Központ
2017. november 18. szombat, Jenő
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

Az ősi magyar nemesi család kastélya

Nagy-Bodó Tibor március 17, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

rhedeycoll

A Rhédey-család ősi magyar nemesi család, és az Aba nemzetségtől származtatja magát. Mátyás király 1466-ban adott címert a családnak. A Rhédeyek a Habsburgokkal való viszályaik miatt jöttek Erdélybe. A Rhédey-kastély Erdőszentgyörgy központjában, a gótikus Szent György templommal szemben áll. Gróf Rhédey László és felesége 1807 és 1809 között építtette fel a ma is látható későbarokk-klasszicista kastélyt…

A Kornis család adománylevelet kap Báthori Gábortól

Rhédey-család (20)

Erdőszentgyörgy a Kis-Küküllő jobb partján, a Küsmöd-patak torkolata közelében, háromszáznegyven méter magasságban fekszik. A település neve „de Sancte Georgia” formában 1333-ban szerepelt először a pápai tizedjegyzékben.

Rhédey-család (19)
Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában írja le, hogy a Kornis család 1609-ben Báthori Gábortól kapott adománylevelet az erdőszentgyörgyi-, a havadtői- és a csokfalvi birtokaikra. Erdőszentgyörgyi udvarházukat 1940 körül bontották le.

A vagyonos birtokosok

A XIX. században vagyonosabb birtokosai voltak gróf Teleki Sámuel, báró Kemény Pál, özv. Zeyk Jánosné, gróf Hohenstein Ferenc és testvérei, valamint a Nagy és a Székely család. A két világháború között jelentős a Schuller-nagybirtok.

Rhédey-család (17)
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkban erről a helyről többek között így írnak:
„…ezen jegenyeerdőktől körülárnyalt, a Küküllőtől körülkanyargott falu egy magaslaton igen festőileg fekszik, ódon templomával, büszke kastélyával…, oly szépen, hogy annak képét melléklésre méltónak ítélem… A gróf Rédeyek szentgyörgyi kastélya egyike honunk díszesebb úrlakainak…”.

A Rhédeyek rangon alulinak számítottak

Amint azt már röviden említettük, a Rhédey ősi magyar nemesi család, és az Aba nemzetségtől származtatja magát.
A fent említett szerző még arról is tud, hogy Erdőszentgyörgyön volt a család nyári rezidenciája, és itt született 1812. szeptember 24-én Rhédey Claudia, Rhédey László és Inczedy Ágnes gyermeke.

Rhédey-család (15)
Az apa kitűnő nevelést biztosított egyetlen gyermekének. Az arisztokrácia bécsi udvari bálján ismerkedett meg a huszárezredesként szolgáló tecki herceggel, Württembergi Sándorral. Szerelmüket mindkét család ellenezte: a gróf Rhédeyek rangon alulinak számítottak a hercegi kérőhöz képest, és ez sértette Rhédey László önérzetét.

Rhédey-család (13)
Így a fiatalok csak az apa halála után, 1835-ben köthettek házasságot. Ezzel a friggyel Claudia megkapta a Hohenstein grófi címet, így gyermekeik is hercegek és hercegnők lettek. A házasságból két lány és egy fiú született.

Rhédey-család (8)
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy Rhédey Claudia fia, Teck Ferenc feleségül vette Mary Adelaide angol hercegnőt. Kettőjük lánya Teck Mary Victoria lett a későbbi V. György Anglia és Írország királyának felesége. Fiúk, VI. György feleségül vette Elisabeth Bowes-Lyon hercegnőt, és házasságukból született II. Erzsébet, Anglia királynője.

Rhédey-család (12)

A jelenlegi kastély helyén is kastély állt!

Erdőszentgyörgy szép és nevezetes épülete, a Rhédey család kastélya tehát a település központjában áll és a templomtól az út választja el.
Ennek a helyén valamikor egy régi kastély állt, mely eredetileg apátsági épületként épült, és az a templommal, az út felett átvezetett folyosóval volt összekötve.
Már említettük, hogy a kisrédei gróf Rhédey család az Aba nemzetségből ered, de azt nem, hogy az erdélyi ág I. Jánostól származik, aki 1639-ben cserélte fel testvérével, I. Istvánnal magyarországi jószágait és telepedett le Erdélyben. Ő kapta Bethlen Gábortól Erdőszentgyörgyöt.

Rhédey-család (16)

A díszesen festett mennyezetet érintetlenül hagyták

Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében jegyzi meg azt, hogy a Rhédey grófok 1647-től birtokolták a kastélyt.
A fent említett szerző szakvéleményezése szerint az újjáépített egyemeletes későbarokk díszítésű kastély mindkét szintje központosan elhelyezett hallt zár körül. A földszinti termek boltozatosak, az emeletiek síkmennyezetűek és díszesen festettek.

