Központ
2018. december 15. szombat, Valér

Egy magyar vár, melyre ma már csak a történelme emlékeztet

Nagy-Bodó Tibor december 14, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK


Bethlen Déstől szűk harminc kilométerre keletre, a Nagy-Szamos partján fekszik. Nevét a régi magyar Betlen személynévből kapta, melynek alapja a bibliai Betlehem városa. Előbb az erdélyi Belső-Szolnok vármegyéhez tartozott, majd a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának székhelye volt. 1235-ben Bethleem néven említik először. 1325-ben a Bethlen család kezdte el várát építeni, majd 1438-ban Bethlen Gergely bővítette, de csak 1543-ban említik először. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát, a kurucok felgyújtották, majd 1707-ben a császáriak lerombolták. Ma már nyoma sincs. A mai város területén feküdt a középkorban Bélyegalja – 1456, Belegalia – falu, ma a város része, a betelepült zsidókról Jeruzsálemnek nevezik. 1848. december huszonkilencedikén itt győzte le Bem serege Jablonsky és Urban császári ezredesek egyesített seregét. A református templomban nyugszik az I. Apafi Mihály fejedelem utasítására 1674. december tizenharmadikán itt lefejeztetett Bánffy Dénes főispán.

I. Apa birtoka

Bethlen tehát Déstől mintegy harminc kilométerre keletre, a Medgyes-patak és a Nagy-Szamos találkozásánál települt. A Becse-Gergely nemből származó és a XII. század közepén élt I. Ant – Ont – unokájának, I. Apának birtoka volt, akit 1258-1270 között az V. István ifjabb király partján álló főnemesekkel említenek, de Bethlen néven.

I. Apa halála után a birtokot egy ideig a család tagjai közösen kezelték, majd az 1305. évben megtartott osztálykor Bethlent és uradalmát egyik utóda, az Apafiak őse I. Gergely szerezte meg. Ennek halála után 1350 körül az újabb osztálykor II. Jakab birtoka lett.

1438: Albert király engedélyt ad az építésre

Ezután egy évszázadig nem történik említés a településről. Az 1437-ben Kardos János vezetésével a Szászföldön és Fehér megyében kitört, majd Budai Nagy Antal vezetése alatt Erdély északi részére is átterjedt parasztfelkelés leverése után, annak hatására, Albert király 1438 májusában Bethlen Gergely kérésére, egyesek szerint fa-, vagy kővár építésére, mások szerint viszont a már 1325-ben – a Bethlen család egyik tagja, Gegus mester által – megkezdett vár építésére adott engedélyt.
Kiemelten fontos tudni azt, hogy úgy látszik, a vár ekkor még nem épült fel, mert 1482-ben és 1503-ban még csak a Bethlen család udvarházait említik. 1543-ban azonban Bethlen Farkas már a bethleni várból keltezi levelét.

Albert király

A Bethlen-egyezség

Írott dokumentumok támasztják alá azt, hogy 1551 körül Tinódi Lantos Sebestyén is megfordult itt, akit a gazdatisztek elég barátságtalanul fogadhattak, mert: „…nem úr hirével, büdös bort adának…” neki (Tinódi: Az udvarbírókról és kulcsárokról szóló éneke).
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy amikor Bethlen Farkas 1552-ben váratlanul meghalt, a vár és uradalma testvérének – a kecskeméti Patócsi Miklós özvegyének – valamint gyermekeinek birtokába került.
A Bethlenek emiatt indított perében Báthori András vajda közreműködésével 1553-ban olyan egyezség jött létre, amely szerint Bethlen vára és uradalma Erzsébet asszony és gyermekei kezén maradt.
Patócsi Gáspár és Ferenc gyermekei között az 1570-ben megtartott osztálykor a Fejér-bástya a Kigyós-bástyával, két nagy bolttal és 9 kőházzal a néhai Patócsi Gáspár leányainak, Annának és Erzsébetnek, a Kereki-bástya, a Szeges-bástya 9 kőházzal a néhai Patócsi Ferenc gyermekeinek, Györgynek, Jánosnak, Katalinnak, és Annának, Csáky Pálnénak jutott.

