Központ
2017. november 18. szombat, Jenő
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

Erdély legrégibb temetőszínje: a vásárhelyi református temető ravatalozó épülete

Nagy-Bodó Tibor június 11, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

ravatalozo ms

A reformátusok ravatalozó épületét az 1940-es évek elején építették újjá. A négysíkú tetőszerkezetet az eredetinek megfelelően zsindellyel fedték.  Az objektumról azt is tudjuk, hogy 1698-ban építették. Egy felirat örökíti meg az építész és az építőmester nevét. A temetkezési szertartások helye egykor a ravatalozó két oldaláról nyitott, huzatos szín volt. Ezt az átépítés után részben zárttá tették. De lássuk, mit tudtunk még meg erről a ravatalozóról…

Erdély legrégibb ravatalozója

ravatalozo ms2

Erdély legrégibb temetőszínje, ravatalozó épülete a reformátusok temetőjében áll, régi sírok környezetében, régi sírkövekkel körülvéve. A téglalap alaprajzú faépítményt az 1940-es évek elején építették újjá. Eredeti téglagerendáit terméskőből rakott alapfalakra helyezték, és arra állították vissza zömök faragott cserefa oszlopait és az azokat összetartó koszorúgerendákat, melyek a födémgerendákat tartják.

A régi mestergerendát visszaszerelik az eredeti helyére

A Ravatalozó mestergerendáján lévő evszám rajzolata

A Ravatalozó mestergerendáján lévő évszám rajzolata

Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében írja le, hogy a négysíkú tetőszerkezetet az eredetinek megfelelően zsindellyel fedték.  A régi feliratos mestergerendát visszahelyezték eredeti helyére, de annak szerkezeti szerepét megszűntették, a kicserélt, nagyobb keresztmetszetű födémgerendákhoz erősítették – kötötték – fel.
A régi mestergerendán rovott díszes betűkkel az alábbi felirat olvasható:

„Istenünk dicsőségére, tiszteletére, az néhai és boldog emlékezetű Méltóságos Úr T. N. Székely Teleki Mihály özvegye T. N. Vér Judit asszony ecclésiánkhoz konferált beneficiumából építette tekintetes Halmágyi Mihály Uram bíróságában 1698-ban.”.

A felirat megörökítette még az építész és az építőmester nevét is:
„Aediles Georgius Tőke et Johannes Gombkötő arhi. Jon. Toth. Gas. Pastorhazi Geor, Kenyeres”.

A ravatalozó egykor huzatos szín volt

ravatalozó 3

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy a temetkezési szertartások helye, a ravatalozó két oldaláról nyitott, huzatos szín volt, ezért az átépítés után részben zárttá tették, a hátsó, északi hosszoldalt téglával befalazták.

A marosvasahelyi reformatus ravatalozo epulete

A marosvásárhelyi református ravatalozó épülete

A ravatalozó részben zárt teréhez kapcsolódik két-két zárható ravatalozó kamra. A szertartások szükségelt szószéke és a hangvető a barokk idők – a tizennyolcadik század első fele – szép asztalosmunka darabja.

A Tisztes régiség

A hangvetőre a Zsidókhoz írt levél harmadik rész huszonhetedik versének szövegét festett betűkkel írták fel:
„Elvégeztetett dolog az emberek között, hogy egyszer meghalnak és azután it (é)-let legyen Sid.3.27”.

Keresztes Gyula megjegyzése, hogy ez a bibliai szöveg egyezik a Jansonius János költségével 1645-ben Amsterdamban nyomtatott Szent Bibliában lévő szöveggel.

Ugyanakkor Keresztes Gyula leírásaiból még az is kiderül, hogy Orbán Balázs ezt az épületet Tisztes régiségnek nevezte.

A temetők…

sirkoCs. Szabó László 1940-ben így írt a temetőkről:
„A temetők hiteles történet­írók! Évtizedekig vitatták Erdély földjének hovatartozását, a hamis érvekkel szemben, a magyar sírkő volt a koronatanú. Az idegen elvette az iskolát, a templomot, a völgyben idegen szó hangzott, de a temetők a dombon magyarul feleltek az idegen zsivajra, a fejfák magyarul sóhajtottak a nagy Istenhez… (Cs. Szabó László: Erdélyben, 1940).

Az 1576-ban említett kolostor

A Vár keleti védfalán kívüli telken állt az egykori női zárda, vagyis a „beginák kolostora”. Ottani létét a zárda előtt felvezető utca, a Klastrom utca neve őrizte meg.

Valószínű, hogy a klastrom valahol a Súrlott Grádics nevű vendéglő környékén, területén állt.

Szintén Keresztes Gyula tud arról, hogy 1503-ban egyik lakója, egy erdélyi főúri család sarja, Harrinai Farkas Dorottya volt. Az 1557-es tordai országgyűlésen említést tettek a marosvásárhelyi apácákról.

Egy 1576-os évi okirat említi utolsó ízben a kolostort, melynek utolsó lakói Nyújtódi Borbála és Járai Margit voltak.

A cellákra osztott házat Göcsi Máté, helyi református papnak adták el azzal a kikötéssel, hogy halálukig ott maradhatnak.

bolyai sir

A zárda köveit elhordják

A fent már többször is említett szerző előtt ismeretes, hogy a Vár a tizenhetedik századi építéséhez a zárda köveit építőanyagul hordták el.

A zárda bennlakói templomi ruhákat varrtak és hímeztek, és szentek legendáit másolták: így a Teleki Tékában található, és Teleki-kódex néven ismert, latinból magyarra fordított és általuk lemásolt „Szent Anna élete” című munkát, valamint egy erdélyi nyelvemléket, mely szent olvasmányként a Lázár család Katerina nevű lánya részére készült.

A Klastrom utca 5. szám alatti épület: melyre utaltunk nem más, mint a Súrlott Grádics
gradics 2

Jó háromszáz évvel ezelőtt – mikor még a városban az elmaradottság, a helyi szűk körű problémák és érdekek voltak az elsődlegesek – a város polgárai a kiskocsmák fehérre meszelt szobáiba, szőlőlugasos kerthelyiségeibe vonulva élték, vidám társadalmi életüket.

surlott  gradics ms

Ilyen kiskocsma-borozó sok volt a város központjában és szűk utcáiban, amelyek csalogató neveket viseltek. Erre példák: Három rózsa, Nagypipa, Két pisztoly, Utolsó garas stb.

A vártól keleti irányba emelkedő Klastrom utca elején állt a Súrlott Grádics néven ismert kis vendéglő-borozó-flekkenező.

Súrlott Grádics22

A kis borozót két-három egybekapcsolt kis szoba jelentette, mely a tulajdonos kertes házának csupán egy része volt, a lakásával és a konyhával együtt. A fagerendás mennyezetű, fehérre meszelt szobákban az asztaltársaságok megszokott helyükön poharazgattak.

Keresztes Gyula leírásai szerint a késő délutáni órákban már sistergett a hús a parázsló szén felett. A vendégek fogadását és kiszolgálását a tulajdonos vagy a felesége végezte.

Temetés után a kegyeletet lerovók is ide tértek be

A Súrlott Grádics közelében lévő iskolák tanárainak társaságát állandó vendégként várták, de temetések után a kegyeletet lerovók is betértek egy pohár hűsítő italra vagy forralt borra.

A földszintes, zsindellyel fedett, magastetős ház városképileg jellegzetes épületként ismert, és a műemlékek névjegyzékén is szerepelt.

Sajnos, az államosítás után az új bérlők az épületen átalakításokat végeztek, külsejét és rendeltetését teljesen megváltoztatták.


Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 1900

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.