Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős

Egykor ez az ingatlan volt Vásárhely egyik legmagasabb épülete: a Görög-ház

Nagy-Bodó Tibor február 12, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

GörögHáz9

A Görög-ház – jelenleg a Hadsereg Háza – azon kevés épületek közé tartozik, amelyet Marosvásárhelyen az 1830-as és 1840-es évekre tehető neoklasszicizmus idején emeltek.  Nincs róla túl sok adatunk, azt viszont tudjuk, hogy a Görög család építette. A város meséi című könyv szerzője szerint görög kereskedők voltak ezek, akiket aztán az 1800-as években asszimilált a magyar lakosság.
A tizenkilencedik századi Marosvásárhely várostörténésze, Benkő Károly szerint 1830-ban több szakaszban épült meg az ingatlan.
Figyelemreméltó a ház mérete, akkoriban ez volt a város egyik legmagasabb épülete. Az 1840-es években itt tartotta üléseit a városi tanács.

GörögHáz11

A kezdet kezdete, avagy a sokat megélt épület

A Nagypiac régebbi épületei közül már újabb szerű és egyik legnagyobb területre épült kétemeletes palotája a Görög-ház, mely eredetileg földszintes ház volt. Erre épített két emeletet az „epemirigyben” elhalt Görög József.
A feljegyzésekből kiderül, hogy az ingatlan Szentgyörgy utcai szegletrésze befejezetlenül maradt, melyet özvegye és gyermekei, az elhalt kívánsága szerint építtettek fel.

GörögHáz8
A piac dísze

A Nagypiac vagy Széchényi tér – mai Rózsák tere – legnagyobb épülete a Görög-ház. Amint azt már leírtuk: eredetileg földszintes volt. Sipos Lajos állítása szerint Görög József húzott rá emeletet. Az ő információi szerint 1827-1828-ban.
Borosnyai Lukáts János kollégiumi tanár háromemeletesnek mondja, magasan levő földszintjét emeletnek számítva, a Régi és Új Vásárhely című, 1837-ben megjelent verses leírásában.
Őt idézve: „Díszére szolgál még város piacának,/Három emelete a Görög házának./ Melynek szegletét, ha úgy kiviheti,/ Árnyékával város piacát fedheti.”.
Az elmúlt század első felében az emeleti részeken császári és királyi hivatalnokok laktak, a földszinten pedig pálinkás-, singes-, vasas- és könyvesbolt működött.

GörögHáz7

Ahol nagyjaink szálltak meg

Az 1848-as szabadságharc idején mozgalmas a ház élete. Tábla hirdeti a ház falán, hogy Petőfi Sándor 1849 nyarán innen indult utolsó útjára Segesvár felé, a harc mezejére. Innen látta őt kijönni honvéd őrnagyi egyenruhában – szokása szerint – kigombolt gallérral Csíky Zsigmond fiatal honvéd, Deák Ferenc helyi ügyvéd későbbi sógora, majd vármegyei árvaszéki elnök.
Sipos Lajos a Marosvásárhelyi mesélő házak című könyvében még arról is beszámol, hogy 1849. július 28-ától 30-ig itt volt megszállva Bem apó vezérkara, Petőfi Sándor és Egressy Gábor, a színész is.

GörögHáz6

A menekülő sereg…

Amint az ismeretes: Petőfiék tehát innen indultak el Segesvár felé, a csatatérre. Bem apó megérkezésekor a magyar csapat azonnal támad. Tíz órai nehéz küzdelem után vették észre csak az oroszok, hogy milyen kicsi is a magyar sereg. Általános támadást indítottak, és nagy számbeli fölényük menekülésre kényszeríttette a kicsi sereget.
A feljegyzések szerint Bem apó tiltása ellenére a fegyvertelen Petőfi a csatatéren volt. Egy kukoricásban látta futni őt egy ismerőse. Hívő szavára nem ült fel a szekérre. Ő látta őt utoljára…

GörögHáz5

A megtörtént margójára

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból még az is kiderül, hogy Vásárhelyre érve az orosz parancsnok, Gottelhiem tábornok a Görög-házba ment, ahol nemrég Bemék tartózkodtak.
Az oroszok kivonulása után megérkezett Gedeon osztrák tábornok szétvert hadserege is. Nem találva nagyobb ellenfelet, megostromolták, összetörték és felgyújtották a régi városházát. Köztudottan két hónapig boldogították a városunkat.
1848: miután Gedeon tábornok a piactéren lévő kőboltozatos várásházát leromboltatta, a tanács üléseit a Görög-ház emeleti termeiben tartotta.

