Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Szombat
Borús

Egy erdélyi város értékei

Nagy-Bodó Tibor november 28, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

gyulafehervar-4-84

(befejező rész)

Az erdélyi püspökséget I. Szent István király alapította 1009 táján és központja a gyulafehérvári várban volt. A csak ásatásokból ismert, hogy a XI. századi úgynevezett I. székesegyház háromhajós, egyetlen félköríves apszisú bazilika volt, alapfalainak vonalát ma csak a mellékhajók padozatán jelzi eltérő színezésű vonal. Írott anyagokból ismeretes, hogy ezt az épületet a XII-XIII. század fordulója után váltotta fel a mai, ugyancsak bazilikális elrendezésű, de jóval nagyobb székesegyház háromhajós, kereszthajós, két toronnyal díszített együttese, melynek eredetileg rövidebb szentélyét két mellékapszis fogta közre. A két középkori torony közé fogott, boltozatos nyugati előcsarnok barokk oromzatát a magyar szentek alakjai díszítik.

gyulafehervar-4-83
Az elmúlt kétezer év és a három vár

Szakemberek véleménye szerint az elmúlt kétezer évben ez a harmadik vár ezen a helyen. Az első a római castrum, a második a Gyula által épített „fehérvár”, amelynek építésénél a castrum alapjait és köveit használták fel és az idők igényeinek megfelelően alakítgatták a középkor folyamán.
A Dél-Erdély közlése szerint az utolsó nagyobb átalakításokat ezen a váron Bethlen Gábor végeztette, megépítve 1615 és 1627 között a most is látható délkeleti és délnyugati bástyákat.
A várépítés szükségességét a törökökkel folytatott állandó harc és az elfoglalt területek könnyebb ellenőrzése és megtartása tette szükségessé.

gyulafehervar-4-82

Az óriási próbatétel

Az alapkövet 1714. november negyedikén rakták le katonai, civil és egyházi hatalmasságok jelenlétében.
A vár építésén mintegy 20 ezer ember dolgozott. Óriási próbatétel volt az Ompoly folyóból kivezetett malomárok medrének rendszerezése, mivel az a vár alatt folyt el, táplálva az itt levő mocsaras helyet, ahova a vár déli, nyugati és északi részén elterülő várost le kellett költöztetni. A várépítéssel egyidőben a város nevét is megváltoztatták Károlyfehérvárra.

gyulafehervar-4-81

A várat Bem tábornok vezetésével sem tudtak bevenni

A várat eredetileg nagyobbra tervezték. Egy részének át kellett volna nyúlnia a városi temető fölötti dombra, mivel a vár innen volt a legsebezhetőbb. A munkálatokat 1738-ban fejezték be.

gyulafehervar-4-80
A sors iróniája, hogy soha ostromló török csapat falai alatt nem járt. Egyetlen komolyabb támadást intéztek a vár ellen 1849-ben, a magyar szabadságharc idején, és az egyetlen vár volt Erdély területén, amit a magyar szabadságharcosok Bem tábornok vezetésével sem tudtak bevenni.

gyulafehervar-4-79

Az első világháborút követően a vár elvesztette stratégiai fontosságát.
1920-1922 között a román hatóságok engedélyével lebontják a falakat a negyedik kapu és a Szent Mihály bástya között. A sáncokat betömik, a téglákat pedig felhasználják az ortodox Koronázási templom építésére.

gyulafehervar-4-78

Az egész várrendszer óriá­si károkat szenved, javításokat nem végeznek rajta, egy része szemétdombbá vá­lik.

gyulafehervar-4-77

Az 1999-től beindult hely­re­állítási program keretében a harmadik és az első kaput renoválják.

Ausztria címere és az Atlasz-szobrok

A ma látható várnak két bejárata van. A déli oldalon az Alsó-Károly kapun keresztül az út a Felső-Károly kapuhoz vezet, melyen III. Károly lovas szobra és Ausztria címere látható.

gyulafehervar-4-76
Egyenes út vezet a vár északi részén lévő barokk stílusú, egy nagy nyílású kapuhoz, melynek homlokzatán Ausztria címere, és két oldalán pedig egy-egy Atlasz szobor látható.

gyulafehervar-4-75

Törökök pusztítása: hasonlíthatatlan tárgyakat összeszedve zsákmányt szereznek

gyulafehervar-4-74

A törökök 1658 szeptemberében vették először ostrom alá Gyulafehérvárt, akik:
,,…három-négy óráig tartó harc után – írja Kjátib Cselebi török történetíró – hágcsóval a felső várba is felmentek s miután a város kapuit kinyitották, a rablásra és pusztításra felkészülődött tatárok a várba mentek s az alsó és felső város minden zegzugában felprédálták s hasonlíthatatlan tárgyakat összeszedve, zsákmányt szereztek…”.

gyulafehervar-4-73
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudni, hogy Evlija Cselebi két ízben is járt Gyulafehérváron.
Először Kemény János hadait üldözve. Így ír a városról:
,,…vára a Maros folyó partján egy nagy síkságon fekszik, négyszögalakú erős vár. Öt téglaépítésű bástyája van… két kapuja közül egyik keletre, a másik nyugatra néz… A vár keleti oldalán levő fal mellett , síkságra tekintve állt a királyoknak ritkaszép palotája, melynek összes falait és kapuit különféle színű festmények, valamennyi oszlopát pedig zöldkő, gránit és márvány díszítette. Valamennyi ablaka bronzkeretű s kristály- és muránói tükörüveggel volt üvegezve; padozata indiai mozaik munka gyanánt finom márvánnyal kirakott kövekkel volt fedve. Különböző alsó és felső helyiségeiben szökőkutak, víztartó medencék és csurgók vannak. A vár minden részét elfoglaló tatár sereget lehetetlen volt megfékezni s először a templomok harangjait szedték le és más kincseket is találván… megszámlálhatatlan zsákmányt foglaltak el, azután pedig ezt a szép várost felgyújtották s ez a kívánatos, művelt város elhamvadt s benne egyetlen épület sem maradt meg…”.

