Központ
2018. december 15. szombat, Valér

Erdély legdélebbi szász településének vára és templomai

Nagy-Bodó Tibor március 30, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás múlt heti lapszámunkból – befejező rész)

Erdély legnagyobb parasztvára Barcarozsnyón található. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a XV. században és Báthori Gábor 1612-es ostroma után. Ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe és itt, mintegy ideiglenes faluban várták ki a veszély elvonulását. Falai átlagosan öt méter vastagságúak. A várudvaron lévő száznegyvenhat méter mély kutat 1623 és 1640 között állítólag két török hadifogollyal fúratták ki, miután a vízutánpótlás korábbi, ciszternás megoldása Báthori Gábor ostrománál kudarcot vallott. A felső várban 1650-ben épült a 2000-es években újjáépülő kápolna. 1718-ban a vár leégett, 1802-ben földrengés rongálta meg. Ezután építették az alsó várban ma látható épületeket. Sonkát és szalonnát tároltak benne. Utoljára 1848-ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek Bem serege elől. A vár kedvező fekvésének köszönhetően nyaranta látogatott turistacélpont. Az utóbbi években gyorsan halad felújítása, a várudvar egyik épületében pedig kiállítást rendeztek be. Megközelíthető a főtér egyik telkéről induló meredek ösvényen és keletről, az egykori felől szekérúton. Evangélikus templomát eredetileg a XIII. században építették, de mai formáját inkább a XV. századi gótikus átalakítás határozza meg. 1831-1833-ig várfal vette körül. A város régi román külvárosában áll az 1384-ben emelt ortodox templom – Erdély délkeleti részén a legkorábbi fennmaradt görög rítusú vallási építmény –, mely régebbi a brassói Szent-Miklós-templomnál. Tornya 1773-ból való. Ikonosztázát 1775-1778 között készítették. Szép falfestmények díszítik. A XIX-XX. század fordulóján még egy különös helyi szokás tiltotta el a hajadon román nőket a templomba járástól.

Emlékeztető

Erdély egyik legnagyobb erődítménye Brassó és Törcsvár között egy százötven méter magas sziklán trónolva vigyázza a környéket.
A szász lakosság által épített és kisebb városnyira kibővített vár a középkorban a környék szinte teljes népességének otthont tudott adni vész esetén. Az elmúlt években történt rekonstrukciónak köszönhetően igazi középkori időutazásban lehet részünk a vár látogatásakor.

Amit a várról még tudni kell

Az erődítmény a XIV. században épült egy a német lovagrend által épített vár helyén. A várat a szász lakosság kibővítette a XV. század kezdetén, hosszú időn keresztül több ízben mentette meg támadóitól Barcarozsnyó népét.
A nem túlzottan nagy kiterjedésű vár őrtoronnyal is bírt, kis létszámú katona szállásolt benne.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy bár 1612-ben Báthori Gábor fejedelem elfoglalja, de egy esztendő múlva visszaadja a szászoknak, 1658-ban sikerrel dacol a krími tatárokkal és az oláh vajdával is.
Ekkor már a város anyagi áldozatainak köszönhetően kiterjedtebb épületegyüttes terül el a sziklás dombtetőn.
A támadások idején a falu szinte teljes lakossága a várba költözött, és az erős falak védelmében egy új falut épített fel magának.
Az ide menekített lábasjószágoknak külön legelőparcella, a hosszabb ostrom esetén lelkészlakás és kápolna is rendelkezésre állt. Volt idő, amikor nyolcvan lakóház, iskola és templom is működött a várban.

A rekonstrukciónak köszönhetően nagyrészt visszanyerte eredeti fényét

Több ízben éri tűzkár – egy esetben a császári csapatok is felgyújtják – majd 1802-ben egy nagyerejű földrengés súlyosan rongálja. A kápolna és az őrtorony is összeomlott.
Ezután hosszú évtizedekig üresen, elhagyatottan áll.
Napjainkban kezdődött gyorsütemű rekonstrukciója, melynek során nagyrészt visszanyerte eredeti fényét.
A széles rónaságból markánsan kiugró vár napjainkban előszeretettel választott úticél jó megközelíthetősége miatt. A százötven méter magas sziklán, a vár alatt már messziről látszik a Hollywood feliratra emlékeztető nagy Râşnov felirat.
A várat gyalogosan, a városka főutcájáról nyíló lépcsősoron, vagy autóval a túloldalról közelíthetjük meg.
A vár egyik épen maradt épületében helytörténeti kiállítás kapott helyett a vár és a város történetéről, néhány helyen még magyar feliratokat is találunk.
A várfalakon belül mintegy harminc kis épület segítségével próbálják rekonstruálni a középkor mindennapjait, egy kis ódon városkát építettek ki utcácskákkal, lépcsőkkel.
A vár falairól, bástyáiról káprázatos panoráma nyílik a városra és a Kárpátok hegyeire.

