Központ
2018. július 20. péntek, Illés

„…egy darab középkor, mit itt felejtett az idő…”

Nagy-Bodó Tibor február 15, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész)

Nagybányát valamikor a XIII. század második felében alapíthatták a király által betelepített német bányászok és aranymosók. A település első okleveles említése – 1327 – után megsokasodnak a vonatkozó írott források. Ekkor a két helységnek azonos volt a bírája, de feltehetőleg külön templommal rendelkeztek. A Szatmár vármegyei Asszonypataka a pápai tizedlajstrom szerint plébániával rendelkező település volt. Nagy Lajos király 1347-ben megerősítette Rivulus Dominarum és Zazarbánya vendégei szövetségének privilégiumait, és az oklevél a város templomára is utal. A polgárok szabadon választhatnak plébánost, a búza és bor tizedének fele a plébánost illette, másik fele a plébániát. A mértékek használata után fizetendő járulékot a templom építésére, majd befejezése után a karbantartására kellett fordítani. Gyanítható tehát, hogy ekkor a templom közel állt már a befejezéshez.

Az értékes műemlék: a Szent István-torony

A középkori plébániatemplom fennmaradt tornya nem a piactéren áll, hanem az attól délre eső, Cinteremnek nevezett kis téren. A Cintermet szinte körbefogják a templomok.

Nyugati végén áll a Szent István-torony, déli oldalán a régi Szent Márton-templom helyén épült jezsuita templom, kolostor és iskola, amelynek tornatermét az 1920-as években ortodox templommá alakították át, majd később e templomot újjáépítették. Az árnyas, öreg fákkal, padokkal ellátott park hangulatos környezetet biztosít az értékes műemlék számára.

Nagybánya szimbóluma egy templomépület maradványa

A Szent István-torony egy sajátos kiképzésű és történetű templomépület maradványa. A négyszögletű, magas épület falait a pálcatagos oldalbejáratok, a nyugati körablak, résablakok és a csúcsíves lándzsaablakok törik meg, déli falába, a lépcsőtorony mellé a középkorban Roland-domborművet – a városi pallosjog szimbólumát –, nyugati falába a XIX. században két címerpajzsot illesztettek.

Weisz Attila munkájából tudjuk meg, hogy a déli falba, illetve falhoz illeszkedik a csigalépcső, mely az első toronyemeletre vezet.

Az északi pálcatagos bejárat – mely a toronyaljban berendezett kőtárba vezet – talán a XIX. században keletkezett. A kőtárban még megvan a bordás keresztboltozat.

Az István templom két hajós volt

A torony falain látható nyomokból valamelyest fogalmat alkothatunk az István templom belső teréről, melyről biztosan tudjuk, hogy két hajós volt, és a hajókat két külön tető fedte. A keleti és az északi toronyfal földszinti, ma már elfalazott árkádja alapján a toronyalj a templom belseje felé nyitott volt.

A torony folytatásában, tehát a templom nyugati végén karzat állt. Furcsa azonban, hogy a torony emelete felől nem nyílik bejárat a volt nyugati karzat felé. Ezzel szemben a keleti toronyfalon találunk egy emeleti ajtónyílást, ami, úgy tűnik, egy déli karzatot közelített meg. Ennek az építménynek semmilyen egyéb nyoma nem maradt, csak egy XIX. század közepi rajzon vannak olyan elemek, amelyek e karzat létét alátámasztani látszanak.

A vár nyomvonala ma már csak nehezen állapítható meg

A Mészárosok bástyája az egyetlen a nagybányai bástyák közül, amely napjainkig is épen megmaradt. 2011-ben fejeződött be a Nagybánya egyik jelképének számító Mészárosok bástyája restaurálása.

A település történelmi belvárosát övező, javarészt a Mátyás korban felépített városfalakat többször is lerombolták és újjáépítették. A vár több toronnyal és kapuval volt ellátva.

A tornyokat a különféle céhek tartották fenn, források a Mészárosok tornyát, a Vörös tornyot, a Szűcsök tornyát, a Kádárok tornyát és a Fazekasok tornyát említik.

Ma már a vár nyomvonala sem állapítható meg könnyen, egyetlen épségben fennmaradt tornya pedig a Mészárosok bástyája.

A bástya története Mátyás király idejére nyúlik vissza. Az ő idejében épült városfal része volt, mai formáját a XVII. század elején kapta.

Eredetileg lőportoronynak használták. Nevét onnan kapta, hogy ostrom esetén a bástyát a mészárosok céhe védte. A 2011-ben befejeződött restaurálás során  kiemelték a bástya régi, építészeti elemeit.

