Központ
2018. június 25. hétfő, Vilmos

Az Erdély kapujának tekintett erődítmény

Nagy-Bodó Tibor április 13, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Déva megyei jogú város, Hunyad megye székhelye. A Maros bal partján, Gyulafehérvártól hatvanöt kilométerre délnyugatra, Aradtól százötven kilométerre délkeletre fekszik. Első említése 1269-ből való, Dewa alakban. Német neve 1412-ben Denburg. A város nevének az eredetére vonatkozóan három föltételezés ismeretes. Első: a „lány” jelentésű szláv deva szóból. Ez talán összefüggene a várba befalazott asszony legendájával. Második: a dák dava szóból, mely a legtöbb ismert dák helynévben megtalálható és valószínű jelentése „vár”. Harmadik: egy türk eredetű ómagyar személynévből, melynek eredeti Győ alakját az Algyő helynév őrizte meg. A város nyugati részén, a Várhegy csúcsain állnak az Erdély kapujának tekintett erődítmény tekintélyes, három várkapuval rendelkező maradványai. A Várhegyen már az Ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A napjainkban romos állapotban lévő dévai várat, amelyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá, 1264-től említik a korabeli oklevelek. 1264. augusztus elején itt győzte le V. István híve, Csák Péter a királyhoz hűtlenné vált Kán László erdélyi vajda seregét.

A vár bástyáinak, palotáinak és épületeinek nagy része ma is áll

A Ruszka-havasok lejtője és az Érc-hegység között, a Maros völgyében települt város tehát ma Hunyad megye székhelye.
A Város nyugati részén emelkedő háromszázhetvenegy méter magas Várhegy tetejét koronázza Déva várának többemeletes magas, tekintélyes része, maradványa.

A Várhegy oldalában szerpentin vezet a Császár-kapuhoz, mely egy „négyszegletre épített kőbástya” volt ágyúlőrésekkel, fatornáccal és az őrök szobáival.
Ettől délnyugatra emelkedik az egykor fahídon megközelíthető Bethlen-bástya. A Császár-kaputól körülbelül ötszáz-hatszáz méterre az Alsó-kapun át mintegy negyven méter hosszúságú, felvonóhíddal ellátott fahíd vezetett a vár nyugati oldalának egyetlen bejáratához, a Felső-kapuhoz. Ezen belül kisebb udvar helyezkedett el a tömlöc, az őrség és a viceporkoláb házával.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy ezután körülbelül negyven méter hosszú és húsz-huszonöt méter széles udvar következett, melyet épületek sora vett körül.

A keleti sarkában a Szent Tamás bástya, az északi oldalon az emeletes Palota és egyéb lakó- és gazdasági helyiségek, az északkeleti részben a Kincstár-szoba, a déli oldalon pedig a kápolna és a börtön helyezkedett el.
A vár bástyáinak, kaputornyainak, palotáinak és egyéb épületeinek nagy része még ma is áll.

Déva vára az első királyi várak egyike

Déva várának keletkezési idejét, építőjének nevét nem ismerjük. Egyesek Decebal dák király építkezésének tulajdonítják, és ebben az időben Decidáva lett volna a neve, mások pedig a rómaiak idejéből származtatják, akiknek itt is volt egy castrumuk.

Kiemelten fontos tudni azt, hogy e várak a népvándorlás korában elpusztultak, de bizonyosnak látszik, hogy helyükön és anyaguk felhasználásával is, a XIII. század elején felépült az első királyi várak egyike: Déva.
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból tudjuk meg azt, hogy ezt a várat 1241-ben a tatárok felégették, és kivonulásuk után IV. Béla király újjáépítette.

Itt tartották fogva Ottó magyar királyt, és itt raboskodott Dobó István is…

Déva várának első okleveles említése 1264-ben történik, amikor a Trencséni ágból származó I. Csák Máté fia, Péter a kunokat a vár alatt legyőzte, majd 1267-ben castrum Dewa alakban, amikor IV. Béla király itt ütközött meg pártütő fiával, a későbbi V. Istvánnal.

