Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Ma
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Borús
Szerda
Borús

Eldugott falu rejtegeti Erdély egyik legszebb vadászkastélyát!

Nagy-Bodó Tibor január 28, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

KERESDI KAST (1)

A Segesvárt Erzsébetvárossal összekötő országútról déli irányba el­ágazó út dimbes-dom­bos vidéken vezet el egy eldugott faluba, Keresdre. Talán éppen eldugott helyéért kapta nevét a település, amely Bethlen-birtokként ismeretes. Sze­rencsés fekvésének tulajdonítható, hogy kas­télya négy és fél évszázadon át épségben megmaradt…

A páratlan műemlék

KERESDI KAST (10)

A keresdi várkastély a XVI. századi erdélyi kastélyépítészet legkimagaslóbb emléke. Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában azt írja, hogy a várkastélyt építészeti kialakításánál fogva, az ország páratlan mű­emlékeként tartják nyilván.
A XVI. és a XVII. század folyamán a kastély épülete és a várfalak a kor építészeti divatjának megfelelően közel szabályos négyszögletes udvart zárnak körül.

A bástyák és a magas várfalak védelme

KERESDI KAST (9)

A sarkokon sokszögű magasított bástyákkal erősített várkastélyt 1675 és 1690 között Bethlen Elek főispán építtette, miáltal a bástyák és a magas várfalak védelmet biztosítottak az épületegyüttesnek. Védelmét a várfalakon kívül a vizesárok is biztosította. A fent említett szerző meglátása szerint mindezen védelmi berendezésekre végül is nem volt szükség, hiszen az eldugott falut és a kastélyt az ellenséges hadak messze elkerülték.
Romossá a „gazda” hiánya, az emberek rosszakarata, a használható épületelemek és építőanyagok kí­méletlen elhordása tette.
Szerencsére azonban, hogy ma már más a helyzet.

Keresd első birtokosai

A település első okleveles említése a gyulafehérvári káptalan által 1305-ben kiállított osztály­levélben történik: ekkor Becse-Gergely nembeli I. Apa fia I. Gergely birtoka. A halála után a keresdi uradalom fiának, II. Jakabnak jutott.
Kiss Gábor, az Erdélyi Várak, várkastélyok című könyvében arról is ír, hogy 1443-ban Keresdet Miklós fia, Márk szerezte meg, és ő rakatta a várkastély alapjait is.
Halála után, 1473 körül a birtok feleségére, majd az 1540-es években V. Gergelyre szállt, aki felesége Kállay Orsolya javára végrendelkezett. Okiratokat idézve: „… köté és vallá három falubeli – Keresd, Besse, Főcentelke – részeit zálogba hétszáz forintba”, melyet tőle kapott: „jószága szükségeire és háza építésére…”.

A várkastély alakulása: a XVII. században építkeznek a legtöbbet

KERESDI KAST (5)

A középkori lakótoronyhoz csatlakozó nyugati szárny építése Bethlen György és felesége, Nagykárolyi Klára nevéhez fűződik, akik 1559-ben a kastély régi részeit is reneszánsz ízlésű ajtó- és ablakkeretekkel egészítették ki.
A várkastélyon a XVII. század második felében építkeztek a legtöbbet, amikor Bethlen Elek birtokába jutott. Amint azt már röviden említettük, ő emelte az erődítéseket, a bástyákat, melyekre a délnyugati sarokbástyán látható 1675-ös, a középső épületeken az 1684-es évszám utal.

A várkastély méreteiben nagy alapterületű

KERESDI KAST (4)

A keresdi kastély szépségét és értékét tehát a gótikus és a reneszánsz építészeti részletei adják.
Keresztes szerint az utóbbiak közé sorolható a XVI. században készített tizenöt zömök kőoszlopra- és árkád­ívekre támaszkodó boltozatos udvari loggia, és annak baluszteres feljárója, melyeknek építészeti kialakítása a képét hangulatossá teszi.

