Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Hétfő
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Bodor Péter zenélő kútja

Nagy-Bodó Tibor december 25, 2014 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folyatás előző lapszámunkból)

A marosvásárhelyi zenélő kutat, vagyis ismertebb nevén a Bodor-kutat  Bodor Péter székely ezermester építette, egyes források szerint 1816-ban, mások szerint 1820–22 között. Ahogyan azt múlt heti lapszámunkban részben már említettük, Bodor a régi kőkút medencéjére egy kör alaprajzú fa felépítményt készített, és arra karcsú faoszlopokon nyugvó pavilonszerű építményt emelt, amelyet félgömbkupolával fedett be. Ezen a héten még erről, a már nem létező építményről írunk.

Bodor 8

A szóbeszéd és a bankjegyhamisítás

A kút és zenélőszerkezete 1836. december nyolcadikáig működött. Egy hóvihar ekkor döntötte le Neptun szobrát, és az óraszerkezet megsérült.

Ezután indult útjára a sok mendemonda, melyek közül a bankjegyhamisítás is több változatban ismeretes.

A szóbeszéd szerint Bodor Pétert hamis bankóért perbe vették és elítélték. Büntetését, melyet Borosnyai Lukáts János versében írt, talán a szamosújvári börtönben töltötte, ahonnan kegyelemben részesülvén rövid idő múltán kiszabadult és visszatért Marosvásárhelyre.

Az átvert székely ezermester

Bodor Péter kézügyességét, rajztudását és jóhiszeműségét állítólag a pénzéhes emberek a maguk önző céljaira használták, és rávették az ügyes ezermestert egy bankjegyet nyomtató gép készítésére.

Azonban, hogy Bodor Pétert ártatlanul vagy megérdemelten zárták be a pénzhamisítás miatt, nem lehet tudni, de Borosnyai Lukáts János versében lévő „ha most szenved” szövegrész arra enged következtetni, hogy büntetése miatt a közvélemény sajnálattal övezte Bodor személyét (a versből a részletet a múlt heti lapszámunkban közöltük).

Az ezermester alkotásai közül, sajnos, ma már csak a Vártemplom tornyába épített lépcsőfeljáró és a kibédi orgona létezik.

A többi mesterműve mind a múlté, és azok együttesen legendás hírűvé tették az alkotójukat.

Bodor 15

A fényképek és az emlékek tanúságai

Az egykori képeslapokon és fényképeken is látható, hogy az emelvényre két íves lépcső vezetett fel. A víz hajtotta szerkezet reggel 6 órakor, délben, este 6-kor és éjfélkor népszerű dallamokat – mint a Himnusz, a Kossuth Lajos azt üzente és a Rákóczi-induló játszott –, amelyek Borosnyai Lukáts János kollégiumi tanár leírása szerint csendes estéken még a környező falvakban is hallhatók voltak.

A kupola csúcsán huszonnégy óra alatt körbeforgott az aranyozott Neptunusz – mások szerint Apolló – szobor.

A kút a vizét favezetéken a várdombról kapta. A zenélő kút falából a négy égtáj felé, egy-egy csövön folyt ki a víz.

A kút órája és zenélőszerkezete 1836 decemberéig működött, amikor egy hóvihar ledöntötte a szobrot. Valószínűleg ekkor ment tönkre a zenegép is, amelyet még sokáig őriztek a régi városháza padlásán.

A zenét cigányok húzzák tovább

Keresztes Gyula a Marosvásárhely régi épületei című könyvében még azt is megemlíti, hogy az 1836. december nyolcadikán elnémult zenélőkút csörgedező vizét a város polgárai tovább is hordták, s a régi emlékhez ragaszkodó Városi Tanács a hiányzó zenét cigányzenészek játékával helyettesítette. Ők szórakoztatták a sétáló közönséget.

A közművesítés során és a tervbe vett színház megépítése céljából kilencszáztizenegyben a kutat lebontották. A főteret, a régi Vásárhely archaikus képét a kedves építmény hiánya megváltoztatta.

Bodor 20

Amit még Vásárhely nevezetességének megsemmisítéséről tudni kell

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból még az is kiderül, hogy a kút lebontása meglehetősen nagy port kavart.

Minderről, Székely Lajos, a Marosvásárhely című hetilapban – 1911. november 15-i számában – így ír: „… ilyen kopott, de nem stílszerűtlen, főleg pedig országos hírességű nevezetessége volt Marosvásárhelynek valaha a főtéren álló zenélő kút. A kúttest egyszerű, rövid henger alakú alsó részéből a világ négy tája felé ömlött a város legjobb ivóvize s a kúttest fölött elterülő nyílt oszlopcsarnokot eredetileg rézzel borított kupola koronázta. A fénylő kupola alatt állott eredetileg Apolló szobra, melyről Borosnyai Lukáts János azt írta 1836-ban, hogy:  »A Nap után megtette minden 24 óra alatt a maga fordulásait és felette a réz fedél alá rejtett muzsika reggel hat, délben 12, este 6 és éjféli tizenkét órakor is hallattatta magára zengedezését. (…) Arról nem maradt fenn tudósítás, hogy milyen melódiát játszott az a bizonyos »magára zengedező« és »réz fedél alá rejtett muzsika«.

Kétségtelen azonban, hogy egy vízerő-hajtásra berendezett zenélő automata mestermű volt Marosvásárhelyen 1816. után, s ennek híre külföldre is eljutott.

Tény az is, hogy e mestermű vagy önmagától romlott el, vagy – a monda szerint – a bankóhamisítási pörbe kevert Bodor mester saját kezűleg állította meg a gépezetet, melynek zenéje valóban keserű érzelmeket kelthetett a bebörtönzött alkotóművész lelkében. A szerkezet elrombolása után jó ideig – Orbán Balázs szerint 1870-ben is még – a város »barna művészei« játszottak időnként a kút oszlopcsarnokában. Azután végképp elnémult a kút zenéje, külseje is megkopott, omladozni, porladozni kezdett és most, az ősz kezdetén, Marosvásárhely leghíresebb emlékének romjait is lebontották, elhordották…”.

 

A kút helyén az első világháború után román ortodox templomot kezdtek el építeni, amelyet hatvanegy (!) év után fejeztek be teljesen.

 

Bodor-kút másolat a Margit-szigeten

 

Két évtizeddel a Bodor-kút lebontása után Páll Andor, erdélyi születésű gépészmérnök javaslatára Budapest Főváros Közmunkáinak tanácsa úgy határozott, hogy a Bodor-kút pontos másolatát a Margit-szigeten felépítik.

A kút építését 1935-ben kezdték el, és kilencszázharminchat nyarán, a marosvásárhelyi zenélő kút elnémulása után száz évvel üzembe helyezték.

Az eredetitől eltérően a zenélőszerkezetet villannyal működő orgona helyettesítette, mely óránként szólalt meg. Pénzbedobásra bármikor lejátszott egy-egy rövid Lavotta, Bihari és mások műveiből. Nem érdektelen, hogy több mint másfél évszázaddal ezelőtt az Írországban megjelenő Edinburgh Review című lap is beszámolt Bodor Péter szenzációt jelentő zenélő kútjáról.

Mai képek:

Nagy-Bodó Szilárd

A régi képekért köszönet

Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 2308

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Gáspár József március 2, 2015 at 10:37 du.

    Várjuk a folytatást :.. ” lesz még egy része az anyagnak.”…, az igéret szerint. Üdvözlet

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.