Központ
2017. október 20. péntek, Vendel
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

Egy templom romjaiból épített kastély

Nagy-Bodó Tibor április 28, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Magyarozd (1)

Magyarózd ékessége az a kastély, mely a dombtetőn magasodva elsőként kerül a faluba látogató figyelmébe. A négy sarokbástyás, francia gótikus stílusú kastélyt Pekry Lőrinc, II. Rákóczi Ferenc brigadérosa építette francia gótikus stílusban. 1682-ben épített kastélyát, melyet 1732-ben újjáépítettek. A Radák-Pekry kastély szent eredetű, olyan vonatkozásban, hogy Pekry a forrói régi templom romjainak felhasználásával építette.

Magyarozd (4)

A Honfoglalás kora és Ambrus lelkész említése

A település a Kis-Küküllő mentén, az Ózd patak völgyében, a Malozsa-völgynek is említett térségben található. A kanyargós völgy a bogáti Maros-kanyarnál nyílik a Marosra.
A völgyben hét falu található: Bükkös, Cintos, Csekelaka – a mellékvölgyben –, Gambuc, Istvánháza, Lándor és Ózd.
A két legnagyobb falu Ózd és Csekelaka, azonban egyikük sem éri el az ezres lélekszámot.
Orbán Balázs így ír a faluról:
„…Ózd egyike hazánk és faluinak, melynek létét a hagyomány a honfoglalás messze korára viszi fel, amennyiben az idetelepült s e falut alapított Ózd nevű csapatvezérrel hozzák kapcsolatba… de emellett Ózdot érdeklőleg okmányi tudá­sunk is messze korra felhat, mert 1227-ben Ambrus ózdi lelkész említtetik…”.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A völgyben ősidők óta mindenki az anyanyelvét beszéli

Népességét tekintve Magyarózd környéke vegyes vidék, ennek ellenére nem jellemzők rá az etnikai jellegű konfliktusok.
Horváth István ezt az alábbi sorokkal támasztja alá:
„…ebben a világtól elzárt völgyben annyira természetes volt ősidők óta, hogy mindenki az anyanyelvét beszéli, a maga szokásait éli, mint a lélegzetvétel…”.

Magyarozd (5)

A nehéz sorsú fejedelem szülőhelye

Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében írja le, hogy a település 1702-ben már az ózdi kastély urának Pekry Lőrincnek és feleségének, Petrőczy Kata Szidóniának a tulajdona.
Az elzárt völgyben nem csak Ózdnak, de Bükkösnek, Lándornak és Csekelakának is híres udvarházaik, kastélyaik voltak, de vásártartási joggal egyik település sem rendelkezett.
Még fejedelem – a nehéz sorsú Kemény János – is született Bükkösön, hol egy 1647-es összeírás filegória és lugas összekapcsolt kialakítását mutatja, míg egy néhány évvel későbbi, 1655-ös inventárium, már több udvaros rendszerű, differenciált reneszánsz kertet említ.

Magyarozd (6)

A barokk idők parkjainak elmaradhatatlan kelléke

A kastély Dicsőszentmártont Ludassal összekötő út mentén, dimbes-dombos, szőlőkkel telepített és erdő koszorúzta domboldalon fekszik, mintegy tizenöt méterrel magasabban az út szintjénél.
A kastélyt tizenkét méter magas védfeltöltés övezte, alatta a műúttal párhuzamosan csordogáló patak vize táplálta a patkó alakú mesterséges tavat, a barokk idő parkjainak elmaradhatatlan kellékét.

Magyarozd (7)

Sokáig nem lehetett tudni, hogy a kastély építését ki és mikor kezdte el

A felvezetőnkben röviden már említettük, hogy a falura vonatkozó első okirat az 1332. évi pápai tizedjegyzék, mely szerint Márton nevű római katolikus papja harminckét dinárt fizetett.
Ózd birtokosai rövid időközökben váltják egymást, míg végre, 1625-ben, házasság révén a bényei báró Radák család – Radák István – tulajdonába került első ízben, aki Pekry Lőrincz kurucvezérnek zálogosítja el.
Sokáig nem lehetett tudni azt, hogy a kastély építését mikor és ki kezdte. Keresztes Gyulának azonban még arról is tudomása van, hogy Pekry ifjú feleségét, Petrőczy Kata Szidóniát 1682-ben az új kastélyba hozta.
Egyik lányuk, Pekry Erzsébet Therézia 1732-ben báró Radák Ádámhoz ment feleségül, és így Ózd másodszor került a Radák család birtokába.

