Központ
2018. augusztus 19. vasárnap, Huba

Egy „drága szépségű” templomvár pusztulása

Nagy-Bodó Tibor augusztus 3, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Kovászna megyei Uzon Sepsiszentgyörgytől tizenegy kilométerre délkeletre, a Feketeügy jobb partján fekszik. A települést az oklevelek 1332-ben említik először. Uzun néven. Az 1567-es regestrumban szereplő Wzom falu hatvannyolc kapuval volt bejegyezve, így Háromszék egyik népes településének számított. 1614-ben a Bethlen-féle lustrában, később az 1635. évi I. Rákóczi György rendeletére készített összeírás idején a lakosság többsége a szabad székelyekhez tartozott. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóalj parancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották. Az uzoni csatában esett el 1849. július másodikán Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

A román kori templom létére a pápai tizedjegyzék is utal

Az uzoni református templom a falu központjában látható. Egykor azon a helyen magas védőfallal körülvett középkori templom állott.
A vár bejárata a templomtól külön épült torony alatt nyílott.
Első román kori templomának létére a pápai tizedjegyzék utal, amelynek helyére a XV. században gótikus stílusban felépítették a magas várfallal körülvett középkori templomot.

Amiről a korabeli dokumentumok is beszámolnak

A templomvár ostromáról és pusztításáról a korabeli dokumentumok is beszámoltak, többek között azt is feljegyezték, hogy 1612. karácsonya után Michael Weiss brassai királybíró csapataival az uzoni templomvárat megtámadta.
Nagy Szabó Ferenc Memoriáléjában így írt az eseményről:
„…a brassaiak öreg ágyukkal kijövének és megronták Uzonnak kastélyát, és megvevék a füst alatt, mig a székelységnek és a fejedelemnek hire lön benne: és felprédálák és magokat levágák s békével bémenének Brassóba és ott kótyavetyét hányának…”.

A „drága szépségű” templom pusztulása

Egyes följegyzések szerint 1704-ben nagy tűzvész pusztított végig a falun, amely a templomvárra is átterjedt, a „drága szépségű” templom is akkor pusztult el, a romladozó várfal még átvészelte a viharos eseményeket.
Más dokumentumokban az olvasható, hogy a templom és a várfal az 1704-es labanc támadás alkalmával rongálódott meg.
1706-ban egy újabb ostrom következtében az épületegyüttes állapota tovább romlott.
Tüdős S. Kinga Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. században című könyvében leírja, hogy:
…a székelyföldön harcoló dévai kuruc kapitány Csiki András és katonái ellen Háromszékre kiküldött brassai rácok megijedvén az uzoni templomba menekültek, amelynek bár kőkerítése azelőtt régen hosszan egy darabig leomlott vala, azon a törésen beszaladának, és a templomból székeket hordván ki, a törést hamar becsinálák, (…) s ki kezdenek puskázni a kurucokra…”.

1819-ben lebontják a megrongálódott templomot

A támadások okozta károkat, rombolásokat csak egy évtized múlva javították ki. 1710-ben, a Rákóczi-szabadságharc befejezése után kezdtek hozzá a templom helyreállításához.

Az 1738-as földrengés a tornyot megrongálta, de kevéssel utána megjavították.
1802-ben egy újabb földrengés sújtotta a templomot és a tornyot, amelynek következtében az épület veszélyessé vált.
1806-ban a középkori eredetű tornyot, majd 1819-ben a templomot bontották le.

Az új templom 1829-re készült el, a mai harangtornyot csak 1842-re sikerült felépíteni.
Az erődítményt az 1802-es földrengés után megközelítőleg egy-két méterrel visszabontották. 1901-ben a megmaradt falakat is lebontották, így az utolsó középkori elemétől is megfosztották az épületegyüttest.

Uzoni református templom

A munkálatok során megtalálták a reformációt követően lebontott sekrestye alapfalait. A templomvár történetével Kővári László és Orbán Balázs foglalkozott, építéstörténetét Kónya Adám ismertette.

Az Orbán-féle feljegyzés

A XIX. század elején épült templom nagyrészt a korábbi, gótikus templom alaprajzát követi.
A középkori átépítés idejére tehető az egykori kaputorony és a várfalak építése is. A korabeli felvételek alapján a torony a templomtól külön, nyugatra épült, hangablakos felső részét hagymasisak fedte.
A romladozó falak lőréses felső része hiányzott, süllyesztett szuroköntői azonban még megvoltak.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében található fényképet Gere István készítette kevéssel a várfalak lebontása előtt, 1898-ban.
Cserei Mihály krónikája szerint a templom udvara terjedelmes lehetett, mivel ott nemcsak a lakosság, de rajtuk kívül még másfélszáz ló és lovas is hosszabb ideig tartózkodhatott.

Az egykori, terméskőből felrakott magas, a templomfedél csúcsáig felérő védőfalról Orbán Balázs az alábbiakat jegyezte fel:
„…az ostromot látott ódon falak köridomú 250 lépés kiterjedésben körítik a templomot, s még most is 5-6 öl magasságban állanak…”.

A templom értékei

A műemléktemplom különálló tornya a régi kaputorony helyén épült.
A mai templom nem nagyon őriz egyetlen középkori stílusjegyet sem, csupán a sokszögzáródású szentély keleti része utal az egykori szentély alaprajzára.