Szentháromság plébániatemplom

 

A templom építése az 1687-ben Nagybányán megtelepedett jezsuitákhoz kapcsolódik. Hittérítő tevékenységüket nagyban gátolta, hogy egyetlen templom, épület sem állt rendelkezésükre, ugyanis az 1711-ben végleg visszakapott Szent Márton, Szent István templomok ismételt villámcsapás martalékaivá váltak.
1714-ben a jezsuiták megkapták Matyasovszky László nyitrai püspök alapítványát, ennek és egyéb adományok segítségével 1717-ben az egykori Szent Márton templom helyére lerakták a Szentháromság templom, valamint a Residentia rendház alapját.

A jezsuita rend eltörlése után a Szentháromság templom Mária Terézia kegyéből átadatott a híveknek plébániatemplom rendeltetéssel.

A bejárat feletti márványtábla a templom építési idejére utal

A Szentháromság templom a korabeli építészeti ízlésnek megfelelően kéttornyú barokk épület.
A templom tömegében a barokk spanyol változatához áll legközelebb. Vaskos falpillérei, párkányokkal tagolt, tömzsi, alacsony tornyokkal övezett homlokzata, bástyaszerű stabilitást, jól kiépített rendszert, biztonságot és harmóniát sugall minden részletében.
A bejárat feletti díszes márványtábla a templom alapítására és építésére utal. A homlokzat külső szobordíszei embernagyságú szenteket ábrázol.
Barokk pompa, széles, gazdag profilú koronázó párkányok, kifinomult ornamentika, elegáns fejezetű falpillérek özöne fogadja a templomba belépőt.

A freskó, mely Jézus Krisztus boldogságáról szóló tanítását sugallja Az oltárképek a XIX. század közepe táján készültek, Mezey József alkotásai, míg a szentély nagy falfestménye 1930 körül készült, és a keresztút képeivel együtt Kiss Károly alkotásai.

A hegyi beszédet ábrázoló freskó a nagybányai szabadiskola színvilágára emlékeztet, és szinte sugallja Jézus Krisztusnak a boldogságról szóló tanítását.
A hat mellékoltár képeit: Szent István, Madonna, Nepomuki Szent János, Szent József, Golgota, Loyolai Szent Ignác, Mezey József festette 1853-ban, aki negyvennyolcas múltja miatt kényszerült elhagyni a fővárost, és több mint ötven oltárképre kap megrendelést a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyétől.
Ugyancsak Mezey József nevéhez kapcsolódik a szentélyben látható Szentháromság főoltárkép is melyet 1863-ban festett egy időben a szentély jobb oldalán elhelyezett Szent Péter ovális alakú festményével, míg a bal oldalon látható Immaculata képet 1854-ben festette Bertóti Franciska megrendelése alapján.

A műemlékorgona A három manuálos, negyven regiszteres, 2480 sípos pneumatikus orgonát 1939-ben, a pécsi Angster orgonaépítő cég készítette. 1998-ban a cég örököse Budavári Attila felújította.
A felújított orgona, mely Románia egyik legnagyobb műemlékorgonái közé tartozik, újból betölti szerepét, és jeles művészek adnak koncertet ez orgonán.
Nagybánya gyönyörű középkori épületei mellett, amelyek nagy része a régi központ környékén felújítva láthatók, ez a közel háromszáz éves barokk templom is a város egyik legértékesebb műemléke és Erdély legrégebbi barokk temploma.

A református templom

Nagybánya a protestantizmust Kopácsi István prédikátor 1547-es tevékenysége nyomán fogadta el, és rövidesen a település három katolikus temploma a reformátusokhoz került.

Amikor újra felerősödik a katolikus vallás, a reformátusoknak új templomot kellett építeniük, a város falain kívül.

Két fatemplom után 1792-1809 között felépült a jelenlegi templom. Karcsú, ötven méter magas tornya 1836-ra készült el, benne 1814, 1815 és 1847-ben öntött harangokkal.

Három harangot rekviráltak az első világháborúban, a ma is meglévő huszonegy mázsás harangot 1892-ben Budapesten öntötték; az 1150 kilogrammos harangot 2010-ben.

A főbejáraton belépve oldalbejáratok vezetnek fel a karzatra. A hajó impozáns méretű belső terét rendkívül széles boltozatsor fedi.

A karzataljban egy 1786-os, festett papiszéket találunk, amely a XVIII. századi fatemplomból származik.