Az evangélikus templom védőszentje Szent Mátyás

A XIII. századi templom eredetileg háromhajós volt, de a sok átalakítás után csak törpe mellékhajói őrizték meg az eredeti boltozatot. 1394-ből (és 1404-ből) templomának védőszentje is ismeretes: Szent Mátyás.
Késő gótikus bordáinak gerincei csörlődött gyámkövekre futnak.
Az egyik zárókövön Rozsnyó címerét faragták ki: korona fölött három rózsa, alatta pedig egy. Egy másik zárókő dísze kehely.

 

A templom több ízben is megsérül

A templom építési idejét a XIII. századra, a későbbi gótikus átalakításokét a XV. századra teszik.
Legkésőbbi a sekrestye ajtókerete, amelynek egyszerű reneszánsz keretelése bizonyítja, hogy a prázsmári és szászhermányi ajtókeretek mesterétől származik. A mennyezetfestmény XVI. századi.
Léstyán Ferenc, a Megszentelt kövek című könyvében tesz említést arról, hogy a karzat északi falán 1500-ból Jézus szenvedése címmel festmény jeleneteket őriznek, ezeket később, a reformkor idejében mésszel fedték el.
A barcarozsnyói templomot falakkal erősítik, ezeket a más meglévő védelmi elemekkel együtt az 1831 és 1833-as évek során lebontották.
A templom az 1587, 1623 és 1718-as tűzvészek során súlyosan megsérült. Felújításokon esett át 1669 és 1694 között, ám eredeti küllemét az 1773-1775-ös munkálatok alapozták meg. Ekkor cserélik ki a tetőzetet, magasítják a főhajó falait, és ablakait is átalakítják.
A munkálatokat 1775-ben fejezték be, amikor is a nyugati torony egy emelettel bővül.

1776-ban lecserélik a régi oltárt

1682-ben az oltár számára nyolcvan forintot adományoztak.
1776-ban a régi oltárt egy kőből faragottal cserélik le, ennek predelláján a Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájának a festett másolata található.
Az új oltár központi darabja egy feszület, mely fölött a mindent látó szem ábrázoltatott. Jobb és bal oldalán Szent Péter és Pál apostolok szobrai állnak.

 

A főhajó északi oldalán található szószéket 1826 körül stukkókkal díszítik. Az orgonára vonatkozó legkorábbi bejegyzés 1680-ból való, majd ezt a későbbiek során, az 1718-as tűzvész után egy újabbal helyettesítik.

Ugyancsak Lestyán Ferenctől tudjuk meg, hogy az 1718-as pusztító tűzvész során a toronyban a harangok megolvadtak, így két év elteltével egy újat öntenek, majd ezt 1926-ban az Apoldról megvásárolt két haranggal helyettesítik.
Az 1802-es földrengés után a tornyot megjavítják, majd 1870-ben egy új órát építenek be.

Az ortodox templom

1384-ben épült a barcarozsnyói románság számára ez a kőtemplom, amely a Barcaság legrégebbi ortodox vallási célokat szolgáló épülete.
Az egyszerű szerkezetű, gótikus épület egy téglalap alakú hajóból és egy nyolcszög öt oldalával záródó szentélyből áll.

Legrégibb része maga a szentély, amelyben egy 1384-es évszámmal ellátott feliratos kő is látható.
A templom építését a szakirodalom rendszerint I. Radu Basarab havasalföldi fejedelem vagy utódja, I. Dan személyével szokták összefüggésbe hozni.

Egy 1500 táján bekövetkezett pusztítás következtében a templomot a falmagasság felétől újjáépítik. Ennek nyomai ma is jól láthatóak a különböző falvastagságok, valamint a faragott gyámkövek és a téglaboltozatok bordáinak találkozásainál.

A XVI. századi átépítést követően a falakat bizánci ihletésű falképekkel borították.
A középkori épület a közösség új, XIX. századi templomának használatba vételét követően romossá vált. A két világháború közti időszakban újítottak fel, amikor is katonai helyőrségi templom lett.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1476

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.