A várat Báthori Zsigmond fejedelem Báthori András bíborosnak adja

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy Békés Gáspár az 1575. év tavaszán a szászokat és székelyeket fellázítva, Báthori István erdélyi fejedelem ellen indult seregével.
Báthori ez év július nyolcadikán vereséget mért a lázadókra, és pártjukra állt Patócsi György és János várát elfoglalva unokaöccsének, Bethlen Boldizsár országos főkapitánynak adományozta.

Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy 1589-ben mogyorói Losonczi Bánffy Boldizsárnak, Torda megye főispánjának és Kápolnai Bornemissza Boldizsárnak is voltak itt birtokrészei, mivel mindegyiküknek Patócsi leány volt a felesége.
Még ugyanebben az évben Báthori Zsigmond fejedelem Bethlen várát és tartozékait Báthori András bíborosnak adta, azonban az 1595. évi gyulafehérvári országgyűlésről Tahy Gáspár nyerte adományba, aki feleségének, Kendy Zsuzsannának adta át.
Itt kell megjegyezzük még azt is, hogy Tahyéknak gyermekük nem lévén, az 1602. év elején Báthori Zsigmond előbb sákai Giczi Péternek adományozta Bethlent, de rövid idő múlva visszavéve, hívének Csáky Istvánnak adományozta.

1616 körül a birtok a Hallerek kezébe kerül

Bethlen várát – ami 1604-ben Mindszenti Benedek zálogbirtoka lett – 1605-ben Bocskai István már Kendi Istvánnak adta. Szintén Kiss Gábor világít rá arra, hogy Kendi hűtlensége miatt, 1610-ben Báthori Gábor fejedelem elkobozta birtokait.
Bethelent 1616 körül Haller Zsigmond szerezte meg, majd testvérére Haller Istvánra hagyományozta.
Tulajdonosai ezután is gyakran változtak; így 1631-ben I. Rákóczi György kezére került, aki 1632-ben a faluban levő részeivel együtt 13 ezer nyolcszáz forintért főudvarmesterének, Kékedy Zsigmondnak zálogosította el, ez pedig 1638-ban feleségére, Barkóczi Annára hagyományozta az uradalmat azzal, hogy annak halála után rokonaira, Béldi Pára és Jánosra szálljon.
János csakhamar meghalt, Pál pedig tatár fogságba esett, így csak kiszabadulása után, 1659-ben juthatott a bethleni vár birtokába.

Amiről Cselebi sorai tanúskodnak

Evlija Cselebi 1661 szeptemberében az ifjú Apafi Mihály fejedelemmé történt választása után látogatta meg és írta le Béldi tulajdonát, vagyis Bethlen várát. Őt idézve:
„…a vár a paradicsomhoz hasonló síkságon fekszik s négy irányban, meddig a szem ellát, dombos vidék van… Falai alacsonyak és erős bástyájúak, árka azonban nagyon mély. Mindössze két kapuja van, egyik keletre, a másik nyugatra nyílik. A vár belső épületeit mind rózsaszínű keramit fedi. Van fogadója, fürdői és hét temploma…”.

Apafi kegyelmet adó levele

1662. január huszonkettedikén a nagyszőlősi csatában az Apafi Mihály segítségére érkezett Kücsük Mehmed jenei bégtől Kemény János vereséget szenvedett, és maga is elesett.
Hívei Bethlen várába menekültek, és ott vártál meg Apafi kegyelmet adó levelét.
A várat zálogjogon birtokló Béldi Pál arra a hírre, hogy Apafi 1663. szeptember huszonkettedikén Bethlent és a falubeli részeket Bethlen Ferenc fiának adományozta, a Béldit megillető zálogösszeg kiegyenlítésének kötelezettsége mellett, maga is sietett donációt szerezni a fejedelemtől.

