Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Ma
Havazás
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Az erdélyi barokk építészet legszebb alkotása: a gernyeszegi Teleki kastély

Nagy-Bodó Tibor június 23, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

teleki II (26)

(második, befejező rész)
Gernyeszeg a Maros völgyében, Marosvásárhely és Szászrégen között, a Bongor-hegy melletti síkon fekszik. A település neve 1319-ben bukkant fel először, amikor Károly Róbert a Kacsis nembeli Szécsényi Tamás mesternek, a későbbi erdélyi vajdának adományozta. Ezen a héten, folytatásként még a gernyeszegi Teleki-kastélyról írunk olvasóinknak.

teleki II (9)
Még jobban visszalépve az időben…

1395-ben Szécsényi Frank a maga, a fia, László és az unokatestvére, Simon nevében egyéb birtokai közt Gernyeszeget is elcserélte 3 540 aranyforint ráfizetésével Zsigmond király Beszterce közelében levő birtokaiért. A király 1405-ben a Becse-Gergely nembeli sáromberki Erdélyi Miklós fia Antalnak és testvérének, Jánosnak adományozta a birtokot, melybe az erdélyi káptalan iktatta be őket.

teleki II (20)

teleki II (35)

Az 1674-ben kiásott címer

Antal Zsigmond korának egyik legnevezetesebb alakja volt. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy Antal Zsigmond volt az, aki az 1396. szeptember 28-án a vesztett nikápolyi csatában megmentette Zsigmond király életét.

Teleki_Mihály
A gernyeszegi uradalmat hűsége jutalmául kapta azzal a címerrel együtt, amelynek egy márványos faragású példányát 1674-ben a mai kastély alapozásakor ástak ki a sánc romjai alól.

teleki II (34)
Zsigmond 1410. augusztus tizenhatodikán megengedte Antalnak és testvéreinek, hogy valamelyik erdélyi birtokukon az e célra legalkalmasabb helyen várkastélyt építsenek.
A király az engedélyt 1414. július 24-én megismételte, akkor, amikor Antalnak pallosjogot adott, majd az 1415. április 7-i oklevelében külön is kiemelte, hogy a nevezettnek kővár építésre adott engedélyt.

A tanúvallomás, egy összeírás és egy urbárium adatai

Előző lapszámunkban röviden már jeleztük, hogy a várkastély átépítését – 1686-ban – Teleki Mihály kezdte meg, aki innen indult a zernyesti csatába, ahol 1690. augusztus huszonegyedikén életét vesztette. Hamvait özvegye, Veér Judit 1691-ben hozatta ide Görgényből.

 

teleki II (1)

teleki II (1)
A kancellár halála után, 1707-ben fia, Teleki Sándor, későbbi leszármazói örökölték az uradalmat.
Kiemelten fontos megjegyezni azt, hogy az eredeti vár – mint azt Makó János 1816. évi tanúvallomásából kiderül –, a mai várkastély helyén állt.
Írásos dokumentumból:

„…hosszúságára nézve éppen akkora volt, mint a mai, és azon a helyen is feküdt, hanem a nyugati oldala a Maros felé valami három öllel szélesebben terjedt ki amint most meg tetszik a mostani Kastélly napnyugati oldalához közel lévő pincze maradványokból…”.
A néhai Teleki Sándor gyermekei számára 1751-ben felvett részletes összeírás szerint:
„…a kastély fekszik a Maros-parton, a falunak alsó végiben, mely egészen jó, mélyen ásott sánccal van körülvéve; a sáncnak szélessége egyenetlen, némely helyen hat, némely helyen tíz és annál is több ölnyi, mélysége is hasonlóképpen egyenetlen…”.

Az urbárium adatai alapján megállapítható, hogy szabályos, négyszög alaprajzú, belsőtornyos várkastély volt, amit a széles és mély vizesárok mellett palánkkal is öveztek.

teleki II (32)

teleki II (31)

teleki II (30)

teleki II (2)

Ami még az urbáriumból kiderül

Szintén Kiss Gábor közléséből derül ki az, hogy a várkastély délkeleti sarkában állt a Veresbástya, „…melynek fala ötszögletre van építve keresztbolthajtás alatt, mely virágosan vagyon párkányozva. Pádimentuma négyszögletű, öreg téglákkal vagyon kirakva…”.
A Veresbástyának az udvar felőli falához egy „kisded kerek bástya” csatlakozott, „melyen a Toronyba vagy a Veresbástya híjára járnak fel”.
A keleti oldal földszinti szobái a Veresbástya alatti ötszögletes, bolthajtásos teremmel kezdődtek.
Ehhez északról csatlakozott az „…asztalosház, melynek ajtaja nyílik nyogotra az udvar felé…”, a „…csizmadiaház nevezetű kisded, négyszegletre csinált nyári házacska…”, majd következett az „oskolaház” és a „pap háza”, majd pedig az északkeleti sarkon levő Aranyos-bástya alatt a „legények háza”.
A fentieken kívül az urbárium teljes részletességgel felsorolja a helyiségek berendezéseit és felszereléseit.

