Gyergyószárhegy Gyergyószenmiklóstól hat kilométerre helyezkedik el. A gyergyói medence egyik legrégebbi települése, 1322-től van latin nyelvi emléke. Sorsa összefonódott a Lázár családdal, kastélyuk az egyik legszebb reneszánsz kastély Erdélyben. Itt töltötte gyermekkora egy részét Bethlen Gábor, a későbbi erdélyi fejedelem. A romos állapotú kastélyt 1967-ben kezdték felújítani. Jelenleg képzőművészeti és népművészeti kiállítás van benne. Ferenc-rendi kolostora 1565-ben kezdett épülni. A híres tudós, nyomdaalapító és orgonaépítő Kájoni János 1669-től volt házfőnök, egészen 1687. április huszonötödikén bekövetkezett haláláig. A község központjában álló emlékmű az 1596-os véres farsang ötszáz áldozatot követelő eseményéről szól, és az 1848-1849-es, valamint a két világháború hőseire emlékezik. Elhelyeztek még Millecentenáriumi – 896-1896 –, valamint Milleneumi – 2000 – emléktáblát is. Megtekinthető a csengettyű és a harangláb. A gyergyóditrói országút melletti Tatár-dombon emlékoszlop őrzi az 1658-as tatár betörés leverésének emlékét.
A megközelítés
Ha Gyergyószentmiklós irányából Gyergyószárhegy fele tartunk, ebből az irányból a ferencesrendi kolostort és templomot a jobb oldalunkon találjuk. A polgármesteri hivataltól felfele a Szármány-hegyre tartunk, és így érjük el a kolostort.
Lázár István királybíró az 1600-as években öt római-katolikus kápolnát építtetett Szárhegyen. Az öt kápolna legnagyobbikát a ferenceseknek adományozza, akik neki is látnak 1642-ben az átépítésnek.
A Kájoni-kódex alkotója
A kolostorépület négyszög alakú, hozzá csatlakozik a barokk stílusú templom. Az épületegyüttes 1752-re érte el mai formáját.
1700-tól 1948-ig a zárdában mintegy nyolcszáz ferences barát lakott, köztük a leghíresebb Kájoni János.
Kájoni János román származású szerzetes, orgonaépítő, a csíksomlyói nyomda létrehozója, a Kájoni-kódex alkotója, mely az erdélyi zenetörténet egyik legértékesebb gyűjteménye.
Nyomdáját 1675-ben alapította, énekeskönyveket és később tankönyveket nyomtatott.
Ez a kézisajtó 1849-ben még működött, ma a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumban látható.
Amit a szárhegyi ferencrendi templom és kolostor történetéről tudni kell
A Szármány-hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. Már a XV. Században a szentföldi ötös kereszt alakjában öt kápolna állott itt, erős védőfallal körülvéve.
A kápolnák őrzését id. Lázár István, a Szármány-hegy birtokosa, 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferencrendire bízta, akihez később P. Esio Fulgenc olasz, és P. Oslinai István bosnyák ferencesek csatlakoztak, de őket 1646-ban a pestisjárvány ragadta el, P. Bertalant pedig I. Rákóczi György kálvinista vallású fejedelem űzte el.
Az elárvult kápolnák őrzését akkor egy zarándok remete vette át.
A ferencesek letelepedése
1665. január ötödikén Lázár István végleg letelepítette a ferenceseket, akik – mint már említettük – azonnal hozzáfogtak az építéshez.
P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, ehhez P. Kájoni János fából zárdát épített 1670-ben, P. Vásárhelyi Budai Bernárdin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá.
P. Kálmándi Ferenc 1690-ben, Boros Tamás költségén, a zárda keleti szárnyát és a tornyot építi fel. P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét toldja hozzá, és nagy javításokat végez, mert 1707-ben Akton labanc ezredes, a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva, megostromolja és felégeti a Lázár-kastélyt és a zárdát.
A falu hős védői közül a plébánia cintermében mintegy százötven embert legyilkoltat, akiknek csontjai a plébániatemplom tornyával átellenben pihennek.
1709-ben a zárda tűzvész martaléka lesz
A zárdát és a templomot P. Csergő Krizogon szárhegyi születésű ferences építi újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építi a déli oldalon lévő Mária-kápolnát.
1872. május huszonkettedikén a templom és a zárda leég, majdnem az egész faluval együtt, a harangok megolvadtak, és a zárda teljes fölszerelése odavész.
Az újabb javításokat P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonykodásából.
1908 októberében és 1940 őszén földrengés rongálja meg a zárda északi részét.
A zárda temploma barokk stílusú
A zárda úgynevezett obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú.
Oltárait Wassermann Henrik, tiroli származású ferences testvér, az „ács-fráter” készítette el 1759-60 között, régebbi részek felhasználásával. Művészi szempontból figyelmet érdemelnek a régi, templomi oltárképek: Szt. Anna, Szeplőtelen Fogantatás, Szt. Klára képei, a zárda folyosóján lévő hatalmas tölgyfakereszt, és még sorolhatnánk.
