Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Az elpusztult nagyteremi kastély

Nagy-Bodó Tibor október 21, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

nagytermi-1-11

Nagyteremit Theremy néven 1263-ban említik először. A faluban a XVI. század végén Sükösd György két udvarházat is építtetett. 1568-ban Bethlen János építtetett udvarházat, melyet a XVII. században nagyobb szabású várrá építették ki. A település katolikus lakossága a XVI. században unitárius lett, de Bethlen János 1662-ben református hitre térítette őket és 1672-ben megkapták a román kori templomot is. A megmaradt tizenhat unitárius család új templomhelyet kapott, ahol hamarosan fel is épült az imaházuk. A régi református templomot 1904-ben bontották le, mivel a falun kívül állt, újat a faluban építették. A hagyomány szerint a Galamb-hegyen is vár állt, melyet Törökvárnak neveztek. A XIX. század végén gróf Bethlen Kamilló épített kastélyt a lankás hegyoldalba, amely az első világháború után pusztult el, romjai láthatók. A Bethlenek a XVIII. században görög katolikus románokat telepítettek az addig katolikus, majd unitárius, később pedig református faluba.

nagytermi-1-10

Orbán Balázsnak köszönhető, hogy a kastély homlokzati képe rekonstruálható

A több utcás falu a Nyárádba rohanó Verescserép és Vajdakuta egyesített pataka torkolatánál, az Erős- és a Kriptahegy által közbezárt völgyben terül el.
Az Erőshegy nevét minden bizonnyal hirtelen nagy meredeksége százötven-százhatvan méter magasságáért kapta; a Kriptahegy a tetőn gróf Bethlen Farkas és Bethlen Lipótné kriptája lévén.
A szájhagyomány szerint a Galambhegyen vár is állt, melyet a nép Törökvárnak nevez ma is. Ennek a várnak Orbán Balázs az elmúlt század közepén nem találta semmi nyomát, de az akkor még fénykorában lévő Bethlen kastélyról fényképfelvételeket készített, melyek alapján a kastély homlokzati képe rekonstruálható.

nagytermi-1-8

A századokkal ezelőtt épített híres udvarházak és a XIX. századi kastély

Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében ír arról, hogy 1662-ben Apafi Mihály a birtokot gróf Bethlen Jánosnak adományozta, majd Bornemisza Annának, feleségének.
Gróf bethleni Bethlen Kamilló a XIX. században építette a képen látható kastélyt, késő jozefinista felfogásban.

nagytermi-1-7

Sokszínű értékek maradtak fenn az elmúlt évezredekből

A középkori oklevelekből a XIII. századtól ismert Nagyteremi község Erdély szinte mértani központjában, Nyárádtő határában, Marosvásárhely belső, vásárhelyt (piac) ellátó legbelső övezetének peremén, de a Maros völgyében húzódó fő útvonaltól néhány kilométerre déli irányban, a Nyárád torkolatának baloldalán, a Tejeskerek pataknak torkolatában helyezkedik el.

nagytermi-1-9

Marosszék címere

A terület a Nyárád menti középkori vásárhely (piac) ellátó térben a legbelső városellátó övezet és az erdőövezet határán, Marosvásárhelytől 12 kilométerre található Nagyteremi községben és környezetében igen sokszínű földtudományi, történelmi, néprajzi, biológiai értékek maradtak fenn az elmúlt évszázadokból és évezredekből. A település a Nyárád mentének alsó részén, a döntően harmadidőszaki üledékekből álló Nyáradmenti dombság területén helyezkedik el.

nagytermi-1-6

A betlehemezést az 1940-es évek végén betiltják

A legfontosabb értéke a dombsági helyzete ellenére a rendkívüli erdősültsége lehetett. A virágporszem elemzések alapján Erdély belső dombvidékén csak az elmúlt 200-300 évben, a tradicionális egyeléses erdőművelés elhagyását követően csökkent le jelentős mértékben az erdősültség mértéke. Így a névadás idején, a középkor során, vagy a középkor végén Nagyteremi és környezete, a döntően 300-400 méter tengerszint feletti magassággal jellemezhető dombsági terület uralkodóan erdősült lehetett.

Nagyteremi (Jelenleg: Tirimia - Románia). Tulajdonos: Solymosy br.
A település pereme éppen határos a Marosvásárhely székhelyű, 1876-ig létező történelmi és néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű Marosszékkel, ahol Teremiújfaluban, Nyárádmentén a betlehemezés református hagyományvilága, akárcsak Mezőségben, Kalotaszegen, vagy a Magyar Nagyalföldön fennmaradt. A betlehemezést az 1940-es évek végén betiltották, de az 1970-e évek közepén Vetési András gazda újra betanította a legényeket és azóta minden évben újra betlehemeznek.

nagytermi-1-5

A közösségeket pusztító hatalmak megsemmisítik a tradíciókat

A legújabb, csoportlélekkel foglalkozó kutatások is megerősítették, hogy ezek a népszokások, a családok, a kisebb és nagyobb közösségek által fokozatosan történelmi jelentőségűvé váló kulturális események és rendezvények alapvetőek a közösségek megmaradása és nyelvgyakorlása szempontjából.

nagytermi-1-2
Így nem véletlen, hogy a mindenkori közösségeket pusztító hatalmak pont ezeket a szokásokat, tradíciókat semmisítik meg először, különböző stratégiával: vallásellenességgel, városba és lakótelepekre tereléssel, kulturális és társadalmi gettók kifejlesztésével, közösségi létformák szelektálásával, a kisebb közösségek történelmi tudat formájának elsöprésével. Éppen ezért fontosak a személyre bontható történelmi ismeretek és megemlékezések a helyi történelmet formáló egyéniségekről, személyekről. Ebben a folyamatban éppen olyan fontosak az alkotók, a történelemformáló egyéniségek, mint az emlékezetet őrző egyéniségek, mivel ez utóbbiak fenntartják és folyamatossá teszik a történelmi és kulturális önazonossági tudatot.

A nagyteremi Bethlen-kastély rekonstruált homlokzata (az Orbán Balázs könyvében lévő metszet alapján készített rajz)

A nagyteremi Bethlen-kastély rekonstruált homlokzata (az Orbán Balázs könyvében lévő metszet alapján készített rajz)

Nagyteremi nagyjai

Kiemelkedő jelentőségű a fentebb írt gondolatok szempontjából, hogy Nagyteremi és környékén lévő falvakból több híres személy származik, akikre érdemes és kell is emlékezni, mint például Dózsa Gergely, a marosvásárhelyi Református Kollégium jogprofesszora. Dózsa András, Dósa Elek, Kolozsvári Sándor jogászok, Dósa Gergely irodalmár, Gergely Sámuel történész jelentősen gyarapították Erdély szellemi munkásainak a számát. Dr. Benkő Samu művelődéstörténész, a község díszpolgára tudományos munkásságával, a különböző tévéadásokban való szereplésével, nemzetközi tudományos tevékenységeken való részvételével igen nagy szolgálatot tett magyar népének és román államnak, egyaránt kiérdemelve a román és magyar állam magas rangú kitüntetéseit.

nagytermi-1-3

(befejező rész a következő lapszámunkban)


Az oldalt összeállította:Nagy-Bodó Tibor és Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Pál mérnöknek, és dr. Fekete Albertnek, továbbá a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1611

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.