Központ
2018. december 10. hétfő, Judit

Csík csodája, avagy az egyik legszebb és legjobban karbantartott székelyföldi műemléktemplom

Nagy-Bodó Tibor november 26, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(Folytatás 33-34. lapszámainkból – befejező rész)

Csíkkarcfalva Csíkszeredától szűk huszonhárom kilométerre lévő település, mely egykor Felcsík központja és egy időben járásszékhely is volt. Csíkjenőfalvával, Csíkdánfalvával – Oltfalvával –, és Csíkmadarassal az egykori Csíknagyboldogasszony egyházközséget képezte, melyből a két utóbbi falu azóta önállósodott. Karcfalva Ábránfalva és Tótfalva összeolvadásából keletkezett, első írásos említése az 1330-as évekből való.

Közigazgatásilag napjainkra Csíkszenttamással és Csíkjenőfalvával együtt képez egy községet. Neve a népies magyarázat szerint az egykori Harcfalva alakból képződött, mások szerint a kepe, régi „karc” alakjával függ össze. Nevét egyesek szerint egy Kurs nevű törzsről nyerte. Ritkábban használatos a Csíknagyboldogasszony egyházközség név is, melyet a Karcfalva és Jenőfalva határán épült erődtemplom után kapta. Csíkkarcfalva fő turisztikai látványossága és épített értéke a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom, amelyet az 1440-es évek táján építettek Hunyadi János adományából. A templom Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma, amely a gótika jegyeit viseli magán. Az erődtemplomot egy nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült vívófolyosó, vagyis a gyilokjáró.

Emlékeztető

A hétszázharmincöt méter magas szikladombon álló templomhoz a XV-XVI. században várfalat építettek, melynek lőrései kevés kivétellel összetettek, két-három „fülkével” ellátott, tág kilövési szögekkel.
A várfalak védőfolyosójának kialakítása egyedülálló Székelyföldön.

A várfal keleti bástyájából emelkedik ki a zömök, eredetileg kétemeletes kaputorony – harangtorony –, melyet Mártonffy György erdélyi püspök, a falu szülötte költségén két emelettel magasítottak 1720-ban.
A torony a várfal szerves részeként, az őrtorony szerepét töltötte be a közelmúltban.

A pápai tizedjegyzék régi közlői nem ismerték Nagyboldogasszonyt

Sok esetben a templom címe több falu közös neve. Ebben is Nagyboldogasszony négy falunak közös temploma és egyházközségi neve: Karcfalva, ahol a templom áll, Jenőfalva, Csíkdánfalva és Csíkmadaras. Utóbbi kettőből később önálló plébánia lett.

A pápai tizedjegyzék régi közlői nem ismerték és nem is említik Nagyboldogasszonyt.
Legújabb római kutatás fedte fel, hogy 1332-ben ez is szerepel: E(cclesia) B(eatae) Mariae Virginis, amint Domokos Pál Péter közli saját római kutatásai eredményeként.

1406-ban Lőrinc pap a csíknagyboldogasszonyi plébános, aki Csík-Gyergyó alesperese is oláfalvi származású. 1482-ben és 1495-ben Bertalan plébános szerepel az okiratokban.
1540-ben egy kehely feliratán Tamás nagyboldogasszonyi születésű papról van adat:
„Hoc opus fecit fieri Dominus Tomas Presbiter natus de Nochboldog assan A.D., 1540…”.

Az álló állapotban befalazott emberi csontváz

A templomot Csík legmagasabb négy öles várfala veszi körül, fedett gyilokfolyosóval és lőrésekkel.
Amint azt már röviden említettük, a keleti bástyájából emelkedik ki a torony, amelyet Mártonffy György püspök, a falu szülötte költségén két emelettel magasítottak.

A torony harmadik emeletén befalazott csúcsíves ablakok vannak.
A hajó lebontásakor érdekes régi tárgyakat – rézcsészék, rézkés stb. – találtak, melyek a bécsi múzeumba kerültek.
Különös leletnek számít az az emberi csontváz, mely álló állapotban volt befalazva, kezében egy pár patkóval.

A faluba került prédikátort a nép elkergeti

A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Máriaszobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi.
A középkori tiszta katolikus egyházközség hívei egy kis epizódtól eltekintve – mindmáig katolikusok maradtak.

Az epizód az volt, hogy Székely Mózes idejében egy Kelemen nevű prédikátor került a faluba. Tartózkodása rövid ideig tartott, mert a nép elkergette és az átállottak házait lerombolta.
A XVIII. században Nagyboldogasszony katolikus plébánia. E század elején is itt csak katolikus templom és egyház van.
A várfalon kívül, a harangtorony közelében található díszes oszlop tetején Nagyboldogasszony, a templom védőszentjének a szobra. Átvészelte a történelem viharait, így sokat mesélhetne a környékről.