Magyarozd (8)

Az első magyar versköltőnő

A fent említett Radák Ádám építtette újjá a kastélyt, melyet a század elején, II. Rákóczi Ferenc idejében – 1709-ben – a labancok felgyújtottak és belseje kiégett. Az újjáépítés alkalmával kapta a kastély a barokkos vonásait.
Pekryné Petrőczy Szidónia (1658-1708) az első magyar versköltőnő, az ellenreformáció lírikusa.
Árván nőtt fel és asszonyi élete viszontagságos volt.
A mélyen erkölcsös, vallásos érzületű írónő panaszait költeményeibe foglalta, azokban kesergő lélekkel panaszkodik élete körülményeiről, szenvedéseiről és csalatkozásairól. 1708-ban, fiatalon, negyvenkilenc éves korában halt meg. Költeményeit Thaly Kálmán adta ki.

Magyarozd (9)

Teleki Ilona bárónő idejében még nagy borospincék voltak a kastélyban

Ami még az egykori Magyarózdot illeti: e település esetében is igazi jobbágyfaluról beszélhetünk, hiszen az okmányokból kitűnik, hogy a Baládfiak férfiága után a Radákokig, s főleg a Pekry utáni Radákokig, nem volt állandóan Ózdon lakó földesúr.
Fekete Albert arról is tud, hogy a falu lakosai is megmaradtak jobbágyoknak; egyesek időközben kis földeket szereztek, de nagybirtokosok soha nem kerültek ki a soraikból.
Fő foglalatosságuk a szőlőtermesztés volt. Híres volt az ózdi bor, olyannyira, hogy egy XIX. század végi, párizsi borfesztiválon harmadik helyezést ért el.
Teleki Ilona bárónő idejében még nagy borospincék voltak a kastélyban, és innen szállították a bort nyugatra.
Amikor a fent említett család 1945 után elmenekült, az oroszok kifosztották a borospincéket, a szőlőtőkéket pedig az évek során a parasztok hordták szét. Ma már nyoma sincs az egykori nagy szőlőknek, helyükön kopárak a domboldalak, a falu lakói csak saját fogyasztásra készítenek bort.

A tetőszerkezet impozáns képet ad a kastélynak

A tömör épületmag sarkain egy-egy kerek toronnyal épített kastély áll. Építészeti formája a román-gótikus korból öröklődött francia építészeti szellem térhódításának főúri kastélytípusa.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint – ami a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában olvasható –, a kétszintes épületmag homlokzatai szimmetrikusak, a kerek tornyok ablakainak kiosztása azonos. Magas tetőszerkezetei impozáns képet adnak a domboldalon álló kastélynak.
Főbejárata a homlokzat elé rizalitszerűen kiugró hall tengelyében van. Ugyanolyan rizalit a hátsó homlokzat hosszában is készült, mindkettő főpárkány feletti timpanonos megoldással.

Magyarozd (3)

A kastély belső díszítőelemei

Homlokzatait vízszintesen erőteljes övpárkány osztja ketté, az ereszek alatt főpárkány zárja le a homlokzatokat. Mindkét párkány profilozása a gótikus behatásra vall.
Méreteiben a nagy hall foglalja magába az emeletre felvezető, díszesen megmunkált falépcsőt, melynek karfája és mellvédje esztergályozott elemekkel készült.
Ablakainak asztalosmunkája gazdagon profilozott, a belső ajtók táblabetétesek és rátétszerűen díszítettek. A vastag falban lévő ajtók bélés és peremborításainak profilozása barokk hatás alatt készült.
Szintén Keresztes közlése szerint a hall és az emeleti nagytermek falait különböző, sokszorosan domború, kolbásztag-párkányok díszítik, íves hajlatokkal, a mennyezeteket stukkó rozetták teszik díszessé.

A félköríves fülkékben egykor egy-egy szobor állt

A kastély homlokzatait az ablak kőkeretei, könyöklő- és szemöldökpárkányai teszik értékessé. Az íves lezárású kétszárnyú bejárati ajtó kerete szalagszerű lekerekített élekkel és címerrel ékesítve készült.
A felette lévő emeleti ablak rézsútos kőkerete díszesen faragott, szemöldökpárkánya háromtagú.
Az ablaktól jobbra és balra, valamint a rizalit oldalhosszain egy-egy félköríves fülke díszítő elemként készült. Feltételezhető hogy azokban egy-egy szobor állt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A toronyszobák kéményei archaikus formát mutatnak

A boltozatos pincék ablakai is kőkeretezettek. A földszint és a pince ablakait kovácsoltvas rácsokkal látták el, a szögvasból készített rácsok keresztezéseit bujtatással oldották meg, és ez is a barokk hatására vall.
A kastély homlokzatai, és azokat a barokkra jellemző világos – vaj – színre meszelték. Magas tetőszerkezeteit lapos cseréppel fedték le, a tornyok szélvitorlái változatosak. A két nagy gyűjtőkémény és a toronyszobák kéményei archaikus formát mutatnak.

(befejező rész a következő lapszámunkban)


A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkértkülön köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Pálnak.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 3436

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.