Rhédey-család (10)
Az emeleti nagy szalon belmagassága nagyobb, mint a többi termeké, de annak belmagasságát az államosítás után csökkentették olyanformán, hogy az ovális ablakok parapet szintjébe – könyöklő magasságban – egy fagerendás mennyezetet készítettek.
Szerencsésnek mondható, hogy az eredeti díszesen festett mennyezetet érintetlenül hagyták.
A bejárat feletti erkélyt kőkonzolok, míg az ellenkező oldalon lévő erkélyt dóroszlopok tartják.
A kastély körüli főúri parkot egy múlt századi metszet örökítette meg, melynek alapján fogalmat alkothatunk a franciakert pompájáról és szépségéről. Írásos említésekből:
„…mily szép lenne, ha ezen útszéli beültetést másutt is megtennék, mennyire szépítené az a vidéket nem csak, hanem egészségi és égalji viszonyainkra is mily üdvös behatással lenne…”.
Sajnos a nagy kiterjedésű parkot részben beépítették, részben földművelésre használják. Csupán egy kis kert maradt meg a kastély előtt.

Rhédey-család (3)

A település famíliái

Kempelen Farkas a XVIII. század második felében az alábbiakat írja Erdőszentgyörgyről és környékéről:
„…Marosszékben, a Kis-Küküllő mellett fekszik, mely a falun keresztülfoly, és amelyen egy derék híd vagyon. Lakosai rész szerint magyarok, rész szerint pedig oláhok, három grófi és egynéhány szabad székely famíliák bírnak benne. A több lakosok pedig ezeknek földjeit ülik. Egy jól épült refor. templomot és három alkalmatos udvarházat láthatsz benne. A helység véginél szép szőlők vagynak…”.

Rhédey-család (4)

Az első katonai felmérés idején már állt a kastély

Dr. Fekete Albert közléséből egyértelműen kiderül, hogy a Rhédey-kastélyhoz tartozó kertet, a birtok méreteinél fogva nem ábrázol­ják részletesen a katonai felmérések szelvényei.
Annyi azonban bizonyos, hogy az első katonai felmérés idején már állt a kastély, és az épületet kert vette körül, amelyben egy kerti építmény is látható.
A Rhédey-kastélyt és a Zeyk-udvarházat a térkép ponttal külön megjelöli. A Rhédey-kastélytól délre táblás elrendezésű díszkertet, illetve gyümölcsöst láthatunk.
A Zeyk-udvarház délkeleti oldalán megismétlődik ugyanez az elrendezése a kerteknek.
A kastélytól északra elhelyezkedő magaslatot „Cripta” felirattal jelölték a térképen. A felmérés körülbelül nyolcvan házhelyet jelöl. Nagyobbik részük a Kis-Küküllő jobb partján van, és ezt a területet bal parti házakkal köti össze. Északon dombok övezik.

Rhédey-család (11)

A Pán-templom

A második katonai felmérés térképlapján láthatjuk, hogy a Rhédey-kastély mögötti kert területét megnövelték. A barokk kertekre jellemező architektonikus térszerkezet jól tetten érhető: a kastélytól délnyugatra fekvő területet egymásra merőleges utak hálózata tagolja. A kriptát a dombtetőn ez a térkép is jelöli. A kastély két oldalán meredek rézsűk látszanak, melyek ma is megtalálhatók.

Rhédey-család (7)
A térképen az is látható, hogy az első katonai felméréshez képest a település kétharmadával növekedett, és ez a fejlődés a folyó bal partján jellemző leginkább.
A második katonai felmérést egy XIX. századi acélmetszettel vethetjük össze. Ez utóbbin egy vegyes kialakítású kert látható, mely architektonikus és tájképi elemeket egyaránt tartalmaz: a magaslaton álló Rhédey-kastélyt kerítés választja el a templomkerttől és a környezetében kialakult településtől. A fennmaradó oldalakon erdő határolja.

Rhédey-család (5)
Az épülettől távolabb, a domb alján csillagsétánnyal osztott boszké került kialakításra, közepén magas vízsugarat lövellő szökőkúttal.
A délnyugati fenyvesből Pán-templom emelkedik ki. A szabályos formára nyírott növényekből formált boszké díszértéke még az ültetéssel és nyírással erőteljesen szabályozott növénytömeg révén díszít, szemben a tájképi növényalkalmazás elveivel, melyek szerint az egyes növények természetes formájuk, megjelenési módjuk, és egyediségük révén a kert díszévé válnak.

Rhédey-család (1)

A szokatlan vonalvezetés

A kastély körüli – valószínűleg – gyepes partereket azonban már kanyargós, tájképi jelleget sugalló utak választják el egymástól, ami (Fekete Albert szerint is) teljesen szokatlan vonalvezetés egy francia kertben.
A barokk és a tájképi elemek sokasága a két fő kerttípus közötti átmenetet idézi, és az úgynevezett irreguláris kertek ismérve.
A nyugattól, azaz az eszmei központtól való távolság nem csak az egyes áramlatok időbeni késését eredményezte Erdélyben, de sok esetben ezek stílustörténeti szempontból is átértékelődtek, kevésbé tisztán, egymással vagy a helyi népi művészeti formaelemekkel keveredve jelentek meg.
Ezt bizonyítja az erdőszentgyörgyi kert „kavalkádja” is, alátámasztva Zádor Anna megállapítását, miszerint Erdélyben az angolkertek „…gyakran megőriztek valamit az előző kertalakításból, így némileg kevert stílust mutatnak, ragaszkodva a régihez és a hagyományoshoz…”.

(befejező rész a következő lapszámunkban)

Régi és mai képek: Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 5033

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

  1. Ozsváth Károly március 17, 2016 at 12:08 du.

    Nagyon tetszik,tanulságos köszönöm szépen.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.