Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Derült
Csütörtök
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Erdély egyik legbiztonságosabb vára

Nagy-Bodó Tibor július 6, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból, befejező rész)

Fogaras várát 1456-ban említették először, de valószínű, hogy a kővár építése már a XIV. században elkezdődött. Története összekapcsolódott az először 1428-ban említett Fogaras vidékével. Erdély története folyamán a fogarasi volt a tartomány legnagyobb uradalma, a vidék története pedig összekapcsolódott a székhelyét alkotó váréval. Mátyás a családjának tett szolgálataiért 1464-ben Vingárti Geréb Jánosnak adományozta, de 1467-ben meggondolta magát, és visszavette tőle, hogy szükséges esetben a havasalföldi vagy moldvai vajdának adhassa. A korszak másik magyar királya, Ferdinánd 1527-ben Majláth Istvánnak adta, aki ettől kezdve saját hatalmának elősegítése érdekében szeszélyesen váltogatta szövetségeseit. Ő kezdte el a külső vár építését. Fogarast jövendő székvárosának szánta, saját kancelláriát is működtetett itt, 1541-ben pedig ide hívott össze országgyűlést.

A vajda a fogarasi várba menekül

Az egyesült erdélyi és királyi seregek 1600. szeptember tizennyolcadikán Miriszlónál – Fehér megyében, közel Gyulafehérvárhoz – megverték Mihály vajda seregét, aki Fogaras várába menekült.
Írott dokumentumokból derül ki, hogy innen küldött békeköveteket Szelestei János és két bojár vezetésével a Nagyszebennél levő erdélyi táborba.
Arra kérte Basta tábornokot és az erdélyi rendeket, hogy hagyják meg őt a királyi szolgálatában, és hűsége zálogául felajánlotta anyját, feleségét, fiát Petráskót, leányát, Florikát és kincseit is.
Szeptember harmincadikán újabb kéréseit küldte el követei útján, de ezeket minden alakalommal elutasították. Végül a vajda Brassón keresztül, a Bodza-szoroson át, ahol bejött, ott ki is vonult.
Ezután, az erdélyi rendek a lécfalvi országgyűlésen Fogarast Csáky István országos főkapitánynak adományozták.

Mihály vajda újra betör Erdélybe

Mihály vajda, 1601februárjában, I. Rudolf hozzájárulásával szervezkedni kezdett Báthori Zsigmond ellen, és ismét betör Erdélybe.
Július tízedikén Szatmárnémetinél egyesült Basta tábornok seregével, majd augusztus harmadikán Goroszlónál – Szilágy megyében – vereséget mértek Báthorira.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című munkájában ír arról, hogy a győzelem után azonban Basta tábornok azt jelentette Mátyás főhercegnek, hogy a vajda ismét fejedelemségre tör, és Gyulafehérvárt is elfoglalta.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy mindezek következtében Basta, a vajda megölését határozta el, ezért magához rendelte néhány megbízható vallon hadnagyát, és ahogyan azt a dokumentumok is alátámasztják:
„… megjelenti nekik akaratját, hogyha élni akarunk mi mindnyájan… az oláhot meg kell ölnünk… mert minden módon reánk szándékozott, hogy elvesszen s az országot magának foglalja…”.

A vajda holttestét az általa alapított templomban temetik el

A vallonok vállalkoztak a gyilkosságra, és háromszáz emberükkel, Beauri Jakab vezetésével 1601. augusztus tizenkilencedikén a vajda táborába mentek, és csellel behatoltak a sátorába.
Ott Beauri alabárdjával a vajdát leszúrta, többen puskával lőttek rá, és amikor a vajda összeesett, saját szablyájával vágták le a fejét.
A vajda segítségére siető Rákóczi Lajost összevagdalták, Bekényi Jánosnak a fejét vették, a többiek viszont a félelemtől meg sem mertek mozdulni.
Basta ezután a vajda holttestét Gyulafehérvárra vitette, és ott az általa alapított templomban temettette el.
Később a románok Havasalföldre vitték, ahol egy kolostorban nyugszanak a földi maradványai.

A vár fejedelmi birtok lesz

Bocskai István erdélyi fejedelem vezére, Gyulaffy László 1605-ben Erdély nagy részének meghódítása után Fogaras ellen indult.
Szintén a fent említett szerző közléséből derül ki, hogy jövetelének hírére a német őrség fellázadt, parancsnokukat, Glatz Jánost megölték, és a várat 1605. július hetedikén feladták.
Ettől fogva fejedelmi birtok lett, amit a fejedelmek asszonyaiknak engedtek át.

