Központ
2017. augusztus 24. csütörtök, Bertalan
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Az erdélyi építésztörténetünk egyik nagy vesztesége

Nagy-Bodó Tibor április 15, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Orban B. kep

Szentdemeter Marosvásárhelytől huszonkét kilométerre délkeletre a Kis-Küküllő bal partján kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik, melytől öt kilométerre van. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balási és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balási Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffy Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett…

A kastely partazatos falaival, nyugati oldalan ketszintes kapuepuletevel a Lazrok gyergyoszarhegyi kastelyaval vetheto ossze

A kastély pártázatos falaival, nyugati oldalán kétszintes kapuépületével a Lazrok gyergyószárhegyi kastélyával vethető össze

Bethlen Gábor  építkezéseinek hatása

Kelementelkével átellenben, a Kis-Küküllő bal partján elterülő dombvidék lábánál, szűk völgyben fekszik Szentdemeter. Magaslatán régi temploma még áll, de szomszédságában, a Rózsahegyen épített reneszánszkori kastély ma már nem létezik. Annak csak helye ismeretes.
Orbán Balázs fényképe és leírása, valamint korabeli leltár és konspiráció alapján ismeretes a kastély hajdani nagysága, építészeti kialakítása, berendezése és felszerelése.
Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében ír arról, hogy az épületekkel és magas fallal körülzárt várkastély, négy sarkán egy-egy bástyával, a XVII. században alakult ki, Bethlen Gábor reneszánszkori építkezéseinek hatása alatt.
A fent említett fénykép és leírás alapján a kastély pártázatos falaival, nyugati oldalán kétszintes kapuépületével a Lázárok gyergyószárhegyi kastélyával vethető össze (a későbbiekben erre még visszatérünk).

A lengyel kapcsolat utal a falu romai katolikus templomanak kofaragasos ajtokeretere is, mely hasonlo diszitessel keszult, mint a krakkoi Wavel termeinek faragott koajto kerete.

A lengyel kapcsolat utal a falu romai katolikus templomának kőfaragásos ajtókeretére is, mely hasonló díszítéssel készült, mint a krakkói Wavel termeinek faragott kőajtó kerete.

Ami hitelesen bizonyít

A kastély építési idejére vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben című munkájában a szárhegyi kastélynál idősebbnek véli, márpedig a szárhegyi kastély kapuépülete boltíves bejáratának belső falán a gótikus felirat mellett az 1532-es évszám olvasható, mely hitelesen bizonyítja annak építési idejét.
Szintén Keresztes Gyula tud arról, hogy a szentdemeteri kastély építését a rugonfalvi Nyújtódi Györgynek tulajdonítják. A kastély régi udvarházát, a kapuépületét, a kastély legöregebb épületét Balási Ferenc alakíttatta át, és a „nagypalota” szemöldökpárkányára a B.F. iniciálét és az 1617-es évszámot vésette fel.

large-image

Az uradalmat gróf Toldalagi Ferenc vásárolja meg

Id. Balási Ferenc portai követ XVII. századi építkezéseinél a fejedelmi udvar reneszánszkori építkezéseit vette mintául. A pártázatos fal építését minden bizonnyal ő kezdeményezte, majd halála után ifj. Balási Ferenc folytatta, és akkor épült a negyedik sarokbástya is. Mindezeket 1635-ben fejezték be.
Balási leányát, Erzsébetet, Gyulaffy László vette feleségül, és így az uradalom a Gyulaffyak tulajdonába került. A fiúág kihaltával az Esterházyak, Révaiak, majd gróf Tranné a tulajdonosok. Utóbbitól gróf Toldalagi Ferenc vásárolta meg az uradalmat.
Az elmúlt század második felében haszonbérlők kezében a kastély épületei mindinkább romosodtak, míg végül a kastély eltűnt a magaslatról…

A kastély és az udvari arisztokrácia igényei

Az építtető vagy későbbi tulajdonos Balási Ferenc 1617-ben tehát a régi udvarház átalakítását reneszánsz stílusban az új „nagypalota” építésével indította meg. Az átépítés során a régi otthonból így reprezentációs igényeket is kielégítő kastély alakult ki, mely fényűző berendezésével már megfelelt a fejedelmi környezetben forgolódó, annak életstílusát  utánozni óhajtó udvari arisztokrácia igényeinek.
Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában említi, hogy az 1699-es urbárium szerint a kastély kőből, helyenként téglából épült falát pártázat díszítette, melynek jelentése a fejedelmi székhelytől távol eső Székelyföldön az új stílus, vagyis a reneszánsz terjedését bizonyítja.

A Lázárok és a Balásiak kapcsolatai

Amint azt már részben említettük, a kastély lyukdíszítményes, pártázatos falaival, nyugati oldalán kétszintes kapuépületével a Lázárok gyergyószárhegyi kastélyával vethető össze, amely a már elpusztult szentdemeteri kastély alaprajzi megoldását követi, és pártázatához  Szentdemeter szolgáltatta a példát.
Mind a szentdemeteri, mind a gyergyószárhegyi kastély pártázatos fala a felvidéki, még inkább a lengyel korabeli emlékekre enged következtetni, annak tudatában, hogy mind a Lázároknak, mind a Balásiaknak lengyel kapcsolatai voltak.

A kastély belső építészeti kialakítása sem ismeretes

A lengyel kapcsolat utal a falu római katolikus templomának kőfaragásos ajtókeretére is, mely hasonló díszítéssel készült, mint a krakkói Wavel termeinek faragott kőajtó kerete. Sajnos, a XVIII. századi átalakítások alkalmával a kastély pártázatát eltüntették, és akkor kapta barokkos formáját és díszeit.
A kastély termeinek, házainak, belső építészeti kialakítása sem ismeretes, de a fűtést biztosították. A „béletajtók” béléses borításúak voltak. Sok ablak üvegezése berakásos üvegtányérokkal készült.

