Központ
2017. április 30. vasárnap, Katalin, Kitti
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Kedd
Derült

Az erdélyi város, melynek neve örökre fenn fog maradni

Nagy-Bodó Tibor december 16, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

ormeny-5-15

Szamosújvár Közép-Európa talán egyetlen barokk szerkezetű és építészeti szellemiségű városa; párhuzamos utcák, átlós mellékutcák, szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Ezeken az utcákon mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökű, magas tetejű barokk házakat és a visszafogottabb díszítésű hangulatos, klasszikus épületeket. A mezőségi út védelmére épült XIII. századi várhelyet először Szatmári Laczk Jakab, erdélyi vajda erősíti meg. Nagyobbrészt az 1540-1541-es években épült Martinuzzi Fráter György idejében, Domenico Da Bologna tervei alapján.

ormeny-5-14

Emlékeztető

A mezőségi út védelmére épült XIII. századi várhelyet először Szatmári Laczk Jakab, erdélyi vajda erősíti meg.
Nagyobbrészt az 1540-1541-es években épült Martinuzzi Fráter György idejében, Domenico Da Bologna tervei alapján.
1619-1652 között tovább erősítik Giovanni Landi és Agostino Serena irányításával. Nagyobbrészt reneszánsz és barokk stílusjegyeket visel magában. 1787 után fogháznak használják. 1856-59 között háromemeletes épületet toldanak hozzá.

ormeny-5-13

Szentháromság napján villám sújtja a tornyot

Az első plébániatemplom szűkösnek bizonyult az egyre gyarapodó örménység számára. A tanács elhatározta, hogy:
„… a főpiacon egy akkora nagy és díszes szentegyházat építenek, hogy az ritkítsa párját Erdélyben”.
1748. szeptember tizennyolcadikán saját erőből és csekély udvari támogatással elkezdték az egyhajós katedrális építését, egy tiszafapark közepén.
Szentélyében 1759. szeptember nyolcadikán mondták az első szentmisét.
1800-ban Szentháromság napján villám sújtotta a tornyot.
A munkálatok elvégzését ellenőrző tanácsot a Gondviselés mentette meg a biztos haláltól: hétfő lévén Simay főbíró elaludt, és a megbeszélt kilenc óra helyett csak tíz órára érkezett.
A torony tíz óra előtt néhány perccel dőlt össze. Egy évvel később azonban újra állt.

ormeny-5-12

A templom büszkesége a baloldali kápolnában található

Erdély párját ritkító, legnagyobb barokk templomát 1804. június tizenhetedikén szentelte fel Mártonffy József erdélyi püspök a Szentháromság tiszteletére.
Világosító Szent Gergely oltárát a Kereskedő Társaság adományozta, a Mária Mennybevételének oltárát a Tímár Társulat építtette.
1960-ban egy tűzvész alatt leégett tornya és padlása, amelyet helyreállítottak. A bazilika legutóbbi javítására 1998-ban került sor Ft. Sáska Jenő (1947-1998) örmény szertartású plébános idejében.
A templom büszkesége a baloldali kápolnában található Rubensnek tulajdonított festmény, amely Jézus testének levételét ábrázolja a keresztről. A kép I. Ferenc király adománya 1806-ból.

ormeny-5-11
A szóbeszéd szerint, a háborúk anyagi támogatásáért hálaképpen a király könnyelmű ígéretet tett az örményeknek:
„… menjetek, járjátok körül székvárosomat, nézzetek meg mindent, … és mondjátok meg: mivel jutalmazzalak meg titeket.”
Az örmények mindent megnéztek, és ezt válaszolták:
„- Felséged határtalan kegyétől a Rubens-képet, mit a Belvedereben láttunk, kérjük hódoló tisztelettel”.
A király sajnálta az értékes festményt, ezért egy másolatot készíttetett róla. Az örmények számítva erre, a Belvedere palotában megjelölték a kép hátát, és leleplezték az uralkodó szándékát.
A másolaton pedig nem találták ezt a jelölést. A Rubens-kép a kommunizmus idején a kolozsvári Szépművészeti Múzeumba került.
1999 karácsonyára visszaszállították a katedrálisba, de a Múzeum tulajdonában maradt.

ormeny-5-10

A szoba, mely az örmények emlékét őrzi

A bazilika oldalán található kovácsoltvas kapu vezet a templom alatti kriptába, ahol olyan fontos egyéniségek pihennek, mint Szongott Kristóf (1843-1907) armenológus.
1863-tól negyven évig algimnáziumi tanár volt, 1887-ben megalapított, majd húsz éven át kiadta és szerkesztett az Armenia magyarörmény havi szemlét. Megírta Szamosújvár monográfiáját, amiben gazdag néprajzi anyagot közöl, és összeállította a magyarhoni örmény családok genealógiáját.
Kutatásokat végzett a magyarok eredetéről és őshazájáról. 1905-ben létrehívta az Örmény Múzeumot, aminek hivatalos megnyitását 1907. június tizenhatodikán már nem érhette meg.

ormeny-5-9
A Múzeum könyvtárát 1911-ben 1639 kötet alkotta, történelmi gyűjteményében 1057 emléktárgy volt látható.
Anyaga a kommunista időben a Román Állami Levéltár kolozsvári székhelyében került, ahol 140,5 méter hosszúságban tölti be a polcokat.
Jelenleg a szamosújvári Városi Múzeumban csak egy kis örmény szoba őrzi az örmények emlékét.

