Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

Az erdélyi Schell-udvarház és a románkori templom

Nagy-Bodó Tibor április 21, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Schell Szentdemeter (17)

Szentdemeter Marosvásárhelytől huszonkét kilométerre délkeletre, a Kis-Küküllő bal partján, kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik. 1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A XVI. században a Balási és Nyújtódi családok kezdtek el itt építkezni. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta. 1550 körül Szentdemeteren született Bogáthi Fazekas Miklós unitárius zsoltárfordító, továbbá 1926. december huszonhetedikén Vajda Lajos történész. A település római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Románkori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a XV–XVI. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei XV. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz. A Schell-udvarház a XVIII-XIX. században klasszicista stílusban épült. Állapota nagyon leromlott.

Schell Szentdemeter (13)

Az udvarház építésztörténete alig ismert

Szentdemeter egy szűk völgyben fekszik. Korábban már írtunk arról, hogy Balási Ferenc kastélya elpusztult. Ismeretes a gróf Schell-udvarház, mely a XVIII-XIX. század átmeneti stílusában épült. Az oszlopos udvari tornác átépítésénél a múlt század közepe táján a kelementelki Henter-udvarház klasszicizáló oszlopait szállították ide és használták fel.
A gróf Schell-udvarházzal kapcsolatban a felhasznált forrásokban csak nagyon kevés utalást kapunk, ezért az építészet- és kerttörténet alig ismert.

Schell Szentdemeter (1)

Az elhanyagolt műemlék jellegű épület

Az udvarház a Küküllő feletti dombon emelkedik, a falu nyugati felében. A klasszicista stílusban emelt épület ma műemlék jellegű.
Tetőzete kontyolt nyeregtető. Az államosítást követően 1966-ig iskola működött az épületben. Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy a kastélyon 1966-ban végezték az utolsó tatarozást, utána elhanyagolták.
Az utcára nyíló szárnyban kis szoba-konyhás lakásokat alakítottak ki, melyekben a felmérés idejében még laktak.

Mai állapota erősen elhanyagolt, javításra szorul.

Schell Szentdemeter (19)

A bozótos kerttel és a szántókkal határos kúria

A kastélytól keletre, a gondozatlan kertben egy új iskolaépület van. A főhomlokzat déli sarkát egy nagy hárs, az északit pedig egy óriási tölgy őrzi.
Az egykori utat kettős Gleditsia fasor kíséri, amelynek országút felöli végénél kétoldalt egy-egy tölgy található.
A fent már említett szerző közlése szerint a felsorolt növények a kert megmaradt, értékes elemei. A déli telekhatár mentén akácfasor határolja le a kertet az országútról.
A kúriától északra kukoricás terül el, a kert többi része bozótos, a Küküllő felé húzódó magas rézsün túl szántókkal határos.

Schell Szentdemeter (18)

Schell Szentdemeter (10)

A Szent Demeter tiszteletére állított Istenháza

Szentdemeter románkori temploma a Rózsahegynek nevezett magaslaton áll. A schematizmus szerint állt egykor a Templomos lovagok vára és a vár területén a templom.
Amint azt már részben említettük a falu első okleveles említése 1436-ból származik. 1576-ban már Szent Demeter néven jegyzik. A templomot a keleti egyház szentjének, Szent Demeter tiszteletére állították, ami arra enged következtetni, hogy már 1436 előtt létezett.

Schell Szentdemeter (17)

Schell Szentdemeter (7)

A műemléktemplom

Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomai című munkájában fogalmazza meg, hogy a templom a román és a gót építészeti stílus jegyeit viseli, az átmeneti korszakban épült.
A keleti tájolású templom hajójához kapcsolódik a torony és a szentély, ez utóbbihoz pedig a sekrestye.
A közel szabályos négyzet alaprajzú hajóhoz csúcsíves diadalívvel kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó szentély. A hajó és a szentély lefedése azonos rendszerű és mintázatú, gótikus hálóboltozattal készült.
A hajó boltozata három, a szentélyé két boltszakaszos, és a sokszögnek megfelelően, a sarkokból fiókboltszerűen egy pontba futnak össze a boltozat élbordái. Ezek gyámkövekről indulnak, a kereszteződéseknél, a profilozásnak megfelelően metszik egymást.
A fent említett szerző szakvéleményezése szerint az élbordák párhuzamos oldallal, orrtagos profillal készültek. A gyámkövek fordított kúp alakúak, ívesen tagoltak. A sekrestye dongaboltozatos.