Az utazó székely fényképe

Orbán Balázs leírása alapján tudjuk, hogy a szentdemeteri várkastély „egyike honunk legérdekesebb, legszebben fekvő épületeinek”.
A több mint hetven-hetvenöt méter oldalhosszakkal és négy sarokbástyával ellátott kastély nagyméretű udvarát magas és széles oldalfalak vették körül: „három oldalán emeletes házakkal állott, a negyedik pedig erős kőfal volt”.
Az utazó székely nem csak leírást adott a kastélyról, de le is fényképezte „nyugati oldalról”.
A kép gyenge minősége ellenére kivehető a kastélyépület központi tömege és a nyugati védőfal.
Fekete Albert közlése szerint következtethetjük tehát, hogy az 1860-as években az épületegyüttes jelentős része még állt – nem az egész, hiszen a II. és III. katonai felmérések sem mutatják az 1770-es évek zárt épületalaprajzot. A falon kívül a képtér bal alsó sarkában egy újabb építésű, kerti pavilonnak látszó építmény is feltűnik.

szentdemeter19

A templomos lovagok vára és a XVI-XVII. században épült udvarház

A közel kilencven méter oldalhosszúságú, négyszög alaprajzú kastély épületei közül az északi oldali középfolyosós épület kolostor elrendezésére enged következtetni, melynek falait freskóképek díszítették.
Orbán Balázs következtetése nem volt alaptalan, mivel a schematizmus szerint a Rózsahegyen a templomos lovagok vára, vagyis kolostora állt, a vár terülten a templommal.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint, az északnyugati sarkon álló sokszögű bástya tulajdonképpen a templom szentélyét alkotta, és azt a nyolcszög három oldalával zárta le.
A délnyugati bástya hatszögű alaprajzú, a délkeleti bástyánál, a kaputorony előtt, felvonóhídon át jártak a kastély udvarára. A két bástyát a védőfal mögötti épületsor kötötte össze. A két sokszögű bástyát a nyugati oldalon öt öl magas, lőréses fal kötötte össze egymással, annak közepe táján az említett udvarház állt, mely a XVI-XVII. században épült, s azt a kastélyba szervesen foglalták be és magasították meg egy szinttel.

Okiratok tanúsága

Az 1629-ben készített leltár felsorolja a kastély helyiségeit: a nagypalotát, a palota pitvarát, a palota „elleniben” való külső és belső házat, az ebédlőházat, a bolthajtásos házat, a grádicsos feljárót, az aggházakat, a lányok házát, az alsó és felső tornácokat. Továbbá a konyhát és a sütőházakat, a „drabantházat”, a kamrákat, pincéket és a gabonaházát. A megnevezés szerint a konyha az egyik bástyában volt és a szalonnás bástya előtt pitvar állt. A „temlecc”-nek vasrostélyos ajtaja volt, és az egyik bástyát fegyveres bástyának nevezték.
Az 1699-ben készített urbárium említi, hogy a kastély „három oldala penig olosz fokoson” épült. Ez a megjegyzés a külső pártázatos kiképzésre vonatkozik.
Az 1744-ben készített konspiráció a díszes fal kiképzését az alábbi formában írja le: „a falak tetején csipkésen őrálló lyukakra nem felette régen… épített kastély”.

Az egykori kastély értékei is már csak az okiratokban olvashatók

Annak ellenére, hogy a kastély már nem létezik, nem lesz érdektelen annak felszereléséről is említést tenni a korabeli összeírások alapján. A bútorok közül: asztal, ládaasztal, ágyak, pohárszékek, almárium, padok, padládák, állófogasok szerepelnek a leltárban. A gyertyatartók a plafonokon függtek vagy falra akasztva álltak.
A hibás órát „megveszett óra”-ként jegyezték fel. Számbavették az ágyak lepedőit, derékaljait, vánkosait, párnáit, stb. is. A faliszőnyegek sokaságát jegyezték fel, de szőnyeg volt az asztalokon, a padokon és a székeken is.
B. Nagy Margit megjegyzi, hogy a kastélyainkra vonatkozó leltárok alapján: „legfényűzőbb berendezése a szentdemeteri kastélynak volt”.
A leltár szám szerinti adatokkal sorolja fel az élelmiszerkamrákban, pincékben és a szalonnás bástyában tárolt élelmiszereket.
Amiről ma már nem lehet tudomásunk, és ami napjainkra nyomtalanul eltűnt…

Az egykori Balási-kastély kertjéről, annak kialakításáról nincs tudomásunk, a felhasznált források egyikében sem szerepelt erre utalás. Annyi ismert csak, hogy vadaskert tartozott a kastélyhoz. A vadaskertek reneszánsz hatásra honosodtak meg, főként a várak és a kastélyok körül.
Szentdemeter kapcsán Orbán Balázs egy természeti emlékről is ír:
„Az egyház közelében egy olyan rendkívüli nagyságú cserfa van, melynek törzskerülete öt öl. Ezen ezeréves jó öreg árnyékában szoktál… búcsúkor… az egyházi szónoklatot tartani”.
A famatuzsálem olyan erős hatással volt rá, hogy azt lerajzolva monográfiájában is közzétette. Sajnos, ma már csak a leírás és a közölt kép érzékelteti a tölgy méreteit – napjainkra nyomtalanul eltűnt.
Befejezésül Keresztes Gyula szavait használjuk: „…nagy vesztesége az erdélyi építésztörténetünknek, hogy egy ilyen értékes kastély még csak romjaiban sem maradt meg az utókornak…”.

Share Button
Ennyien olvasták: 2176

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.