Központ
2017. augusztus 16. szerda, Ábrahám
Zivatar valószínű
Szerda
Zivatar valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

Az évszázadokat számláló kastély

Nagy-Bodó Tibor október 1, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

haller kastely regi 3

Kerelőszentpál Marosvásárhelytől nyugatra, a Maros folyó bal partján fekszik. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Sanctus Paulus néven említik. A Hallerek kerelőszentpáli kastélya több mint négyszáz évre tekint vissza. A pápai tizedet már 1332-ben fizette.  Az egyhajós középkori templom a románkori építészet jegyében épült. Mai barokkos formáját, a Haller család átépítése-felújítása folytán a XVII-XVIII. században kapta… A ma is látható barokk kastélyt a régi várkastély anyagának felhasználásával és ennek helyén emelték 1760-ban. Az egykori várkastély bejárata előtti részen még kivehetők az árok nyomai a rajta átvezető téglahíddal és az egyik sarkán a leomlott olasz rendszerű bástya maradványaival. E heti lapszámunkban arról is írunk, hogy a Haller család eredete a XIII. századra vezethető vissza… A família a bárói rangot 1699-ben, a grófi rangot pedig 1713-ban kapja meg. Haller Gábor 1740-1760 között építteti a Kápolnadombon a családi kriptát, az Imola néven ismert mauzóleumot, amelyet Erdély legdíszesebb és legkiemelkedőbb temetkezési helyének tartanak.

kastely00

Az adományozó Mátyás és a várkastély születése

A község legrégibb ismert birtokosainak, a Szentpáli családnak kihalta után a koronára szállott uradalmat Mátyás király 1479-ben fiának, Korvin János liptói hercegnek és Hunyad vármegyei ispánnak adományozta.

haller kastely regi

Kiss Gábornak tudomása van arról, hogy 1481-ben már a Szentgyörgyi családé, majd Szapolyai János rendeletére, 1511-ben Hosszúasszói Ferencet és Mártont, 1524-ben pedig cseszvei Barlabási János esperest és nővérét, Katalint, Szima Zsigmondnét iktatták be a falu birtokába. Nem sokkal ezután meggyesfalvi Alárdi Ferencé lett, aki egy várkastélyt építtetett ide.

Báthori vereséget mér a lázadókra. A főurakat a helyszínen kivégzik.

Alárdi Békés Gáspárt támogatta, aki a szászok és székelyek segítségével a fejedelemséget szerette volna megszerezni.

Tervének végrehajtása érdekében 1575. június elsején sereggel indult Báthori István fejedelem ellen. Az ütközetre június 8-án került sor Kerelőszentpálnál, ahol Báthori vereséget mért a lázadókra.

haller kastely cimer
A menekülők egy része Alárdi várkastélyába vonult vissza. Báthori a várkastélyt elfoglalta és leromboltatta, az ellene harcoló öt főurat: Bartakovics Horváth Jánost, Barcsay Gáspárt, Zádorlaki Györgyöt, Szakács Miklóst és Darlaczi Jánost a helyszínen kivégeztette.

Újabb fejek hullnak

A fent már említett Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében tesz említést arról, hogy a kolozsvári országgyűlés még ugyanabban az évben, augusztus 8-án jóváhagyta a Békés-pártiak ellen hozott ítéleteket, amelyek alapján további hét főurat és harmincnégy székely nemest kivégeztek.
Többeknek – köztük Alárdinak is – elvették a birtokait. Kerelőszentpált Báthori Kristóf kapta meg.

Az új kastély évei

Báthori Zsigmond azonban megbocsátott Alárdi Ferencnek és fiának, mert 1590-ben visszaadta nekik a szentpáli várkastélyt.
Szentpál nem sokkal ezután házasság révén Haller István kezére került, aki a várkastély anyagának felhasználásával, 1610-ben ugyanott egy teljesen új kastélyt építtetett.

haller kastely 3

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején német őrség tartotta megszállva, de 1704-ben Kaszás Pál parancsnokságával a kurucok elfoglalták.

A Haller-féle kastély vagy ekkor, vagy a későbbi harcok során teljesen elpusztult.

A ma is látható barokk kastélyt, a régi anyagának felhasználásával, annak helyén emelték 1760-ban.

Az egykori várkastély bejárata előtti részen még kivehetők az árok nyomai a rajta átvezető téglahíddal és az egyik sarkán a leomlott olasz rendszerű bástya maradványaival.

A történelemi kronológia

Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében világít rá arra, hogy időrendben az első várkastély már 1575-ben állt, és azt Báthori István harci eseményei pusztították el.

haller kastely

Az omladozó várkastély, és a kerelői-, ugrai- és szentmargittai birtok Kendi Ferenc utódaira szállt, majd a Hallerekre.

haller kastely 2

Kiemelten fontos tudni, hogy a várkastély mérete és formája ma már ismeretlen, annak helyére épült a második vár, a több bástyás reneszánszkori lovagvár.

Egy portré és egy metszet tanúsága

haller

Az utóbbi Haller István kezdeményezésére épült, amint a korabeli portréján lévő szöveg így tudja:
„CASTRUM HOC SZENT PAL PRAETER ALIA FUNDAMENTIS EXTRUXIT ANNO 1610. 9. APRILIS SITUS PRIMUS LAPIS”.
Az építkezés befejezése Haller János idejében történt. Egy korabeli, egészen pontosan 1674-ből származó metszet örökítette meg a magas véd­falakkal és védősánccal körülvett várkastélyt, szögletes külső bástyáival, védősáncával és felvonóhídjával, valamint a vár udvarán álló templomot magas toronysisakjával.

A Haller család eredete a XIII. századra vezethető vissza!

kereloszentpal

Ugyancsak Keresztes Gyulának van tudomása arról is, hogy a hallerkői Haller család nürnbergi eredete a XIII. századra vezethető vissza.

A XV. század második felében Magyarországra került tagjai közül Rupert – 1500-ban halt meg – tagjaitól származik a család magyar ága.

A család csakhamar előkelő szerepet visz Erdély történetében. A família két fő ágazatának megalapítói Haller Gábor – 1550 és 1602 között élt – fiai: az idősebbiktől, Istvántól a fehéregyházi ág és az ifjabb Györgytől a kapjoni ág származott.

A bárói rangot 1699-ben, a grófi rangot pedig 1713-ban kapta meg a család.

Erdély legdíszesebb és legkiemelkedőbb temetkezési helye

A Rákócziak vezette szabadságharc során, 1704-ben a várkastély nagyon megviselt állapotban jutott a kurucok kezére. A század közepén az omladozó kastélyt

Haller Gábor és felesége, Károli Klára lebontatta. Haller Gábor külföldi útja alkalmával építészeti tanulmányokat is végzett, és visszatérte után kastélya építkezéséhez terveket készített.

Kerelőszentpálon a kastély újjáépítésével egy időben a római katolikus templomnál is dolgoztatott és 1740-1760 között építteti a Kápolnadombon a családi kriptát, az Imola néven ismert mauzóleumot, amelyet Erdély legdíszesebb és legkiemelkedőbb temetkezési helyének tartanak.
Az uradalom részére építtette az ötszintes gabonaraktárt a barokk modorában, belső szakszerű kiképzéssel.

(befejező rész a következő lapszámunkban)


Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 2187

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.