Schell Szentdemeter (4)

A szarvasfej díszítés és a festett képek töredékei

A templom bejárata a torony földszinti helyiségéből egy kőkeretes ajtónyíláson át történik, amelynek profilozásán és díszítésén román és gótikus építészeti hatás látható. A nyílást áthidaló szemöldökkő gótikus vonalvezetésű, rajta egy szarvasfej díszítéssel.
A szentély déli falában a papi ülőfülke és egy szentségtartó van elhelyezve, utóbbi szamárhátíves vonalvezetésű kerettel.
A diadalív falán az 1723-as évszám a templom tulajdonjogi változásának idejét jelzi. A szentély falán a mészréteg alól festett képek töredékei tünedeznek elő. A falakat erős pillérek támasztják.

Schell Szentdemeter (5)

Schell Szentdemeter (11)
A magasított torony és a templom mai formája

A négyszintes torony túlnövi a tetőszék gerincvonalát. Ablakainak formája és mérete szintenként változik. Az első emeleten a nyílások kör alakúak, a második és a harmadik szinten ikerablakokat vágtak, míg legfelül félkör záródásúak.
A torony magasítását 1756-ban végezték. Ekkor a földszinten félköríves záródású szabadnyílást készítettek. Az ablakok itt is félkörívesek.
A templom mai kialakítási formáját a XV-XVI. század fordulóján nyerte el, a szentély és a hajó hálóboltozatát is akkor készítették.
A reformáció után a templom az unitáriusok használatába került, de 1723-ban a ferencesek missziós munkája révén a hívek ismét a római katolikus vallás követői lesznek, így a templom újra a katolikusok tulajdonába jut, és ma is így használják.

Schell Szentdemeter (1)

Schell Szentdemeter (15)

I. Rákóczi György adománya

Kiemelten fontos megemlíteni azt, hogy Szentdemeterhez hasonlóan, ugyancsak a Székely Partium faluja Székelyszenterzsébet, melyet I. Rákóczi György Kemény Jánosnak adományozott.
Dr. Fekete Albert munkájából még az is kitűnik, hogy a birtok hosszú évszázadokon keresztül, egészen 1919-ig – amikoris Kemény Béla lánya, Orosz Lajos huszárkapitányhoz ment férjhez –, Kemény-kézben maradt.
Szenterzsébet Kemény-kastélyának kertjét feltehetően hozzáértő tervezte.
A kastély mögötti domboldalon kialakított kert szerpentines útvonalai, laza facsoportjai, gyepfelületei a tájképi kertek hangulatát idézik, ám a dombtetőről szabályos csatornákban levezetett vízfolyás, mely több díszmedencén is átfolyik, már a XX. század első felének geometrikus kertjeit idézik.

Schell Szentdemeter (9)

A kastély építőanyagának nagy részét széthordják

A parkban a kastélyépület déli oldalán, a körformájú medence mellett fedett kerti pavilon alaprajza is látható. A tervezett facsoportokban külön jelölték az örökzöldeket és a lombhullató fákat.
A kastély az államosítástól egészen 1997-ig termelő szövetkezetként, iskolaként, bentlakásként, majd egészségügyi rendelőként is működött, azonban 1977-ben összeomlott és építőanyagának nagy részét széthordták.
Helyét 2007-ben csupán egy vízszintes plató jelzi, a hajdan díszes kertből pedig mindössze egy megnyirbált facsoport vészelte át a szocialista éra viszontagságait.

Schell Szentdemeter (7)


Fotó: szaszandras.info

Külön köszönet Keresztes Pálnak és dr. Fekete Albertnek a szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentációkért.

Share Button
Ennyien olvasták: 2494

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.