Az 1788-ban született határozat

Az 1761-ben épített plébánia levéltára több eredeti oklevelet, csodálatos kötésű és díszítésű anyakönyveket, ügyviteli iratokat őriz.
A metropolisz Erdély egyik legfontosabb kulturális és gazdasági központja lett. Volt örmény nyelvű fiúiskolája, de létezett egy elemi leányiskola is.
1788-ban határozat született egy algimnázium felállításáról, amit a triviális iskolák – világi jellegű iskola, ahol a hét szabad művészetet tanították alsó fokon – mintájára 1792-ben nyitottak meg, és tannyelve 1850-ig az örmény, majd a magyar volt.

ormeny-5-8

Szamosújvár örmény származású lakói közül ma senki sem beszéli az ősök nyelvét

Az 1862-ben újraalapított iskola igazgatója a mindenkori örmény katolikus főesperes volt.
A leghíresebb Lukácsi Kristóf (1804-1876) volt, aki megírta latinul az erdélyi örmények történetét.
Az örmény nyelvű oktatás feladása megteremte keserű gyümölcsét: Szamosújvár örmény származású lakói közül ma senki sem beszéli az ősök nyelvét. A nyelv a katedrálisban él tovább, az egyházi kórus egyházi énekeiben.

ormeny-5-7

Az örmény kereskedők csak novembertől februárig tartózkodtak otthon

Fontos volt a város számára szegényeinek és árváinak sorsa is. Az elöregedett szegényeknek házat és ispotályt 1800-ban Karácsonyi Emmánuel alapított.
A Világosító Szent Gergely fiúárvaházat Lukács Kristóf esperes-plébános alapította 1860-ban, de csak 1877-ben nyílt meg. A leányárvaházat Kovrig Tivadar alapította.
Az örmény feleségek vezették kereskedő férjük távollétében a háztartást, hiszen a kereskedők csak novembertől februárig tartózkodtak otthon.
A szerető férjek féltékenységéről tanúskodnak a házak ma is látható rácsos ablakai. Rossz nyelvek szerint az anyós is ügyelt fiatal menyére a ház küszöbén – az első szobában.

ormeny-5-6

Az örmény Szamosújvár Erdély egyik legszebb városa

A társadalmi élet egyik központja volt az 1842-ben már működő Társalkodó Egylet – a kaszinó -, amely egyike Erdély egyik legrégebbi ilyen intézményének.
Todorán Endre könyvnyomdát is működtetett, ahol helyi sajtótermékeket, és más örmény településről származó kéziratokat is nyomtattak.
A késő reneszánsz és barokk házai a szóbeszéd szerint „csak azért ilyen kis méretűek”, mert a honfiúsítás elhúzódása miatt nem mertek igazi palotákat építeni. De az örmény Szamosújvár így is Erdély egyik legszebb városa.

ormeny-5-5

A sajátos örmény díszítésű motívumok

Szamosújvár házai két típusra oszthatók: az első típus házai hosszoldalukkal fordulnak az utca felé, a másodiké a rövidebb felükkel.
Mindkettőn megtalálhatók a sajátos örmény díszítésű motívumok: a kis fülke az oromzat felső síkjában, amelyben kis barokkos szobrokat helyeztek el, a díszes barokk és reneszánsz portálok a füzérek, a címerek, a medalionok és a voluták megannyi formájával díszítve.
Egy első típusú ház a Karácsonyi palota. A második típusú ház egyik szerény példája a Martaian-ház.
A szamosújvári reneszánsz és barokk egyik legszebb példája a Lászlóffy-ház. Késő reneszánsz díszítésű a főtéri Dániel ház, az 1747-ben készült címeres emléktáblával.

ormeny-5-4

A mai Szamosújvár csak árnyéka a múltnak

A város még mindig nem ébredt fel álmából, amibe a világháborúk és a kommunizmus elringatták.
Az örménység nagy része kihalt, vagy „időben” elköltözött.

ormeny-5-2
Az egyházi statisztikák 1882-ben még 1565 örmény katolikust, 1913-ban 1200-at, 1954-ben 402-őt, 2000-ben 189-et tartanak számon.
Jelenleg az egyházi hagyományt ápoló szórványplébánia mellett a budapesti Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, a Szamosújvári Pro-Armenia Alapítvány, a kolozsvári Örmény-Magyar Baráti Társaság, a bukaresti Romániai Örmények Egyesülete tesznek azért, hogy igaz legyenek a város költőjének, Gábrus Zacharnak szavai:
„…Én egy ember vagyok, nevem könnyen mehet feledékenységbe, de Szamosújvár városáé örökre fenn fog maradni…”.

ormeny-5-3


Összeállította: dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke és Nagy-Bodó Tibor

* A rendelkezésünkre bocsátotta régi és a mai képekért köszönet Demján László műemlékvédő építésznek és Dezső Lászlónak.


cnc_600x90px


Share Button
Ennyien olvasták: 2866

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.