Orgonáját Andreas Eitel 1828-ban készítette. 1891-ben Országh Sándor javította és bővítette. A ma látható úrasztala 1873-ban készült.

1869-ben villámcsapás következtében tetőzete és belső faszerkezete leég. A helyreállítása során érte el jelenlegi kinézetét.

Rézkupolás fedelű, vörös rézgombos, nagy vitorlás tornya, a Szent István torony mellett Nagybánya szimbóluma.

A Hunyadi-ház

Nagybánya főterének keleti oldalán áll a legendákkal övezett, jellegzetes kiszögellésű Hunyadi-ház, más nevén Erzsébet-ház.

Egy 1472-es adat szerint a város utcáit kőlapok fedték. A Mátyás- és Ulászló-kori gazdasági és társadalmi fellendülés a városképen is rajta hagyta a nyomát, az utóbbi évek főtéri műemléki kutatásai nyomán olyan késő gótikus épületsor tárult fel, amelyhez hasonló együttest eddig régiónkban csak Besztercén és Nagyszebenben ismertünk. E házsor kiemelkedő emléke az úgynevezett Hunyadi-ház.

A középkori emlékeket mutató épület

A főtér keleti során hosszú ideig ez volt az egyetlen jelentős középkori emlékeket mutató épület, és csak az utóbbi évtized kutatásai derítették ki, hogy a szomszédos épületek homlokzatai  – Bay-, Schreiber-, valamint a 17. számú ház – is in situ késő gótikus kereteket rejtettek, köztük három igen látványos, átmetsződő tagozatos kapukeretet.

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy az északi házsor keleti részének egyik saroképületéről is kiderült, hogy mindkét homlokzata az emeleten is rendelkezik gótikus kőkeretekkel.

Az ismert főtéri pincék mindegyike tartalmaz középkori elemeket, kereteket, és valószínűleg a további kutatások még fel fognak tárni más középkori földszinti vagy emeleti részleteket a főtér házaiban.

Amit a főtéri épület elegáns megoldásai sejtetnek

A Hunyadi-ház tehát a főtér keleti sorának a közepén áll, az onnan kiágazó Kispénzverő – a mai Dacia – utca déli oldalán, tehát saroképület. Az átellenben álló házzal három árkád köti össze.

A pincével, földszinttel és emelettel rendelkező ház majdnem teljesen elfedi a telket. A hosszanti telken két középkori, közel egykorú házat lehet különválasztani, melyek eredetileg is egymáshoz tapadtak.

Mivel a Kispénzverő utcából a két háznak külön bejáratai nyíltak, bizonyos, hogy eredetileg nem voltak ugyanazon tulajdonos birtokában.

Csupán a nyugati, főtéri épület elegánsabb megoldásai sejtetik, hogy az volt a „Hunyadi-ház”.

Szintén Weisz Attila az Adatbankban közzétett munkájában világít rá arra, hogy a földszint helyiségeit az utólagos folyosóról közelíthetjük meg, tehát a mai helyiségosztás nem középkori. A földszinten is érvényesül a két ház utólagosan összeillesztett mivolta.

A keskeny, boltozott folyosóról nyíló helyiségek legtöbbje dongaboltozattal rendelkezik, melyekből néhányat kőből építettek.

A pinceboltozat hossztengelyére ezek a boltozatok merőleges irányúak, nyilván nem egyszerre készültek velük.

Mivel utólagosan építették a földszinti helyiségek válaszfalait, ezeket nem terhelték rá a pinceboltozatra, hanem ívekkel váltották ki őket. Az ívek előkerültek a helyiségek padlózatának a megbontásakor.

A Hunyadi-ház kutatásának egyik legnagyobb problémája

A feltárult középkori házsor jelzi, hogy a Hunyadi-ház nem elszigetelt emlék, hanem jól illeszkedik a városközpont történetének késő középkori fejezetébe.

A Hunyadi-ház építését általában Hunyadi János 1446-os nagybányai tartózkodásával köti össze a helytörténet, ezzel a dátummal azonban nehezen egyeztethetőek az épület stilisztikailag a XV-XVI. század fordulójára keltezhető elemei.

Weisz még arra is rávilágít, hogy a Hunyadi-ház kutatásának egyik legnagyobb problémája, hogy az igen gazdag nagybányai levéltári anyagban alig találunk rá utalást, pedig birtoklástörténetének megismerése közelebb vinne az építési fázisok pontos szétválasztásához és keltezéséhez.

 

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek (forrás: dr. Weisz Attila – Erdélyi Elektronikus Könyvtár); az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 1137

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.