Központ
2017. december 17. vasárnap, Lázár, Olimpia
Borús
Vasárnap
Borús
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Az erdélyi fejedelemség várkastélya

Nagy-Bodó Tibor november 5, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

radnot 1

Radnót település nevét Ranoltu néven 1257-ben említik először. Neve a német eredetű régi magyar Renoldus személynévből származik.  A város területe már ötezer éve is lakott volt a Galla-hegy lejtőjén és a kastély udvarán feltárt leletek szerint. Összesen 15 országgyűlés színhelye volt, itt tartották 1690-ben az utolsó erdélyi országgyűlést is. II. Apafi Mihály fejedelmet innen szállították örökös bécsi száműzetésbe. Radnótot II. Rákóczi Ferenc fegyverrel foglalta el. 1910-ben 2109 lakosából 1498 magyar és 595 román volt. A Maros partján áll négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített várkastélya, amely a XVI. században épült. Ezen a héten ezt a várkastélyt mutatjuk be olvasóinknak.

Az aranyalmát tartó koronás kígyó

radnot 2

Radnót Ludastól keletre, a Marosvásárhelyre vezető ország­út mellett fekszik. Régen az első postaállomás volt Vásárhelyről Kolozsvár felé, de forgalmas kikötőjében rakták át áruikat a Gyergyóból fát szállító tutajosok is.

Közvetlenül a folyó partján egy négyzet alaprajzú, egyemeletes, sarkain egy-egy hatalmas, vaskos, négyszögletes alakú bástyával megerősített, mint­egy ötven méter oldalhosszakkal bíró várkastély áll.

Szűk udvarára a Maros felőli északi főbejáraton, és a déli mellékbejáraton lehet bejutni, de csak gyalog, a kapun ugyanis kocsi nem fér be.  A kapu felett látható a

Bethlenek vasból öntött címere: a szájában aranyalmát tartó koronás kígyó.

 

A település birtokosai, az elvesztett csata és Bethlen Gábor intézkedése

radnot 3
Radnót egyike volt a legrégibb említésre méltó erdélyi főúri birtokoknak, közel ötezer kataszteri hold területtel. Birtoklói gyakran cserélték egymást.

A település 1300 előtt a Kökényes-Rénolt nemzetségé volt, azonban 1441 előtt már a Bogáthyak birtokában találjuk.

A Bogáthyak az 1575. évi kerelőszentpáli csata után elveszítik Radnótot. Azt Kendi Ferencnek adományozták, de 1594-ben Geszthi Ferenc, később Kornis Gáspár,

Rákóczi Zsigmond fejedelem, majd újra Kornis Gáspár és Pécsi Simon kezébe került.

1621-től Bethlen Gábor intézkedik annak „jó állapotban” való tartásáról.

1625: Erdély fejedelme elkezdi a kastély újjáépítését

Varju Elemér, a Budapesten 1932-ben megjelent Magyar Várak című munkájában írta, hogy 1553-ban a radnóti kastély már nagyobb méretű volt, mivel azt Bogáthy János anyja, Bánffy Magdolna új erődítésekkel látta el.

Ez a XVI. századi kastély méreteiben és szerkezetében feltehetően a ma is álló kastély méreteinek felelt meg, s az akkor használatos kastélyformát követte, szögletes sarokbástyákkal erősítve, várkastély típusnak kiépítve.

Bethlen Gábor

A XVI. századi alapok felhasználásával a kastély újjáépítését 1626-ban Bethlen Gábor, Erdély fejedelme kezdte el, és I. Rákóczi György fejezte be, erről tanúskodik a kapubejárat felett levő emléktábla is, amit Rákóczi még életében rendelt meg Kolozsvárról.

I. Rákóczi György

I. Rákóczi György

Az erdélyi reneszánsz modorban épített XVI. századi kastély a XVII. századi újjáépítése folytán a négyszögletes sarokbástyás típus továbbfejlesztésének tekinthető.

Az ország legkényelmesebb és legtágasabb nagyméretű várkastélya

A radnóti várkastély, amint azt már említettük, a Maros partján áll, és különálló kapuépületével jó rálátással vonja magára az országúton haladók figyelmét.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a külső és belső homlokzatainak későreneszánsz kialakítását az újjáépítéskor kapta az épület. A zárt udvarú egyemeletes épület sarkain egy zömök bástya áll.