gyulafehervar-4-72

A királyok számára készült „szemtelen” palota

Evlija Cselebi második alkalommal 1666-ban érkezett ide. Ekkor így ír:
,,… Jelenleg Apafi Mihály vára s templomai, bazárja, fogadói és palotái egész a Maros folyó partjáig annyira kiépültek, hogy az le nem írható. Különösen a királyok számára készült szemtelen palota oly díszes, hogy hozzá hasonló csak a cseh királyok palotája Csehországban…”.

gyulafehervar-4-71
A török ostromok során a vár és a város súlyos károkat szenvedett. A helyreállításakor a vár környékén volt házakat teljesen lerombolták, a kormányhivatalokat pedig Nagyenyedre költöztették át.
Amint azt már részben említettük, 1715. november negyedikén az uralkodó, III. Károly király névnapján gróf Steinville katonai főparancsnok, nagy pompával tétette le az új, Vauban-rendszerű, csillag alakú erődítmény alapkövét. Ez 1738-ban készült el.

gyulafehervar-4-70

A székesegyházat a történelem folyamán többen is kirabolják

A fent említett kapu jobb oldalán emelkedik Erdély leghatalmasabb román kori építészeti emléke, a püspöki székesegyház, amely alatt egy kisebb méretű, a XI. századi bazilika maradványait tárték fel.

gyulafehervar-4-69
Kiss Gábor, Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából is kiderül, hogy a ma látható székesegyház a XII-XIII. században épült. A tatárjáráskor leégett, boltozata és szentélye összeomlott, 1277-ben pedig a szászok gyújtották fel.

gyulafehervar-4-68
A helyreállított székesegyház a fejedelemség korában sokat szenvedett, és tudni kell azt is, hogy még a törökök is kirabolták.

A magyar szentek alakjai

gyulafehervar-4-67

A székesegyház 1565-től a protestánsoké lett, és rövid megszakítással – 1594-1603 között – 1715-ig a református vallásúakat szolgálta.
1716-tól ismét az erdélyi római katolikus püspökök, jelenleg pedig a gyulafehérvári érsek székesegyháza.

gyulafehervar-4-66

A két középkori torony közé fogott, boltozatos nyugati előcsarnok barokk oromzatát a magyar szentek alakjai díszítik (1728).
Alatta nyílik a kora gótikus szerkezetű és díszítésű nyugati kapu (1270 után).

gyulafehervar-4-64

A székesegyház főszentélye több szakaszban épült

A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség honlapján olvasható, hogy a XIII. század elején a ma meglévő szentélynégyzetet egy félköríves apszis zárta, amelyet a század végén leromboltak, kora gótikus stílusban kitoldottak, és egy lóhereíves oltárkredenccel díszítettek.

gyulafehervar-4-63
Oldalfalaiban két késő románkori Szent Mihály-dombormű található.
Főoltárának felépítményét Batthyány Ignác püspök megrendelésére Hoffmayer Simon készítette (1783–1784).

gyulafehervar-4-9

gyulafehervar-4-1

A falak mentén állnak a Klobusiczky Ferenc püspök megrendelésére készített barokk kanonoki stallumok (1744).
Jobbra, délre nyílik a barokk stílusú „új” sekrestye (1728 körül) díszes barokk portáléja.

gyulafehervar-4-61
A kereszthajó északi szárát bővítő mellékapszis lóhereíves vakárkádjai között 1510 után keletkezett reneszánsz falképek töredékei fedezhetők fel. Az északi mellékhajó pilléreinek lábazatait és fejezeteit díszítő fantázia-alakok szinte kivonatát képezik a II. székesegyházat építő késő románkori műhely faragványainak.

gyulafehervar-4-60

Nagyjaink szarkofágjait kirabolják, csontjaikat pedig szétszórják…

A templom főbejáratának jobb oldalán láthatók Hunyadi János kormányzó, Hunyadi László, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem szarkofágjai.

gyulafehervar-4-59
Itt volt eltemetve Martinuzzi György, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György, kiknek sírjait korábban kirabolták, és csontjaikat kiszórták belőlük.

gyulafehervar-4-18

A székesegyház mögött, a nyugati várfalhoz közel a fejedelmek háza, mely eredetileg a püspökök palotája volt, és itt lakott Izabella királyné is.

gyulafehervar-4-17

gyulafehervar-4-15

Befejezésül még azt is tudni kell, hogy a nyugati várfalnál található a XVII. században épült Apor-ház, mellette pedig Bethlen Miklós kancellár lakóháza, és a Batthyáneum, a római katolikus püspöki könyvtár emeletes épülete.

gyulafehervar-4-58
A várat övező falak és a bástyák nagy része, továbbá az egykori vizesárok nyomai részben még láthatók.


Az oldalt összeállította: Nagy-Bodó Tibor ésprof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért köszönet Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; továbbá a régi és a mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek.


gyulafehervar-4-57

gyulafehervar-4-56

gyulafehervar-4-55

gyulafehervar-4-53

gyulafehervar-4-52

gyulafehervar-4-51

gyulafehervar-4-50

 


cnc_600x90px


Share Button
Ennyien olvasták: 1209

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.