A Segesvárt Erzsébetvárossal összekötő országútról déli irányba elágazó út dimbes-dombos vidéken vezet el egy eldugott faluba, Keresdre. Talán éppen eldugott helyéért kapta nevét a település, amely Bethlen-birtokként ismeretes. Szerencsés fekvésének tulajdonítható, hogy kastélya négy és fél évszázadon át épségben megmaradt…
A páratlan műemlék
A keresdi várkastély a XVI. századi erdélyi kastélyépítészet legkimagaslóbb emléke. Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában azt írja, hogy a várkastélyt építészeti kialakításánál fogva, az ország páratlan műemlékeként tartják nyilván.
A XVI. és a XVII. század folyamán a kastély épülete és a várfalak a kor építészeti divatjának megfelelően közel szabályos négyszögletes udvart zárnak körül.
A bástyák és a magas várfalak védelme
A sarkokon sokszögű magasított bástyákkal erősített várkastélyt 1675 és 1690 között Bethlen Elek főispán építtette, miáltal a bástyák és a magas várfalak védelmet biztosítottak az épületegyüttesnek. Védelmét a várfalakon kívül a vizesárok is biztosította. A fent említett szerző meglátása szerint mindezen védelmi berendezésekre végül is nem volt szükség, hiszen az eldugott falut és a kastélyt az ellenséges hadak messze elkerülték.
Romossá a „gazda” hiánya, az emberek rosszakarata, a használható épületelemek és építőanyagok kíméletlen elhordása tette.
Szerencsére azonban, hogy ma már más a helyzet.
Keresd első birtokosai
A település első okleveles említése a gyulafehérvári káptalan által 1305-ben kiállított osztálylevélben történik: ekkor Becse-Gergely nembeli I. Apa fia I. Gergely birtoka. A halála után a keresdi uradalom fiának, II. Jakabnak jutott.
Kiss Gábor, az Erdélyi Várak, várkastélyok című könyvében arról is ír, hogy 1443-ban Keresdet Miklós fia, Márk szerezte meg, és ő rakatta a várkastély alapjait is.
Halála után, 1473 körül a birtok feleségére, majd az 1540-es években V. Gergelyre szállt, aki felesége Kállay Orsolya javára végrendelkezett. Okiratokat idézve: „… köté és vallá három falubeli – Keresd, Besse, Főcentelke – részeit zálogba hétszáz forintba”, melyet tőle kapott: „jószága szükségeire és háza építésére…”.
A várkastély alakulása: a XVII. században építkeznek a legtöbbet
A középkori lakótoronyhoz csatlakozó nyugati szárny építése Bethlen György és felesége, Nagykárolyi Klára nevéhez fűződik, akik 1559-ben a kastély régi részeit is reneszánsz ízlésű ajtó- és ablakkeretekkel egészítették ki.
A várkastélyon a XVII. század második felében építkeztek a legtöbbet, amikor Bethlen Elek birtokába jutott. Amint azt már röviden említettük, ő emelte az erődítéseket, a bástyákat, melyekre a délnyugati sarokbástyán látható 1675-ös, a középső épületeken az 1684-es évszám utal.
A várkastély méreteiben nagy alapterületű
A keresdi kastély szépségét és értékét tehát a gótikus és a reneszánsz építészeti részletei adják.
Keresztes szerint az utóbbiak közé sorolható a XVI. században készített tizenöt zömök kőoszlopra- és árkádívekre támaszkodó boltozatos udvari loggia, és annak baluszteres feljárója, melyeknek építészeti kialakítása a képét hangulatossá teszi.
A várkastély méreteiben nagy alapterületű, a sarokbástyákat összekötő emeletes épületszárnyak a keleti oldalon lévő ötven méter hosszú, egymásba kapcsolódó termek sorait foglalják magukba.
A reprezentáló termekhez külső, díszes bejárat szolgál, és a lejtős terepen felsorakoztatott termek közötti szintkülönbségeket belső, szabadon álló díszes lépcsők hidalják át.
A XV. századból származó egyedülálló öregtorony
Többszintes elrendezésűek a várfalak mögötti harci folyosók is, amelyek még így, romos állapotban is komoly védelmi rendszer képét mutatják.
A maga nemében egyedülállónak a XV. századból származó, a várudvaron álló többszintes öregtorony számít, amelynek homlokzatát, a hengerfelület palástját a legfelső szint magasságában korabeli magyaros öltözetű, süveges harcos alakok színezett domborművei díszítik, jobbjukban alabárdot vagy pajzsot tartva, és bal kezük a csípőre téve.
A vastag falba rejtett csigalépcső
A középkori eredetű öregtorony a XVII. század folyamán reneszánsz ajtó- és ablakkereteket kapott, és ablakai közül egyesek ikerablak, illetve timpanonos megoldásúak.
A torony ötödik szintje kilátó szerepet töltött be, nyolc bolthajtásos és zárószerkezet nélküli ablaknyílásával.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi
szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy a torony vastag falába építették be az emeleteket összekötő rejtett csigalépcsőt.
Az öregtorony eredetileg, 1797 előtt, zöld- és sárgamázú cseréppel volt fedve, de később, a javítások alkalmával azt közönséges lapos cseréppel cserélték fel.
A tornác oszlopai a tiszta reneszánsz formáit őrzik
Az öregtorony és a hozzá csatlakozó tornácos épületszárny mögé épített, a részben szabadon álló kétszintes nyugati szárny helyiségei mindkét szinten téglaboltozatosak, déli végében szabadon feljáró lépcsővel.
Ez az épület és a nyugati magas várfal egy belső udvart zár be. E három összeépített épület alkotta tulajdonképpen az udvarházat, mely a későbbi építkezések révén a négyszögletes várudvar közepére került.
Itt található Erdély egyik legértékesebb kápolnája
A kastély főbejárata közelében a kastéllyal egybeépített kápolna áll, melyhez hasonlót az erdélyi váraknál csak keveset találni.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint, ez a kápolna Erdélyben a legértékesebbek közé sorolható.
Boltozati rendszere gótikus ugyan, de az azon lévő szőlőindás és fürtös stukkódíszek a rákövetkező stíluskorszakot örökítik meg. A terméskőből faragott szószéket virágmotívumokkal ékesítették.
A főbejárati kaput magába foglaló épület, az északi szárny, valószínűleg XVI. századi, melyre a kaput díszítő elemek, a karcsú oszlopok és oszlopfők egyszerű díszítései utalnak.
(befejező rész a következő lapszámunkban)
Fotó: http://csedoa.blogspot.ro/2014/08/keresd-hol-matol-egy-uj-tortenelem.html
De jó lenne ha megfelelö kezekbe kerülne es nem „mostohákéba”
Mihály Tóth: gr.Bánffy Miklós az 1940-es bécsi döntéskor már egy idős ember volt, aki nem járhatott Kvárra, gimnáziumba !…