teleki II (3)

A mai Teleki kastély különlegességei és a műemlék jellegzetességei

A Mayerhoffer András tervei alapján U alaprajzú, háromtengelyes, szárnyaival cour d’honneur-szerűen a kert felé forduló gernyeszegi kastély úgynevezett Grassalkovich-stílusban épült.

teleki II (29)

teleki II (28)

teleki II (27)
Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően ötvenkét szobája és háromszázhatvanöt ablaka van.
Teleki Sámuel, a híres Afrika utazó itt őrizte nevezetes gyűjteményét és a család hatezer kötetes könyvtárát. Mindez azonban nagyrészt elpusztult a világháborúk viharos évtizedeiben.

A megmaradt könyvek és a levéltári anyagok a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában, a Teleki Tékában, valamint az Erdélyi Múzeum Egyesület levéltárában találhatók meg.

teleki_sandor_olasz_tabornoki_egyenruhaban

Teleki József utazásai

teleki II (33)
Az új barokk kastély felépítését követően átalakult az épület körüli kert is. A gernyeszegi barokk kert kialakításával kapcsolatos dokumentumok Teleki Józseftől származnak.
Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvéből tudjuk meg, hogy a fent említett fiatal gróf nyugat-európai utazásai során meglátogatta korának híres kertjeit is, amelyek iránt – hasonlóan valamennyi képzőművészeti alkotáshoz – egész életében kimagasló érdeklődést mutatott.

teleki II (4)
Tizenöt évesen hosszabb időt töltött Bécsben, majd 1759-1761 között, első nyugat-európai tanulmányútja során bejárta Ausztriát, Bajorországot, Svájcot, a Rajna menti fejedelemségeket, Hollandiát és eljutott Franciaországba is.
Útinaplójában leírást ad a versailles-i parkról, Saint Cloud, Meudon és Chantilly kastélyáról és parkjáról, a párizsi Tuilleries-  és Montmorency-kertről, valamint a marly-i kastély szobordíszes parkjáról.
Németalföldön járva meglátogatta Rastatt, Karlsruhe, Mannheim kertjeit és a brüli Augustusburgot, Hollandiában pedig többek között Htiis ten Bosch kastélyát és parkját.
1769-ben négyhetes utazást tett Észak-Itáliába, ezúttal azonban nem készített feljegyzéseket az élményeiről.
A gróf a kertészkedés gyakorlati kérdéseivel foglalkozó munkákon kívül számos friss kiadású kertművészeti tárgyú kötetet őrzött pesti könyvtárában. Kertészeti téren tehát szerényen szólva is meglehetős jártassággal rendelkezett.

teleki II (10)

teleki II (12)

teleki II (11)

teleki II (13)

teleki II (14)

teleki II (15)

 

teleki II (16)

teleki II (17)

teleki II (18)

A Maros gyöngyszeme

A kastélyt a történelem vihara 1944 őszén feldúlta. Ingóságait, műértékeit széthordták és a gazdátlanul maradt kastély romlásnak indult. Később egészségügyi intézményként működött.

teleki II (19)

teleki II (21)

teleki II (22)

teleki II (23)

teleki II (25)

teleki II (24)
A gernyeszegi kastély az erdélyi barokk építészet legszebb alkotása. Ahogy Keresztes Gyula nevezi: a Maros gyöngyszeme.
A műemlék jelenlegi állapotáról a tíz nappal ezelőtt készített fényképeink tanúskodnak.



Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, geológus és régész hozzászólása az összeállításunk első részéhez:

SumegiPal professzorSzámomra kiemelkedő jelentőségű az erdélyi Teleki család, mindenekelőtt gróf Teleki Pál, Lóczy Lajos geológus és geográfus professzor tanítványa, az európai gazdasági övezetek első felismerője és bemutatója (1917), aki a XX. század egyik legjelentősebb magyar kutatója és politikusa volt.
Nyugodtan írhatjuk, hogy korszakos zseni volt, hiába akarták és akarják besározni a nevét és összemosni a magyarországi antiszemitizmussal és hitlerbaráti megoldásokkal.
Mint ismeretes, a II. világháborút megelőző időszakban a kirívóan németbarát magyar politikai vezetésben is megőrizte angolbarát szemléletét, és a hitleri Németországgal szemben szinte az egyetlen magyar politikai vezető volt, aki mert lépni, nem véletlen, hogy Winston Churchill egy mondata, hogy a béketárgyalásokon fenn kell tartani egy üres széket gróf Teleki Pál emlékének, aki életét áldozta annak, hogy a hitleri Németországgal szembe mert helyezkedni.
A Telekiek ősi fészkénél le kell ezt írni, hogy igen volt egy olyan magyar politikai vezető, akinek az erkölcsiségébe nem fért az bele, hogy néhány hónappal Jugoszlávia megtámadása előtt örökbarátság szerződést írtunk alá ezzel az újdonsült déli állammal, majd a németekkel karöltve rájuk támadtunk.
Kár, hogy nem azt az utat választotta, mint az angol emigrációba menekülő cseh, lengyel és más közép-európai vezetők, mert akkor – bár ez az orosz érdekszféra miatt a háború után lehetetlen volt – , talán a kiugrási kísérletünk és a magyar nép sorsa (magyarokkal szemben békeidőben elkövetett háborús büntettek, népirtások – vajdasági események, felvidéki és erdélyi mészárlások, kitelepítések, málenkij robotok),  másképpen alakulhatott volna… és örök tanulság a magyar nép számára, hogy mindig kell lenni alternatívának és az alternatívákat képviselő vezetőknek ebben a rendkívül gyorsan változó régióban, ahol élünk.


A XV. században épült templom

A pápai tizedek 1332-37-es összeírása idején Gernyeszegről nincs befizetési feljegyzés, a plébános nevét sem említik.
A templomot a XV. század közepén építették, régi harangjának latin nyelvű felirata az 1456-os évszámot örökíti meg.
A XVI. század második felében, Erdélyi Gergely urasága idejében, a templom az unitáriusok használatába került, majd Erdélyi Lénárd a reformátusoknak adományozta.
Erdélyi István tordai főispán és tanácsos idejében a templom visszakerül a katolikusokhoz. Azonban az 1615. évi kolozsvári gyűlés határozata szerint: „…ahol melyik fél többen vagyan, az olyané legyen a templom.”.
Ennek értelmében I. Rákóczi György 1643. szeptember 24-ei rendeletével ismét elvette a templomot a katolikusoktól, és a többségben lévő reformátusoknak adta át.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint, melyet a Maros megye középkori templomai című munkájában ír le, a XV. századi eredetű templom elhelyezése nem szokásos kelet-nyugat tájolású, hanem északkeleti-délnyugati irányban fekszik.
Téglalap alaprajzú hajóból és annak hossztengelyében lévő, sokszögű szentélyből áll. A szentély keleti oldalán sekrestye található. A templomhajó és a szentély falainak sarkait vaskos téglapillérek támasztják.
A nagy belmagasságú hajót síkmennyezettel, a szentély keresztboltozattal, illetve a sokszögnek megfelelő téglaboltozattal fedték le. A közel négyzet alakú sekrestyét szintén keresztboltozattal.
A hajót és a szentélyt elválasztó diadalív csúcsíves, ablakainak formája és a sekrestye ajtókerete is hasonlóak.
A háromszintes tornyot 1795-97-ben emelték a templomhajó észak-keleti fala elé, főpárkányára négy fiatornyot helyeztek. A sisak sokszögű. A nyugati bejáróajtó előtti portikusz később épült.
1913-14-ben a templomhajó területét egy szoba szélességgel bővítették. Az északi falban két csúcsíves nyílást alakítottak ki, a terhelés hordására egy sokszögű pillért falaztak. Ezt a bővítményt keresztboltozattal fedték le.
A templom karzatát gróf Teleki József anyagi segítségével építették. Összességében a templom belseje és külseje, egyaránt gótikus hatást mutat.
A szentély mögött egy kis barokk kori építmény áll, amelynek pincéje kriptaként szolgál. 1690-ben ide temették Teleki Mihály kancellárt, majd feleségét Veér Judithot is itt helyezték örök nyugalomra.
A kriptában 1974-ben felszínre került egy tölgyfából készített, kilencágú koronás címerpajzs, amelynek felirata gróf Teleki Károly, Teleki Gábor és Zeyk Józsefné közös sírhelyét jelzi.


Régi és MOSTANI képek: Nagy-Bodó Szilárd

Share Button
Ennyien olvasták: 4025

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.