Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Bethlen Gábor szabadalmi levele és a marosvásárhelyi Csizmakészítő Társulat székháza

Nagy-Bodó Tibor január 29, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

bg2

A vargák céhe a legrégibbek közé tartozik Marosvásárhelyen. 1537-ben alakult. Azonban azt is tudni kell, hogy 1539-től a vargák és a tímárok céhei újjászerveződtek. 1620. április 20-án Bethlen Gábor aláírásával szabadalmi levelet kaptak. Ők építették fel 1620-ban a Vargák bástyáját is.  A tizenkilencedik század végén egyike a város, Marosvásárhely legerősebb társulatának. Ezt igazolja díszes székházuk és az ott elhelyezett márványtábla is. E heti témánk az egyik legszebb központi épület: Széchenyi tér 49.

A honalapítás örök emlékére épített műemlék
A Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád is említést tesz arról, hogy a megnevezett műemléket 1896 és 1890 között építették a honalapítás ezeréves magyar nemzeti ünnepének örök emlékére. Ugyanakkor ez olvasható a kapubejáratnál elhelyezett márványtáblán is (a továbbiakban erre még visszatérünk).

BGA terveket Nagy Győző készítette, a kivitelezést pedig Soós Pál (sorozatunkban nevét már többször is említettük) építőmester végezte. Az újbarokk stílusú épületnél felhasználták a reneszánsz és a barokk klasszikus díszítőelemeket is.

1982-ben, az általános javításkor visszaállították az épület eredeti képét, és ma a volt Széchenyi tér legszebb házai között tartjuk számon.
A fent említett szerzők még azt is tudják, hogy itt volt a Központi étterem-vendéglő, amit 1949-től filmszínházzá, majd 1997-ben játékteremmé alakítottak át. Jelenleg az épületet üzletek, játékterem és lakások foglalják el.

„…akár nemes, akár civikus funduson lévő házaknak építése és restaurációja a városnak díszére és hasznára lenni láttatik…”
– olvasható Keresztes Gyula Marosvásárhely régi épületei című könyvében. A fent említett szerző azonban még arról is említést tesz, hogy az alcímünkben idézett igazságot a városi tanács a XVIII. sz. közepén látta be, amikor a főkormányszék közbelépésére a városban minden rangú polgárnak lakóház építését engedélyezte.
Természetesen az építési ritmus akkor még nagyon lassú volt, és maradandó kőházat csak kevesen építettek.

A csizmadiák céhe 1800-ban nem kevesebb mint 254 tagot számlál
A közép- és premodern korban a céhek nagyon fontos szerepet töltöttek be a város fejlődésében. Ezek a mesterek nagyon világosan körvonalazott státussal bíró, a királyság által elismert szervezetei voltak, ugyanakkor a város védelmében is jelentős szerepet játszottak.
Ioan Eugen Man arról is tud, hogy a csizmadiák és tímárok céhei voltak a legfontosabbak és legelterjedtebbek. 1800-ban a csizmadiák céhe, a legnagyobb lévén, több mint kétszázötven tagot számlált.
A rendszer újjászervezése által, a XIX. század végén szükségessé vált egy székhely építése, hogy a Csizmadia Ipartársulat optimális körülmények között működhessen.
A már többször megnevezett műemlék földszintből és egy emeletből áll, de úgy tűnik, kezdetben két oldalszárnnyal is rendelkezett.

Múltba repülő gondolatok és a szabadalmi levél
A XIX. század folyamán készült a Széchenyi tér legtöbb emeletes épülete, és ezek közül a 49 szám alatti épület is, a Csizmakészítő Ipartársulat székháza.
A műemlék homlokzatát nézve gondolataink a múltba szállnak. Marosvásárhelyen a népes és szorgalmas csizma- és lábbelikészítő mesterek saját érdekeiket nézve céhbe tömörültek, és ahogyan azt már jeleztük, 1620. április 20-án, Bethlen Gábor fejedelem aláírásával szabadalmi levelet kaptak.

bg5

1624-ben működési céhszabályaikat „artikulusokba” foglalták és 1651-ben „…candaltatott – állíttatott – a marosvásárhelyi becsületes csizmadia czéh directiojára…”.

bg4

Így működött a legnépesebb céh, mely még a múlt századunk elején is megőrizte hagyományos jellegét és nem utolsó sorban a működési formáját is.
A céhrendszert mint fejlődésgátlót és elavultat, 1873-ban megszűntették, és azok helyett a mesterek ipartársulatokba tömörültek.