Déva vára kezdettől fogva királyi vár, mely később a mindenkori erdélyi vajda vezetése alatt állott.
Itt tartotta fogságban Kán László vajda 1307-ben Ottó magyar királyt, és később itt raboskodott az egri hős, Dobó István is.
Zsigmond király 1437-ben az erdélyi részek vajdaságát – melyet eddig lévai Cseh Péter és Csáky László viseltek –, valamint a dévai királyi vár fele részét Csáky Lászlótól elvette, és Cseh Péternek adományozta.

Ami az országnagyok 1447-ben kelt okleveléből tűnik ki

Amikor 1445-ben Cillei Frigyes és fia, Ulrik, Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bánnal és székelyispánnal örökösödési szerződést kötött utód nélküli halálok esetére, Déva várát a Torda megyei Görgény várával együtt Újlaki Miklós birtokai között sorolták fel.
Bizonyos azonban, hogy Újlaki a várat mint erdélyi vajda és székelyispán bírhatta ideiglenesen.

Az országnagyok 1447-ben kelt okleveléből kitűnik, hogy az 1444. november tízediki csatában meghalt I. Ulászló király Hunyadi Jánosnak és utódainak adományozta Déva várát és uradalmát, mely adományt ekkor meg is erősítetek. V. László 1453-ban ismét mint királyi várat adta Hunyadi Jánosnak, a várhoz tartozó ötvenhat faluval együtt.

Déva ismét a korona birtoka lesz

Hunyadi halála után Dévát előbb özvegye, majd 1458-ban Mátyás király nagybátyja, Szilágyi Mihály mondhatta magáénak.
1474-ben már magyar Balázs vajda rendelkezik az itteni várnagyokkal, 1481-ben pedig Báthori István vajda várnagyai szerepelnek itt.
II. Ulászló király október másodikán kelt oklevele királyi várnak mondja, melyet Báthori István országbírónak, erdélyi vajdának és testvéreinek 16 ezer forintért zálogosított el.

Szintén a fent említett szerző, Kiss Gábor közléséből derül ki az, hogy alig tíz év múlva Déva ismét a korona birtoka lett, az erdélyi vajda irányítása alatt, ahol az alvajdák egyben a várnagyok.

A vár további birtokosai

1535-ben Szapolyai János, majd 1539-ben Izabella királyné birtoka lett. A Szapolyaiak kihalta után Báthori Zsigmond fejedelem Geszti Ferencnek, a mezei hadak főkapitányának, ennek halála után, 1595-ben kancellárjának, Jósika Istvánnak, 1601-ben pedig hadvezérének, Borbély Györgynek és vejének, Vajda Miklósnak adományozta.

Egy ideig Bocskai István fejedelem birtoka, majd halála után, 1606-ban Déva várát és uradalmát Nyári Pál szerezte meg, de tőle Báthori Gábor fejedelem elvette, és iktári Bethlen Gábornak és feleségének, Károlyi Zsuzsannak adományozta, akiket 1610-ben iktattak be a birtokba.
Amikor pedig Bethlen Gábor fejedelem lett, 1614-ben feleségének adta Dévát.

Amiről Szalárdi is megemlékezik

Károlyi Zsuzsanna halála után Déva ifjabb Bethlen István birtoka lett, majd az ő halála után, 1633-ban özvegyének, a „Murányi Vénusz”-nak, Széchy Máriának kezébe került.