Bethlen Gábor elkezdi a vár átalakítását

Miután Bethlen Gábort 1613. október huszonharmadikán fejedelemmé választották:
„… azonnal az ország megcsendesítésére… végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét – írja Szalárdi – … mind helyén, Fejérváratt, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és Várad váraiban nagy friss fejedelmi, pompás épületű házakat építtetett vala…”.
Bethlen Gábor a vár átalakítását 1623-ban kezdte meg.
Ez évben készültetek el a régi várkert helyén az istállók és a palánk, melynek hossza a fejedelem utasítása szerint: „… alá az Olt felé igen igyenesen hetvenöt öl”-nek kellett lennie, magasságának pedig „… legalább ötödfél ölnyi”-nek.
Két szögletére egy-egy bástyát emeltek „… kiben (egyben) huszonöt puskás legény férjen szükség idején…”.
A túlsó szögletén álló bástya mellett volt a kapu, felette pedig oszlopokon állt „… egy igen szép, deszkás nyári ház, kiben húsz ember elférhessen és az vacsorálhassák benne a ki akar…”.

Amit egy összeírás hitelesít

Az 1632-ben készült összeírásban megemlítik a vár kapuját, a belső várat, a négy szobát a „belső rendben”, öt boltozatos helyiséget, az aranyos tárházat, a Báthori-palotákat, a Tomori-bástyát, a Tömlöc-bástyát, a Kerek Palotát, négy új palotát a „pitvar”-ral, a Veres-bástya feletti két nyári házat és az óratornyot.

A vár többször cserél tulajdonost

Bethlen a várat és ennek uradalmát 1626-ban második feleségének, Brandenburgi Katalinnak ajándékozta, aki férjének halála után az 1630. december elsején a fejedelemmé választott I. Rákóczi Györgynek adta el, ő viszont feleségére, Lorántffy Zsuzsannára ruházta át.
Rákóczi „… Fogarasban csak alacsony épülettel, hogy az várnak kárával ne lehetne – írja Szalárdi –, a város közepin szép egyházat építtetett, s a várnak napkelet és dál között levő egyik bástyáját is, hogy a kapu felől való oldala nem igaz lineával szolgálna a kasamatárul való lövésre, az árokvizet elvitetvén, fundamentumából feltoldotta s megigazíttatta vala…”.

Fogaras vára Erdély királyai alá tartozik

1661-ben Kücsük Mehemed pasa vezetésével a törökök vették ostrom alá a várat.
Az ostromban részt vett Evlija Cselebi is, aki leírja, hogy Fogaras vára:
„… Erdély királyai alá tartozik, de a szász-magyarok hatalmában van. Mivel Kemény János birtoka és katonasága itt volt, azért kapitánya (Bethlen Gergely) nem hódolt meg…”.
Miután a várost felégették, a várat is el akarták foglalni, és a tizenötödik napon a törökök segítséget kaptak. Folytatásképp idézünk:
„… Fogaras várának kapitánya ezt látván – írja még Cselebi – , noha nem sok esze volt, de az most egyszerre a fejébe jött s a vár fölött a fehér békezászlókat hét helyen azonnal kitűzte…”.

Mária Terézia elzálogosítja a várat

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a kurucok a várat a császári őrségtől nem tudták elfoglalni.
1738-ban Bethlen Gábor udvari kancellár szerezte meg …
folyt. a 6. old.
az uradalmat, melyet Mária Terézia 1762-ben a Szász Universitasnak zálogosított el nyolcvanezer forintért, nem kevesebb mint kilencvenkilenc évre.
Fogaras vidékéből a szomszédos Felső-fehér vármegye egyes részeivel kiegészítve 1878-ban hozták létre – Fogaras székhellyel – Fogaras vármegyét, amit 1950-ben egyesítettek Brassó megyével.

A várkápolna

A várkápolnát három korábbi helyiségből 1637–1656-ban alakították ki. Ebben tartották az országgyűléseket is addig, míg Apafi Mihály fel nem emelte a követek számát.
1700-tól római katolikus, 1919-től ortodox rítusú volt. 1934-ben külső bejáratot nyitottak hozzá.
Az 1970-es restaurálás során nagyrészt a XVII. századi állapotoknak megfelelően állították helyre, leszámítva, hogy kör alakú ablakait négyzet alakúakra cserélték.
A vár tömlöceiben raboskodott doamna Stanca (Vitéz Mihály felesége), Zólyomi Dávid, Bethlen Miklós, Béldi Pál és Haller János is.
Utóbbi fogarasi fogsága idején fordította a Hármas istoria és a Pais, a békességes türésnek paisa című műveket.
Befejezésül még meg kell említsük azt is, hogy 1721-ben Fogarast nevezték ki a román görög katolikus püspökség székhelyének, és a püspök rezidenciáját a vár déli szárnyának első emeletén rendezték be.
Valójában már Pataki püspök szívesebben időzött Alsószombatfalván, Inocențiu Micu-Klein pedig székhelyét 1737-ben áthelyezte Balázsfalvára.
Továbbá: a város képviselője volt 1892-1910 között Mikszáth Kálmán, és a várral szembeni gimnáziumban tanított Babits Mihály 1908 és 1911 között.
A vár mai állapotáról a fényképeink tanúskodnak.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be szerkesztőségünkbe.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1419

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.