A zártsorú műemlék szállodai rendeltetéssel készült
A helyi Csizmadia Ipartársulat alakulása után nemsokára megkezdte székházának építését – tervezője a fent már említett Nagy Győző mérnök volt –, amelyet a homlokzaton lévő évszám szerint 1890-ben fejeztek be.

Keresztes Gyula szakvéleményét idézve: zártsorú, egyemeletes épület, az udvar hosszán végignyúló két hosszú épületszárnnyal épült.
Az emelet helyiségeiben a társulat irodája működött, egyébként az épület részben szállodai rendeltetéssel készült, a földszinten étteremmel: Központi Szálloda és Étterem néven.

Az udvari éttermi szárnyépület fedett, de oldalt nyitott sörözőterasszal is rendelkezett, az udvaron beszállóval és istállóval.

A homlokzatot olajfestékkel mázolják le…
A harmincas évek közepén, pontosabban 1937-ben és ’38-ban a tér felöli homlokzatát kijavították, és olajfestékkel lemázolták.
Az étterem falainak díszítő festése részben szabadkézzel készült, a festett pálmafák és életnagyságú pávák a terem belső légterét látszólag megnagyobbították, és hangulatossá varázsolták.

1949-ben az éttermet moziteremmé és a textilüzletet cukrászdává alakították át. E célból kibontották a földszinti íves záródású nyílásokat, miáltal a homlokzat egységes képét megbontották.

A márványtábla tanúsága 1896-ból
Az épület kétszintes homlokzatát középen osztópárkány tagolja. Szimmetrikus homlokzata öttengelyes, középső rizalitját falisávok zárják le az emeleti erkélyt kihangsúlyozva, melyet a boltíves nagykapu két oldalán álló, egy-egy izmos vállú férvi (Atlas) tart.

bg6
A boltíves bejárat belső falán lévő márványtáblán a következő felirat olvasható: „A honfoglalás ezeréves magyar nemzeti nagyünnepének emlékére a Csizmakészítő Társulat, Marosvásárhelyt 1896”.

Egy díszes pajzs 1890-ről árulkodik
Az emeleti boltíves ablakokat csigavonalas ion fejezetes rovátkált falpillérek veszik közre, ezek tartják az ablakok szemöldökpárkányait, melyek a barokk szellemében megtört formájúak.

BG8

A falisávok és falpillérek felületeit részben finom franciás ornamentika borítja. Hangsúlyozott főpárkánya fekvő- illetve állókonzolokkal, fríze füzérekkel díszített.
A főpárkány felett áttört ballusztersor van, középen kiemelt attika dísszel, melyen a Központi felirata állt, és felette díszes pajzs látható 1890-es évszámmal, két oldalán egy-egy ülő női szoborral.

A földszinti rész mint lábazat, kváderezett és a félköríves nyílások keretezettek. A klasszicizáló barokk – és reneszánsz – díszes és színes homlokzata fényben és árnyékban tobzódik.

BG7

1982 őszén az épület általános javítását és a főhomlokzat helyreállítását végezték, az átalakítás nyomait, az otromba nagy nyílásokat megszüntették, eredeti nyílásai, díszítései visszakerültek, és így az épület homlokzata ismét a tér egyik dísze.


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 1032

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Erdei János, USA New York január 31, 2015 at 7:49 de.

    Kedves Tibor,
    ki kell dolgozni annak a lehetoseget ,hogy a lakossagnak nagyobb szava legyen muemlekepuletek szintjen.
    Ez a cikked is nagyon tetszett.
    Legyen jo hetveged Janos

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.