Központ
2017. szeptember 20. szerda, Friderika
Zivatar
Ma
Zivatar
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Péntek
Borús

Bodor Péter zenélő kútja

Nagy-Bodó Tibor december 18, 2014 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Bodor 4
A zenélő kút alkotójáról, az impozáns építményről és ennek zenélőszerkezetéről sokat beszéltek, és ma is elragadtatással beszélnek az emberek.  Romantikus emlékeket fűznek a kút körüli élethez, s a legendás hírű székely ezermesterről az elődeiktől hallott történeteket szájhagyományként adják tovább. A több mint száz éves mendemonda nem apadt el, hanem fantáziadúsan él, sőt reneszánszát éli írók tollán. Ezen a héten a zenélő kútról és ennek megalkotójáról írunk.

A székely ezermester

Regényíróink Bodor Péter történelmi alakját romantikus beállításban, jó kézügyességgel rendelkező ezermesternek, külföldön járt és tanult mérnöknek, vállalkozó szellemű kivitelezőnek, pénzhamisítónak, és nem utolsó sorban gutacskészítőnek mutatják be.
Bodor Péter alakja a színpadra is felkerült, és a történelmi színjáték írója Bodort nemzeti hősként állítja elénk, aki hamisított bankjegyekkel segítette a rebellisek csoportját az osztrák elnyomók elleni harcban.
A szájhagyományokból átvett események leíróinak képzelete egyre változatosabbá tette a témát, és a közkézen forgó könyvekben írtakat az olvasók nagy része tényként fogadja el.

Bodor 5

Az elmés szerkezetek  és a Zeyk család

Amint azt Keresztes Gyula a Marosvásárhely régi épületei című könyvében leírja, Bodor Péter Erdőszentgyörgyön, Maros megyében született 1788-ban. Élete nagy részét Marosvásárhelyen töltötte. Már gyermekkorában meglepte környezetét a maga készítette elmés szerkezeteivel.
A tehetségét felismerő Zeyk család pártfogoltjaként előbb a marosvásárhelyi Református Kollégiumban tanult, majd a bécsi Politechnikumon, géptanon képezte magát.

Bodor 8

A fémszeg nélküli Bodor-híd és a kibédi orgona

Bodor Péter 1816-ban tért vissza Marosvásárhelyre, és első megbízatásként olyan hidat épített a Maroson, amelynek farácsos szerkezetéhez egyetlen fémszeget sem használt. Ez a híd, amelyet a népnyelv Bodor-hídjának nevezett, közel száz éven át kötötte össze a várost annak külvárosával. Később azonban a helyébe épített vasszerkezetű hidat is Bodor-hídnak nevezte a város lakossága.
A Vártemplom tornyába ácsolt falépcsője ma is használható állapotban van.
Keresztes Gyula azt is tudja, hogy sok egyéb mellett Bodor Péter készítette a tizenhat regiszteres kibédi orgonát, mely ma is működőképesen dicséri az urat.

Bodor 10

A fából készült falióra és más szerkezetek

Ugyanakkor Bodornak tulajdonítják a szamosújvári római katolikus templom „al-secco”-it is. Fából faragta ki egy falióra minden alkatrészét, gémeskútra zenélő szerkezetet szerelt, mely visszahúzáskor zenélt.
1849-ben a magyar szabadságharc szolgálatában tevékenykedett, gyutacsgyárat létesítve Kolozsváron. Amint azt sokan tudják, ebben a városban érte váratlan halála, mégy ugyanabban az évben.
Bodor Péter hatvanegy évet élt.

Bodor 15
A levéltári bejegyzések

A nagy mű azonban, ami Bodor Pétert igazán híressé tette, az a zenélő kút megépítése volt, mely Marosvásárhely főterén, a kéttornyú római katolikus templom, illetve az Apolló épülete előtt állt.
Ezen a helyen már létezett előzetesen is egy közkút, melynek kőkádja az 1807. április huszonkilencedikei levéltári bejegyzés szerint olyannyira megrongálódott, hogy a kút használhatatlanná vált. A tanács 1802. augusztus huszonegyedikei levéltári bejegyzése szerint elhatározta a közkút újjáépítését.
Bodor Péter olyan tervet mutatott be: „…mely nem csak hasznosnak és szépnek ígérkezett, hanem a közönség nagyobb gyönyörködtetésére valami zene eszközt a kúthoz alkalmazni igyekezett…”

A zenélőszerkezetet  és az órát a víz hajtóereje működteti

A Magisztrátus Bodor Péter ajánlatát fogadta el, és megbízta a kút építésével. A kút 1820 és 1822 között készült el. Bodor a kőkádat 3 ezer veder űrtartalmú medencévé építette át, hogy annak vize tűz esetén is szolgálhassa a várost.
A medence fölé egy magasított felépítményt készített, és arra a kor ízlésének megfelelően, karcsú faoszlopokon nyugvó pavilonszerű építményt emelt, melyet fémgömbkupolával fedett le.
Ennek a kupolának a padlása fogadta magába az órát és a zenélőszerkezetet, amelyet a víz hajtóerejével működtetett.

Bodor 20

A kút nemcsak a vizével, hanem a zene örömeivel  is megajándékozza Vásárhelyt

Az idő múlására a kupolára helyezett Neptun-szobor figyelmeztetett, mely huszonnégy óra alatt egyszer fordult meg a tengelye körül, szigonyával mutatva a pontos időt. A kút amellett, hogy friss ivóvizet adott, a zene örömeivel is megajándékozta a város lakosságát: hatóránként eljátszva egy-egy dalt.
A korabeli feljegyzések sajnos nem örökítették meg ezt a négy dalt, így a különböző irodalmi elbeszélésekben, kisregényekben szereplő dalok csupán feltételezettek.
Borosnyai Lukáts János Régi és Új Vásárhely című verseskötetében, 1837-ben így méltatta az építményt:

Ki fordul reggelre napja fel jöttére,
Követvén mindenütt, míg lement estvére.
E forrással Bodor mú’sikáltatott is,
Ha most szenved, adott mesteri próbát is.
Minden hatórára hallottuk zengését,
Láttuk városunknak benne szép ízlését,
Melyeket mozgata víz nehézségével
Tsak, és nem is képzelt mesterkedésével.

Az időt mutató szobor-óra talán az ország első köztéri órája volt. A hatóránként felcsendülő zene olyan erős volt, hogy csendes éjszakákon a szomszédos falvakba is hallani lehetett. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a város központjához akkoriban a szomszédos falvak tőszomszédságban voltak.

Az óra zenélőszerkezete csodálatra méltó

Abban az időben külföldön a technika vívmányaként sok elkápráztató mozgószerkezetet készítettek, Bodor Péter órája és zenélőszerkezete bizony csak az egyszerűbbek közé sorolható, de vidéki viszonylatban mégis csodálatraméltó volt.
A zenélő kutat naponként felkereste a város apraja-nagyja, nemcsak a vizéért, hanem a zenéjéért is.

Amiért a zenélő  szerkezet elnémul

Ügyes-bajos dolgaikat itt beszélték meg a vízért egybegyűltek, itt adtak találkozót egymásnak a fiatalok és öregek. Nézeteltérések alkalmával, igazságtétel végett sokszor kézbe került a vizeshordók emelőrúdja.  Talán már itt a kútnál indult el útjára a zenélőszerkezet elnémulásáról az a szájhagyomány, mely szerint a zenélőszerkezetből maga Bodor Péter, börtönbe vitele előtt szedett volna ki egy alkatrészt, hogy az elnémuljon…

avram

(folytatás a következő lapszámunkban)

Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 2931

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.