pompás fejedelmi kertről az 1684-es összeírás jegyzett fel egy értékes adatot. A kapuépület építési ideje, építészeti kialakítása folytán, a barokk időre tehető.

radnot 2

Fő- és osztópárkánya tagolt, az ablakok keretezése díszesebb, tetőidoma íves és gerincén – a kapu tengelyének megfelelő elhelyezésében – egy kis kiálló tornyocska teszi még kecsesebbé a kapuépületet.

Részben már említettük, hogy a kis torony külső oldalán a Bethlen család címerét helyezték el (a címeren kígyó), és azért ezt az épületet „kígyósháznak” is nevezték.

A kastély nagytermének falait történelmi festmények díszítették

Az építtetők pompaszeretete nem csupán építészeti kialakításban nyilvánult meg, hanem a kastély termeinek berendezésén, és az ott felhalmozott arany, ezüst kincsekben, asztali edény-, tányér-, pohár-, kupagyűjteményekben, szőnyegek ékszerek, és drága ruhák sokaságában egyaránt.

Evilia Cselebi török átutazó szerint a kastély nagytermének falait történelmi festmények borították.

II. Rákóczi György és I. Rákóczi Ferenc díszkísérete
1RákócziGyörgy

A kastéllyal kapcsolatos történelmi események közül nem hagyható említés nélkül az alábbi: II. Rákóczi György Radnótról vonult át díszkíséretével Marosvásárhelyre, ahol 1659. szeptember 24-én tartott országgyűlésen fejedelmi székébe visszahelyezték, továbbá 1707. március huszonnyolcadikán I. RákócziFerenc ugyancsak a radnóti kastélyból érkezett Marosvásárhelyre, ahol az 1707. április 9-én tartott országgyűlésen nagy pompával fejedelmi székbe ültették.

 

A kastélyt az egymást váltó fejedelmek birtokából a római katolikus státus vásárolta meg és használta.

(befejező rész a következő lapszámunkban)


Régi és mai képek:
Horváth Ferenc
Madaras József
Nagy-Bodó Szilád

Share Button
Ennyien olvasták: 1378

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.