Központ
2017. szeptember 19. kedd, Vilhelmina
Zivatar valószínű
Ma
Zivatar valószínű
Zivatar valószínű
Holnap
Zivatar valószínű
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű

Az eltűnt Bethlen-kastély

Nagy-Bodó Tibor október 28, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból, befejező rész)

theremy-11

Múlt heti lapszámunkban már említettük, hogy Nagyteremit Theremy néven az okiratok 1263-ban említik először. A több utcás falu a Nyárádba rohanó Verescserép és Vajdakúta egyesített pataka torkolatánál, az Erős- és a Kriptahegy által közbezárt völgyben terül el, ahol a XVI. század végén Sükösd György két udvarházat is építtetett. 1568-ban Bethlen János építtetett udvarházat, melyet a XVII. században nagyobb szabású várrá építették ki. A hagyomány szerint a Galamb-hegyen is vár állt, melyet Törökvárnak neveztek. A XIX. század végén gróf Bethlen Kamilló épített kastélyt a lankás hegyoldalba, amely az első világháború után pusztult el, romjai ma is láthatók. 1662-ben Apafi Mihály a birtokot gróf Bethlen Jánosnak adományozta, majd Bornemisza Annának. Sajnos a kastély az első világháború után a rossz gazdasági helyzet miatt elhanyagoltan romossá vált, és eltűnt a lankás hegyről, mindössze egy kis, egyemeletes épület maradt fenn az épületei közül. Ezen a héten – befejezésképpen – még ennél a témánál maradunk, és erről írunk a Központ olvasóinak.

theremy-4

A terület a fénykorát Bethlen János alatt élte

Kiemelkedő jelentőségű a terület vallástörténeti szempontból is, mivel a településen a középkori katolikus közösségek unitárius hitre tértek, majd Bethlen János református hitre térítette a község lakóit.
Előbb az unitáriusok, majd református hitre tért hívők kapták meg a középkorban, XIII-XIV. században kialakított templomot, míg a megmaradt unitárius hívők új templomot alakítottak ki.

theremy-6
A reformátusok régi templomát, amely a falun kívül helyezkedett 1904-ben bontották el, és építettek egy újat a faluban.
A településre a Bethlen család a XVIII. században telepített görögkatolikus románokat, akik már a XIX. századtól többségbe kerültek. Így a településen reformátusok, unitáriusok, görögkatolikusok egyaránt élnek napjainkban.

theremy-7
A terület fénykorát Bethlen János alatt élte, aki a Bethlen család Balázs ágáról származott, korának egyik legfelkészültebb politikusa, közéleti ember volt. Jogot és bölcsészetet tanult, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, kezdetben I. és II. Rákóczi György bizalmi embere volt, de az átgondolatlan és kudarccal végződő lengyelországi hadjárat után szembefordult a Rákóczi György féle politikával és Gyulafehérváron az országgyűlésnél elérte, hogy Rákóczi Györgyöt letegyék fejedelmi posztjáról.

theremy-9
Ezt követően hol Rákóczi oldalán, hol az új fejedelem Barcsai Ákos szolgálatában tűnik fel, majd az édesanyja, Kemény Anna révén rokon Kemény János fejedelmet szolgálja, de Erdély ügyét soha el nem hagyta. Nem véletlenül lett 1659-ben Erdély kancellárja, és ebben a tisztségében a görgényszentimrei országgyűlés is megerősítette, annak ellenére, hogy ekkor már ismét az oszmánpárti vonal, nevezetesen Apafi Mihály lett a fejedelem Erdélyországban.

theremy-10
Ugyanebben az időben lett Fehér vármegye főispánja és Udvarszékhely főkapitánya is. Ekkor került a birtokába Nagyterem község, ahol Bethlen Kamilló alakította ki a XIX. század közepén a szóban forgó kastélyt.

Mindössze egy kis egyemeletes épület maradt meg a díszes kastélyból…

Keresztes Gyula közléséből tudjuk meg, hogy az egyemeletes, nagyméretű kastély a mezősámsondi Rhédey Bethlen kastély előképe után készült.
A mintegy nyolcvanhat méter hosszú épület homlokzatait falisávok tagolták függőlegesen.
A kastély középső rizalitja kiemelkedő magasságával, árkádjaival és manzárd tetőzetével díszes kastély képét eredményezte.
Sajnos a kastély az első világháború után a rossz gazdasági helyzet miatt elhanyagoltan romossá vált, és eltűnt a lankás hegyről, mindössze egy kis, egyemeletes épület maradt fenn az épületei közül.