Széchy Mária 1634-ben férjhez ment rozsályi Kun István köznemeshez, és lakodalmukat a dévai udvarházban tartották, majd Tasnádra költöztek.
A házasság nem sikerült, mire az ifjú asszony: „…paripára ülvén – írja Szalárdi – szolgáival nekikelve, Dévára nagy postán (sietve) bément vala, elhagyván urát, amíg eszébe venné magát. Ki midőn Déván, a Várhegy alatt való szép urháznál nagy bátorságban laknék, Kun István vagy harmadfélszáz lovassal egy éjszaka ráütött vala az udvarházra, de… az asszony háza ablakán a lugosos kertre, onnan a vár útjára nyíló egy kis ajtón ki, … fel a várba szaladott vala. Azhonnan ottan öreg lövőszerszámokkal is váltig igyekezték rájok alálőtetni…” – mire a férj kénytelen volt elvonulni a vár alól.

Miután az asszonynak sikerült elválnia, I. Rákóczi Györgyhöz ment feleségül.

Déva mint az erdélyi fejedelmek birtoka

A fejedelem rövidesen hozzáfogott Déva várának megerősítéséhez:
„… egy igen temérdek kőfalú bástyát rakatott – írja Szalárdi –, és noha a felső várba merő kősziklákkal kivágott igen nagy és szép s jó italú híves vizet tartó csatornakút, s az alsó kapu előtt is csak közel nagy bő vízzel kifolyó gyönyörűséges folyás volna, mindazonáltal a várnak közép felmenő kerítése tájatt, által a kősziklán eleven kutat is vágatni és lyukasztani akarván, egynéhány esztendők alatt majd huszonöt ölig alávágatta vala, de ezt félbehagyta vala”.

A vár 1640. évi leltárában részletesen felsorolják az épületeket, bástyákat, gazdasági és egyéb helyiségeket, az azokban talált felszerelésekkel együtt.
Déva a Rákócziak birtoka 1657-ig, amikor II. Rákóczi György Barcsai Ákosnak adományozta. Ezután mindenkor az erdélyi fejedelmeké volt.

Déva várát a török soha sem ostromolta

Amikor a török szultán elhatározta Nagyvárad elfoglalását, a sereggel 1660 júniusában Evlija Cselebi is elindult, hogy részt vegyen az ostromban, és leírja mindazt, amit útja során tapasztal.

Ebben az időben Déva fejedelmi birtok volt, de a vár parancsnoka, talán félelemből is nagy szívességgel fogadta Cselebit, és a vele érkezett török vendégeket.

Cselebi a kapitány engedélyével megtekintette a várat:
„… Vára a Maros folyó partján az ég csúcsáig emelkedő magas sziklán meredek és erős vár, melyet egy oldalról sem lehet aláaknázni, s elfoglalása semmiképp nem lehetséges, ha csak körül nem zárolják s kiéheztetés által önkénytes feladással el nem veszik… Ötszög alakú vár s repkényszerű várfala és bástyái fölött magas báljemez ágyúk… ékeskednek… Erdélyországban ilyen igen erős magas vár nincs… Valamennyi háza várszerű s különféle színű, fényes tetejű palota módjára ékeskedik; ablakaik a Marosra néznek… A Maros folyó partján levő alsó kisváros is igen szép és művelt… Ez nagy kikötő város, mivel a dunai Belgrádból, Szerémből Szendről és Budáról évenkint ezrenkint jönnek a hajók s ennek a várnak népétől néhány ezer oka – súlymérték, 1,30 kilogrammnak felel meg – kősót vesznek s lefelé Lippára, onnan a Tisza folyón a Dunára mennek vele…”.
A várat a török sohasem ostromolta.

A vár a kurucok kezére jut

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tűnik ki az, hogy II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1704-ben a kurucok kezére jutott és Csáky András kapitány csak három hónapi ostrom után, 1706-ban adta át a császáriaknak.

Steinville gróf, az erdélyi császári hadak főparancsnoka 1717 és 1719 között javíttatta ki a megsérült falakat, és a vár keleti és nyugati felére egy-egy bástyát, kazamatákat és lakótelepeket építtetett.

(folytatás a következő lapszámunkban)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


Share Button
Ennyien olvasták: 1078

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.