A zárda nevezetesebb lakói közül említést érdemelnek: P. Tapolczai Görög István misszionárius, Moldva apostoli vikáriusa, később bákói püspök, P. Kájoni János kinevezett püspök, orgonaépítő, kora egyházi és világi zenéjének kiváló művelője, a magyar egyházi népéneknek jeles ismerője és szorgalmas gyűjtője, az első erdélyi nagy, katolikus énektár kiadója, az első erdélyi katolikus nyomda alapítója; P. Újfalvi Albert nagy életszentségű férfiú, P. Lukács Manszvét Erdélyszerte híres, nagy népmisszionárius stb.
A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is
A faluból 1700-tól 1948-ig negyvenkét ferences került ki.
A zárdában fennállása óta nyolcszáz ferences barát lakott folytatólagosan és ötvenegy ferences holtteste pihen.
A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenc keddi ájtatosságok idején.
A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve, és búcsúja augusztus 15-én van.
Összegzés:
Szárhegyen a Szármány-hegy oldalán tehát öt, kereszt alakban épített kápolna állott, melyeket a Lázárok egyik, Rómából hazatérő őse álomban történt szent megintés következtében építtetett és azokat erős védőfalakkal vette körül.
Amint azt már a fentiekben röviden jeleztük, ezen kápolnák őrzését, melyeket a nép is nagy tiszteletben tartott, id. Lázár István gróf 1642-ben a ferencesekre bízta.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy mivel a Rákóczi György Decretuma értelmében csak Mikházán és Csíksomlyón lehetett ferences zárda, ennek értelmében a ferenceseknek Szárhegyet 1648-ban oda kellett hagyniuk.
Sokáig a Mária kápolnát templomnak használták, mivel ez idővel szűknek bizonyult, többi négy pedig régen romlásnak indult, ezek anyagából 1749-ben egy nagyobb templom építését kezdték meg.
Ugyanezen időben építették újra a kolostort is.
A ferencesek 1951-es elhurcolása utáni időszak…
A kolostor templomának kriptájába, illetve földjébe ötvenhárom ferences szerzetes nyugszik, köztük olyan jeles személyiségek, mint Kájoni János, Losteiner Leonárd, Lukács Mansvét, vagy Gurzó Anaklét.
A ferencesek 1951-es elhurcolása után az állami hatóságok különféle célokra használták fel a kolostor épületét.
1974-től művésztábort hoztak létre benne.
Amikor nem volt ferences miséző pap lakója a kolostornak, akkor a templomi szolgálatot az szárhegyi egyházközség egyházmegyés papjai látták el.
Jelenleg a kolostort és a templomot ferencesek gondozzák. Jó, alkalmas hely és lehetőség az azt igénylők számára a csendes elvonulásra, lelkigyakorlatra, akár egyénileg, vagy csoportosan.
A szárhegyi ferences rendház irataiból
A szárhegyi Szármány-hegy oldalán már a XV. század végén, de legkésőbb a XVI. század első felében öt kápolna állott kereszt alakban helyezkedtek el, melyeket a Lázár család egyik tagja építtetett, római útjáról hazatérve, és így egy álmában történt látomásnak tett eleget.
Szárhegyen 1642-ben jelentek meg a ferencesek Lázár István gróf hívására, hogy az említett kápolnák őrzését vállalják, kolostoruk 1665-ben létesült. Kájoni János házfőnöksége idején, aki 1669-ben került Szárhegyre, a kápolnát újrafödték és a kolostort újjáépítették.
1700-ban elrendelik, hogy hiteles a rendház pecsétet készíttessen.
Ma is működő kolostortemploma 1749 után épült. A ferences kolostor területét 1755-ben adományozták a rendháznak.
A megsemmisült levéltár
A szárhegyi ferences rendház levéltára megsemmisült, a régi háztörténettel – Liber Rerum Notabilium – együtt, amely 1872-ig terjedt.
A kolostor 1872. május huszonkettedikén tűzvész áldozata lett. Ekkor pusztultak el rendi iratai is, könyvtára, valamint az épület teljes berendezése. Az égéskárosult templom és a kolostor felújítását 1877-ben fejezték be.
A ferences templom titulusa Nagyboldogasszony, a búcsút és a falunapokkal egybekötött rendezvényeket is ennek ünnepén – augusztus tizenötödikén – tartják.
Levéltára, mivel az 1872. évi tűzvész alkalmával megsemmisült, valamint a szerzetesrendek feloszlatásakor könyvtárát is államosították, igen kis mennyiségben maradt meg.
Rendi könyvgyűjteménye a marosvásárhelyi Teleki Tékában található, archívuma a Maros Megyei Állami Levéltárban ugyanitt.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.