Csikí András – 1934

A templom értékes tárgyai közé tartozik az 1853-ban készült ónkanna, valamint a kelyhek. Berendezéséből kiemelkedő még a négy regiszteres orgona. Tornyában két harang van elhelyezve.

Amit még tudni kell

Uzon lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetően korán megismerik és követik a reformáció tanítását.
A falu történetében az idők során igen jelentős szerepet töltött be az innen származó Béldi család, mely sok jeles hőst adott a hazának.

A Béldi kastély, mely jelenben a helyi állami gazdaság székhelye, a település egyetlen elismert műemléképülete.
Említésre méltó adat, hogy 1706-ban a Rákóczi féle szabadságharc idején a brassói német parancsnok néhány száz katonával az uzoni vártemplomba torlaszolja el magát, ekkor Csáky András ostrom alá fogja a várat, mely a két napig tartó ostrom alatt igen megrongálódik, a templom zsindelyteteje leég.

Az iskola és más épületek

Az uzoni iskola a Tatrangi Sándor nevet viseli, így őrizve meg tisztelettel az iskolaépítő emlékét.
Az Uzoni Református egyházközség honlapján olvasható, hogy Tatrangi Sándor és neje, Benke Juliánna 1856-ban 12 ezer ezüst húszast, egy bennvalót épületestől és huszonhét hold szántóföldet adományoznak az iskola alapnak.
A Temesváry család nevét a kastélyban működő óvoda őrzi.

Beldi – Mikes kastély

Szintén a Temesváry család nevéhez kapcsolódik az 1895-ben épült szeszgyár.
A községhez tartozó falvak: Bikfalva, Lisznyó , Lisznyópatak, Sepsimagyaros, Uzonfüzes és Szentivánlaborfalva.
Lakói többnyire mezőgazdasággal, gabona- és burgonyatermesztéssel foglalkoznak, bár a szeszgyár, valamint a brassói gépgyárak közelsége a múltban igen sok család számára nyújtottak megélhetést, mára igen sokan munkanélkülivé váltak, és a földművelésben ismerték fel újból a megélhetési lehetőséget.

A művelődési élet

A Jókai Mór Művelődési Egyesület, a Szivárvány női kórus, valamint a színjátszó csoport az ország határain túl is nemegyszer sikeresen képviselték a községet, és számos elismerő és dicsérő oklevelet kaptak.
Az Atlantisz fúvószenekar és mazsorettcsoport közel száz tagja minden rangos hazai és külföldi rendezvényen sikeresen szerepel.

Uzonban az utóbbi években immár hagyománnyá vált az évenként megrendezett kórus- és fúvószenekari találkozó.
A jelenkor emberei az ősök emlékét is mindenkor tiszteletben tartják.

dr. Nagy Géza tanulmányából tudjuk meg, hogy az évfordulók alkalmával ünnepi keretek között helyezik el az emlékezés koszorúit az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékművénél, az 1848 szabadságharc hőseinek emlékhelyénél, valamint a honfoglalás 1100 és a Magyar keresztyénség 1000 évfordulója alkalmával emelt emlékműveknél.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Gyöngyössy Jánosnak és Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


Az Uzoni Református Egyházközség lelkipásztorai

  • Hilibi Nagy László 1569 – 1582
  • Sáfár János 1648 – 1658
  • Jancsó Péter 1658 – 1667
  • Abalai Márton 1667 – 1672
  • Papolczi Miklós 1672 – 1677
  • Csabai László 1677 – 1689
  • Zágoni András 1689 – 1709
  • Koré Tamás – bikfalvi 1709 – 1710
  • Lisznyai Intze István 1710 – 1744
  • Vásárhelyi János – esperes is 1744 – 1761
  • Intze Dávid 1761 – 1798
  • Intze Sámuel – a Dávid fia 1798 – 1826
  • Egerpataki Basa Mihály 1826 – 1828
  • Kisgalambfalvi Vékás József 1829 – 1848
  • Sükösd Sámuel 1848 – 1849
  • Kisbaczoni Benedek Ignac 1849 – 1867
  • Uzoni Pünkösti Ferenc 1867 – 1898
  • Uzoni Pünkösti István 1899 – 1948
  • Nagyobb Péter 1949 – 1959
  • Szabó József 1959 – 1992
  • Zsold Béla 1993 – 2002
  • Ungvari Barna Andras 2003

Uzoni híres emberek

  • Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt.
  • Itt született 1871-ben Erdélyi Lajos nyelvész.
  • Itt született 1888-ban Kováts Benedek magyar pedagógus és író.
  • Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró.
  • Itt született 1950-ben Veres István újságíró, műfordító.
  • Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író;
  • Uzoni Fosztó István (1729-1777) unitárius lelkész, történetíró;
  • Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző;
  • D. Veres Jenő (1882-968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító;
  • Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító;
  • Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője;
  • Pünkösti Gergely (1820-1912), 1848–49 béli őrnagy;
  • Pünkösti Pál (1804-1868) őrnagy a 8. huszárezredben;
  • Pünkösti Ferenc (1835–1898), református pap, személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és róla készített fényképfelvételt Orbán
  • Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett.
  • Pünkösti László (1912–1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt.

Share Button
Ennyien olvasták: 1338

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.