KERESDI KAST (1)

A várkastély méreteiben nagy alapterületű, a sarokbástyákat összekötő emeletes épületszárnyak a keleti oldalon lévő ötven méter hosszú, egymásba kapcsolódó termek sorait foglalják magukba.
A reprezentáló termekhez külső, díszes bejárat szolgál, és a lejtős terepen felsorakoztatott termek közötti szintkülönbségeket belső, szabadon álló díszes lépcsők hidalják át.

A XV. századból származó egyedülálló öregtorony

KERESDI KAST (7)

Többszintes elrendezésűek a várfalak mögötti harci folyosók is, amelyek még így, romos állapotban is komoly védelmi rendszer képét mutatják.
A maga nemében egyedülállónak a XV. századból származó, a várudvaron álló többszintes öregtorony számít, amelynek homlokzatát, a hengerfelület palástját a legfelső szint magasságában korabeli ma­­­gyaros öltözetű, süveges harcos alakok színezett domborművei díszítik, jobbjukban alabárdot vagy pajzsot tartva, és bal kezük a csípőre téve.

A vastag falba rejtett csigalépcső

A középkori eredetű öregtorony a XVII. század folyamán reneszánsz ajtó- és ablakkereteket kapott, és ablakai közül egyesek ikerablak, illetve timpanonos megoldásúak.

KERESDI KAST (9)

A torony ötödik szintje kilátó szerepet töltött be, nyolc bolthajtásos és zárószerkezet nélküli ablaknyílásával.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi
szak­­mérnök által a rendelkezésünkre bocsátott do­ku­mentációkból derül ki, hogy a torony vastag falába építették be az emeleteket összekötő rejtett csigalépcsőt.
Az öregtorony eredetileg, 1797 előtt, zöld- és sárgamázú cseréppel volt fedve, de később, a javítások alkalmával azt közönséges lapos cseréppel cserélték fel.

A tornác oszlopai a tiszta reneszánsz formáit őrzik

KERESDI KAST (1)

Az öregtorony és a hozzá csatlakozó tornácos épületszárny mögé épített, a részben szabadon álló kétszintes nyugati szárny he­lyi­­ségei mindkét szinten téglaboltozatosak, déli végében szabadon feljáró lépcsővel.
Ez az épület és a nyugati magas várfal egy belső udvart zár be. E három összeépített épület alkotta tulajdonképpen az udvarházat, mely a későbbi építkezések révén a négyszögletes várudvar közepére került.

Itt található Erdély egyik legértékesebb kápolnája

KERESDI KAST (2)

A kastély főbejárata közelében a kastéllyal egybeépített kápolna áll, melyhez hasonlót az erdélyi váraknál csak keveset találni.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint, ez a kápolna Erdélyben a legértékesebbek közé sorolható.
Boltozati rendszere gótikus ugyan, de az azon lévő szőlőindás és fürtös stukkódíszek a rákövetkező stíluskorszakot örökítik meg. A terméskőből faragott szószéket virágmotívumokkal ékesítették.
A főbejárati kaput magába foglaló épület, az északi szárny, valószínűleg XVI. századi, melyre a kaput díszítő elemek, a karcsú oszlopok és oszlopfők egyszerű díszítései utalnak.
(befejező rész a következő lapszámunkban)

Fotó: http://csedoa.blogspot.ro/2014/08/keresd-hol-matol-egy-uj-tortenelem.html

Share Button
Ennyien olvasták: 12039

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

  1. újvári csaba január 28, 2016 at 5:03 du.

    De jó lenne ha megfelelö kezekbe kerülne es nem “mostohákéba”

  2. Nagy Benedek január 28, 2016 at 9:01 du.

    Mihály Tóth: gr.Bánffy Miklós az 1940-es bécsi döntéskor már egy idős ember volt, aki nem járhatott Kvárra, gimnáziumba !…

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.