GörögHáz4

A kőtábla tanúsága

A Főtér és a Szentgyörgy utca sarkán álló kétemeletes épület alapjaiban tehát a tizennyolcadik század végéről származik.
Keresztes Gyula állítása szerint építtetője ismeretlen. Említettük viszont azt, hogy Görög Károly építtette kétemeletessé, és ekkor nyerte klasszicizáló homlokzatát is. Oromdíszes homlokzata gazdagon díszített párkányokkal, profilozott ablakkeretekkel.
Az épület első emeleti erkélye feletti falban Jablonszky Vince szobrász által készített emléktábla szövege az alábbi:
„Petőfi Sándor, a szabadság dalnoka Maros-Vásárhelyt, 1849. július 30-án ezen Görög féle sarokház főtéri erkélyes termében Egressy Gáborral együtt Görög Károly és Ziegler Vilma vendégszerető házigazdák körében megreggelizvén, innét indult Bem József altábornagy kíséretében a Fehéregyháza (Segesvár) melletti csatába, – hol 1849. július 31-én eltűnt.”
A Lázár Ádám kezdeményezésére alakult és elnöklése alatt működő bizottság az emléktáblát gyűjtés útján, 82 forint 85 krajcár költséggel, porosz szürke gránitból készíttette.
1884. szeptember huszonnyolcadikán leplezték le.

GörögHáz3

A Görög-házban szállt meg Ferenc József osztrák császár is

A tizenkilencedik század végétől, egészen pontosan 1868. december 20-tól kezdődően, négy évtizeden keresztül itt működött a Takarékpénztár, vagy ahogyan akkoriban mondták: a Nagy Takarékpénztár. Ezt jelképezi a homlokzatán lévő méhkaptár dombormű is.
Az említett intézet megvásárolta az épületet. Az emeleten irodahelyiségek és lakások, a földszinten pedig üzletek maradtak. Az államosítás után az épület a Hadsereg Háza.
A Marosvásárhelyi útikalauz című könyv szerzői, Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád még azt is tudják, hogy 1852. július harmincegyedikén, Ferenc József osztrák császár erdélyi látogatása alkalmával itt, a Görög-házban szállt meg, majd augusztus elsején, tizenhárom órakor Beszterce felé folytatta útját.

GörögHáz2

A legrégebbi és legtekintélyesebb magyar intézet

A Marosvásárhelyi Takarékpénztárról többek között még azt is tudni kell, hogy az ingatlan egykori tulajdonosa volt; ugyanakkor Vásárhely legrégibbi és legtekintélyesebb magyar pénzintézete.
Alakuló gyűlését gróf Teleki Domokos elnökletével 1868. december 20-án tartotta, amikor több mint 600 részvény kelt el.
Az intézet alapításában főérdemet szerzett gr. Teleki Domokos és az egylet szervezeti kidolgozását, alapszabályainak összeállítását Szentgyörgyi Imre végezte.
Az alakuló közgyűlésen – 1868. dec. 20. – megválasztott tisztikar és választmány névsora a következő: Igazgató: dr. Knöpfler Vilmos, gondnok: Jenei Albert, ügyvéd: Petri Ádám, jegyző: Göldner Károly. Választmány: dr. Antal László, Baruch Adolf, Bodolla János, Botos Kálmán, Bucher Miksa, Czecz Miklós, Csiki Albert, Hincs Miklós, Horváth Gáspár, Kábdebó István, Katona Gyula, Kozma Endre, Lokodi János, Nagy János, Pátrubán Miklós, Reich Károly, Richtzeit Zsigmond, Staibl Antal, Stefani Demeter, Szöllősi Sámuel, Wagner Frigyes. Póttagok: Dabóczi Imre, Ferenczi István, Jeddi Sándor, Magyari Pál, Szabó Márton, Tellmann József.
GörögHáz1

Az egykori Fehér Ló(hoz) vendéglő

1949. július 31-én e ház erkélyéről beszélt Balázs András főtanfelügyelő Petőfiről és az 1848-1849-es szabadságharcról az iskolásoknak.
A Takarékpénztárak államosítása után a Görög-ház előbb gabonabegyűjtő központ lett, majd átadták a katonaságnak, benne orvosi rendelő és még több más intézmény működött.
Az alagsorban működött a fenti alcímünkben megnevezett vendéglő.

GörögHáz10


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 948

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.