SAMSUNG

A vártemplom az évek folyamán sok átalakításon és javításon esett át

A legrégibb részéhez, az 1444 körül épített gótikus szentélyhez 1796-ban egy új hajót építettek.
Az 1958-ban végzett restaurálások során napfényre került a régi, leszelt ívű, kőbélletes gótikus sekrestyeajtó kőkerete, amely most a templom összképet növeli.

A templomvár egyike a legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek. Az egyházközség értékei: két aranyozott ezüstkehely – 1540-ből és 1750-ből – és egy gótikus szentségmutató.
A hagyomány szerint az egyik kehely Báthori Endre bíborosé lehetett, akit a közeli szentdomokosi erdőben gyilkoltak meg.
A kehely azóta Gyulafehérvárra került.

A kőből épült várfalak ovális alakban kerítik a templomot

A várfalak magassága hét-nyolc méter között ingadozik, és vastagságuk az alapnál a két métert is meghaladja.
A keleti és délkeleti oldalon az udvarszint 2,5-3 méterrel magasabban helyezkedik el, mint a falakon kívüli talajszint.

Gyöngyössy János, a Székelyföldi vártemplomok című könyvében ír arról, hogy a védőfolyosó megoldása más székely templomvárak gyilokjáróihoz képest teljesen egyedi: a falmagasság két méternyi felső része, amelyik tulajdonképpen mellvédként szolgált a száznegyven centiméter széles védőfolyosóhoz, csupán hetven centiméter vastag.

Ezen a mellvéden igen sokféle, egy-, két-, háromnyílású lőréstípus található. Az éles szögben nyíló, egymás kilövési szögét jól kiegészítő lőrések a hiányzó védőtornyok oldalvédelmét igyekeztek pótolni, jelentősen csökkentve az ovális alaprajz miatt kialakult holtteret.

A félköríves építmény, mely a bejárat védelmét biztosította

A gyilokjáró tetőszerkezete, valamint az udvar felőli tornácos mellvédje újabb keletű: vaskapoccsal összeerősített fenyőfagerendákból készült.
Valószínű azonban, hogy a mai tornác formáját vette át, ugyanis az egykori tornác néhány megmaradt eleme – amint a védőfolyosó járószintjének egyik-másik átkötő gerendája mutatja – szervesen illeszkedik a mai tornáchoz.
A védőfolyosó udvari felára stációképeket helyeztek el a XVIII. században.

A templom északnyugati sarkával átellenben egy kapu nyílik: ez későbbi kivágásnak látszik, talán az 1796. évi nagyszabású átépítéskor nyitották.
Elképzelhető, hogy a torony alatti szűk bejárat nem volt elégséges az építőanyag szállításához.

A bejárat elé egy alacsony, lőréses, támpillérekkel megerősített pajzsfalat építettek, amely egyfajta elővárként, egyszerű barbakánként is felfogható. Szintén Gyöngyössy világít rá arra, hogy ennek a félköríves építménynek a szerepe az volt, hogy ostrom idején a bejárat védelmét biztosítsa.
A várfal északi és északkeleti küloldalán néhány zömök tám látható, amelyek nem olvadnak szervesen egybe a fallal, tehát utólag építették őket.

A csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom, egyike a legszebb és legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek

Átlépve a XXI. század küszöbét, Karcfalva fejlődése még látványosabb lesz, ugyanis a községvezetők különféle pályázatokat megnyerve nagyméretű beruházásokba kezdenek.
A XX. század elején újabb sekrestyét építettek a régihez. Eltüntették a régiségre utaló műemlékrészeket, befalazták a régi szemöldökgyámos kőajtókeretet és átalakították a régi sekrestye egy részét.

1922-ben kis elővárat építettek a torony mellé. Az 1958-ban végzett restaurálás alkalmával a gótikus kőkeretet újra kibontották.
Az utóbbi években elkészült a két falut átszelő ivóvízhálózat és a szennycsatornarendszer, elkészült az Olt és Székaszó folyók partjainak részbeni megerősítése, felújították az iskolaépületeket és óvodákat, a polgármesteri hivatalt, valamint elkészült és átadták rendeltetésének az új piacteret.
2010-ben folytatják a községközpontban a művelődési ház, a régi tanácsi épület és a közbirtokosság székházának modernizálását. Itt található az ország első vidéki műjégpályája. 2010 augusztusában került sor a ravatalozó felavatására is.

 


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Gyöngyössy Jánosnak és Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe (további képek: Hankó Zoltán).


Share Button
Ennyien olvasták: 1367

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.