A birtoklás körül kialakult vita

A birtoklás körül kialakult vita következtében, amikor Bethlen Farkas, Gergely és Elek vizsgálatot kert a fejedelemtől, hogy:
„…az fejedelem kinek adta és miformán…” Bethlen várát, a koronatanú Bethlen János kancellár 1667. október harmincadikán azt vallotta, hogy:
„…Béldi Pál uram számára nem cancellárián, hanem idegenkéz által írt donatiót hozának hozzám subscriptiora… melyben Bethlen vára és több jószágok valának írva… Én bevűm az mi kegyelmes urunk ő nagysága méltóságos személye eleibe, ő nagysága megolvasván, sokat kivonva maga kezével benne, feljül az levél hátára ezt irta: »Bethelent adhassauk, abban már módunk nincsen, mert mások lévén vérek hozzá, már azoknak conferáltuk…«… ” .

A pereskedés eredménye: a birtok felosztása

Hosszas pereskedés után, 1678. július huszonötödikén Apafi a várat összes tartozékaival együtt Bethlen Farkasnak, Gergely udvarhelyi s fogarasi kapitánynak és Elek belső-szolnoki és Fehér megyei főispánnak adta vissza, akik 1679. szeptember huszonnegyedikén osztották fel egymás között a birtokot és ekkor:
„…az várban juta Bethlen Farkas Uramnak az várkapun bémenő, a Szamos felől való palota három házzal és egy bottal együtt, az alatta lévő minden épületekkel, az végiben lévő nagy pincével úgy, hogy ha mit ő kegyelme azon házak felett akar építeni, szabados legyen. Bethlen Gergely Uramnak ugyanazon várba juta az napkelet felől három új ház és egyetmást tartó hely, az kerek bástyával együtt, azon új házak alatt való pincék, az alatta való épületek és az kerek bástya alatt való casamaták; szabadságában légyen ő kegyelmének az kapu felett való soron az templomig építtetni, mind alól és feljül. Elek uramnak juta azon várban az csűres kert felől való három bolt az kis kertben lévő erkéllyel együtt, egy ház a kígyós bástyával együtt és ugyan az kis kertből a mely szegletbástyába mennek, azon bástya; az boltpincék, az kígyós bástya alatt való casamata és az a rend épület, az hol az konyha vagyon; az szegletbástya alatt szalonnásház, az kígyós bástya felett való nyári házzal. Szabadságában légyen ő kegyelmének, ha mit azokon akar építeni. A konyhán pedig szabad légyen mindenik úr számára főzetni, az sütőházban is a szerint süttetni, míg mást építtet az két úr…”.
Továbbá, a dokumentumokból még az is kitűnik, hogy felosztásra került még: „…az várban lévő lövőszerszámok, ahhoz való muníciók, főző réz kondérok, borhűtők, dobok…” – és más gazdasági felszerelések.

Amit erről az egykori várról még tudni kell

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt 1703-ban német őrség volt benne, és hol a labancok, hol a kurucok birtokolták. Ez utóbbiak fel is gyújtották, 1707-ben pedig a császáriak lerombolták.
A lerombolt vár köveit a lakosság széthordta építkezéseihez, és ma már nyomait sem lehet megtalálni.
A településen két Bethlen-féle kastély áll. Az egyik XVII. századi építkezésre utaló sarokbástyákkal, a másik pedig XVIII. századi eredetű homlokzattal és erkéllyel.
Feltehetően ennek az utóbbi kastélynak az építkezéséhez használták fel a bethleni vár köveit.
Amint azt már röviden említettük, a XV. századi eredetű református templomban van eltemetve a fejedelem megsértésének vádjával halálra ítélt, és a bethleni várban 1764. december tizenharmadikán kivégzett Bánffy Dénes.

 


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek. Az illusztrációkat Demján László műemlékvédő építész gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 2224

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.