A kastely alaprajza

Az újjáépítés tervét Giacomo Resti – aki nem más, mint Bethlen Gábor építésze – tervezte, majd II. Rákóczi György építésze, az olasz Agostino Serena kivitelezte, és hozta létre az ország legkényelmesebb és legtágasabb nagyméretű várkastélyát.

Serena építette a belső udvar felőli nyílt árkádsort olasz – velencei – hatás alatt.

A kastély csak magja volt egy kiterjedt, erős várnak

A várkastély kisméretű udvarát – ahol a kút is volt, de amelyet az elmúlt században betömtek –, bolthajtásos folyosók veszik körül.

A várkastélyban számos tágas szoba, egykor gazdasági célokat szolgáló helyiségek sora, az épület alatt pincerendszer, és emeletén egy hatalmas terem van, melyhez a lépcső a külső homlokzatnál vezet fel.

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy a kastély csak magja volt egy kiterjedt, erős várnak.

A mostani főépületet ugyanis bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók fogták közre, a falakat pedig a Maros vizével táplált, széles vizesárok fogta közre.

Sajnos ez utóbbiakból ma már semmi nincs meg, és a kastély külsejét is erősen megváltoztatta a többszöri átépítés, valamint az épületre került újabb tető.

Ennek ellenére ma is eredeti helyén vannak az egyszerű, a XVI. század első fele építészeti stílusának megfelelő ajtó- és ablakkeretek, és nem utolsó sorban a boltozott gyámkövek.

Az ajtókereten olvasható felirat az 1514-es évszámot tanúsítja…

A kastély tehát, sokszori átépítése és évszázadok alatti gondozatlanságok ellenére, őriz még ma is néhány eredeti helyén lévő ajtó-ablakkeretet, boltozattartó gyámkövet az emeleti részeken, amelyek a XVI. század első felének építési ízlését követik.

Ugyancsak Keresztes Gyula említése szerint az egyik ajtókerete egyszerű profilú és az azon lévő felirat alatt az 1514-es évszám látható.

Az ajtókeretek általában egyszerűen profilozottak, a gyámkövek a későgótika ízlésére emlékeztetnek, de már a XVI. század toszkán formáit mutatják.

Ezek az építészeti elemek a régi udvarház maradványai, amelyeket az olasz építész felhasznált és átformálta a kor ízlése szerint. Neki tulajdonítható a déli nyitott árkádíves folyosó – sajnos, ezt később részben befalazták –, és a külső ablakkeretek díszesebb profilja.

A várkastély bejáratának kerete középen megtört párkányú, profilozása egyszerű, a felirattal:

GEORGIUS RAKOCZI DEI GRACIA PRINCEPS TRANSILVANIAE PARTIUM REGNI HUNGARIAE DOMINUS SICULORUM COMES.

Alatta pedig:

AUGUSTINUS-SERENA ARCHITECTUS VENETUS OPERA REGIT.

A száz négyzetméteres terem gyűlések tartására is alkalmasnak bizonyult

radnot tuz

A földszinti bolthajtásos termek egymásba kapcsolódnak, de minden teremnek van közvetlen bejárata a nyitott tornácról is. A kastélybelsőben a néhány későgótikus ízléshez közelebb álló faragott ajtókeret teszi ünnepélyesebbé a teremsort.

A síkmennyezetű emeleti termek is egymásba kapcsolódnak és a három oldalon végighúzódó árkádíves tornácról közelíthetők meg. A nagy termek közül a száz négyzetméteres terem gyűlések tartására is alkalmasnak bizonyult.

Az épület alatt dongaboltozatos pincék húzódnak végig. A homlokzatokat főpárkány és az ablakok kőből faragott keretei díszítik. Az ablakok szemöldökpárkánya feletti timpanonok hangsúlyozottan díszesebbé teszik a homlokzatokat.

A kastély tetőzete először 1802-ben leégett, és újjáépítésekor annak magasságát csökkentették a sarokbástyák sátortető magasságához mérten.

(folytatás a következő lapszámunkban)


A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 1674

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.