theremy-12

Nagyteremi mint a Nyárád vidékének egyik fénypontja

A lepusztult kastély és birtok további sorsát az alábbi idézet érzékelteti:
„…a híres Bethlen Márkus kártyázta el Radnótot, Nagyteremét, Küküllővárat, s Pesten a szegényházban halt meg. Reménytelennek találta az esetét a rokonság, s nem segítették…”.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy az 1860-as évek vége felé még: „…a hegy alján csinos díszkerttől övezett új modorú kastélya pompálkodik gróf Bethlen Kamillónak, mely nem annyira építészete, mint gyönyörű fekvése által nyer érdekességet, s nagyban befoly arra, hogy Teremi a Nyárád vidékének egyik fénypontjává váljon…”.

theremy-13

Az udvarház szalmából készített tetőzetét zsindelyre cserélik

A Sükösd György-féle udvarház létezéséről dr. Fekete Albert egy 1647-es összeírásból tud.
Kelemen Lajos szerint – az abafájai Bornemisza-kúria őséhez hasonlóan – népi jellegű udvarház leggyakoribb, háromosztatú típusába tartozott. Szalma fedte, amit később zsindelyre cseréltek.

theremy-14
Ugyancsak a fent említett szerző közléséből derül ki az is, hogy az udvarház kertjeit a feljegyzések is említik.
A lugasos veteményeskertet kilenc táblára osztották fel, és ezeket a reneszánszra jellemző módon tovább osztották. Ágyásait virágszegéllyel, vagy élő sövénnyel ültették körül.

theremy-30
Idézve a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból:
„…az istálló fara mellett vagyon egy kilenc táblából álló lugasos veteményeskert, melyben szép szőlőtők és kevés gyümölcsfa is vagyon, sövényre alkolmas. Az udvarház fara mellett más, egy nagyobb veteményeskert, ebben is vannak gyümölcsfák. Item az pincén felyül egy gyümölcsöskert. Item az mező felől egy csűröskert, melyre nyílik egy öreg zsendelyes, deszkás, alatt vascsapon, fenn fakáván forgó kapu. Az csűr szalmás, ennek is deszkás kapuja vagyon mindkét felől…”.

theremy-15

A reformáció után a templom az unitáriusok használatába kerül

Amint azt már részben említettük, a nyárádmenti kis falu római katolikus népe a XIII. század végén vagy a XIV. elején építette kisméretű templomát, amelynek plébánosa 1332-ben már fizette a szentegyház járandóságát.

theremy-28
Írásos közlésekből: „Jacobus sacerdos de Rumey solvit XXIII denarios”.
A falu nevét már egy korábbi okirat is említi 1263-ban, igazolva, hogy Theremy a kolozsmonostori apátsághoz tartozik.
A települést hasonlóan nevezi meg egy 1501-ből származó dokumentum is. A reformáció után a templom az unitáriusok használatába került.

theremy-17

A sekrestye ajtónyílását az unitáriusok befalazzák

Orbán Balázs szerint a templomhajó és a szentély tengelyvonala nem esik egybe, vagyis a szentély baloldali fala bennebb áll, mint a szemben lévő fal: „a szentély félre van építve” – írja Orbán.

theremy-18
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a diadalívvel kapcsolt szentély sokszög záródású, ablakai keskenyek és szabályos félkörívű záródásúak.
A templomhoz kapcsolt sekrestye ajtónyílását az unitáriusok befalazták, de az evangéliumi falban lévő egyenes záródású szentségtartófülkét meghagyták.

theremy-20
Keresztes, a Maros megye középkori templomainak ismertetése helységenként című munkájában arról is ír, hogy a hajó nyugati homlokzati falában egy mérmű nélküli körablak volt, bejárati ajtaja nyomott csúcsíves, kettős hengerpálca tagozattal keretelve.
A hajó és a szentély boltozatos lefedését táblás mennyezettel cserélték fel.

theremy-26

Sükösd György főúr kőből faragott koporsóját eredetileg atemplom szentélyében helyezték el

1672-ben Bethlen János kancellár a templomot a papilakkal és az iskola épületével együtt a reformátusoknak adta át.
1904-ben a reformátusok új templomot építettek, a falu szélén álló ódon templomot pedig gondozatlanul hagyták, és ez hamarosan elpusztult.
A nagyteremi Sükösd György unitárius főúr, az egyház mecénásának kőből faragott koporsóját eredetileg a templom szentélyében helyezték el, de 1904-ben, amikor a templomot elhagyták hívei, a koporsót az Erdélyi Múzeum régiségtárába vitték át.

theremy-25


Összeállította: Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár és Nagy-Bodó Tibor


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Pál mérnöknek, és dr. Fekete Albertnek, továbbá a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek

Share Button
Ennyien olvasták: 1737

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.