Központ
2017. október 18. szerda, Lukács
Derült
Szerda
Derült
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

Erdély lerombolt világa

Nagy-Bodó Tibor október 13, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

abafaja-3-10

(Folytatás előző lapszámunkból. Befejező rész)

Az erdélyi Abafáját 1332-ben említik először Abafaya néven. Eredetileg valószínűleg a Beng határrészben feküdt, és egy török kori pusztítás után települt át mai helyére. A település neve egy, a középkor során keresztnévvé alakult ősi, ótörök eredetű magyar nemzetség és családnévből, az apa szót jelentő Aba névből és az erdőt jelentő, eredetileg faya szó összetételéből eredt. Így a település eredeti neve apa erdeje, vagy az Aba család, nemzetség erdeje lehetett. Ezen a héten befejezésképpen még az abafájai kastélyról és az itt található középkori templomról írunk.

abafaja-3-13
A falu egykori birtokosai

Már a XIV. században írásos forrásokban említett település még az oszmán dúlás előtt az egyik település határrészben lehetett, és az oszmán dúlás után újraépített falu alakult ki a ma ismert helyén.
A falut még a XVI. században Tompa Mihály, majd Abafáji Gyulai Pál birtokolta.
Abafáji Gyulai Pál Páduában, Bolognában végezte egyetemeit, és igen nagy műveltségű humanistaként Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király bizalmas embere, alkancellára, fejedelmi titkára, majd tanácsosa volt, aki követte Báthoryt Lengyelországba.

abafaja-3-12

Huszár Péter élete példázza a három darabra hullt királyi Magyarország nemességének problémáit

A falut a dunántúli származású, Veszprémben és Pápán szolgált, és végül Pápán főkapitányként tevékenykedő Brenhidai Huszár Péter kapta birtokul. Huszár Péter egész élete, harcai és kivált halála jól példázza a két, a Habsburg és az Oszmán Birodalom közé szorult, és a három darabra hullt királyi Magyarország nemességének összes problémáját.
Sorsa rámutat azokra a napjainkig fennmaradó, a lélek legmélyéig ható szakadékokra, amelyek az oszmán birodalmi haderő támadásai nyomán széthullott, központi irányítás nélkül maradt magyar politikai és katonai elitben kialakult.

abafaja-3-11

Huszár Péter Erdélybe helyezi át székhelyét

Huszár Péter kiemelkedő katonai sikereket ért el veszprémi és pápai katonaként. Párbajhős volt, és nem érdemtelenül lett pápai főkapitány.
A Győr-Oszmán ostromakor Huszár Péter súlyos sebben feküdt, és ekkor helyettese feladta az oszmán hadaknak Pápa várát, illetve ugyanebben az időben Győr vára is megadta magát az oszmán hadaknak.
Ennek nyomán, mint megannyi dunántúli végeken hatalmas katonai sikereket elért, magyar érzelmű és oszmánellenes katonatiszt, ő is Erdélybe helyezte át székhelyét, és 1594-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatába lépett.
Majd 1601-ben a kolozsvári országgyűlésen a lemondatott és elűzött Báthory Zsigmond visszahívása ellen szavazott.
A fejedelemhez hű erdélyi országgyűlés ezért Habsburg pártinak nevezte, és Déva várába, tömlöcbe vetette, ahonnan Basta császári hadvezér szabadította ki, majd a lugosi és a karánsebesi bánnak nevezte ki, és Lugos várának kapitányává tette.

abafaja-3-9

Székely Mózes erdélyi fejedelem katonái között harcol Huszár Péter István nevű fia is

A kor összes problémáját jól jellemzi, hogy míg Huszár Péter Habsburg pártisága miatt Déva várában raboskodott, addig a bécsi udvar ugyanebben az időben a Habsburg-ellenessége miatt megfosztotta Huszár Pétert dunántúli birtokaitól.
1603-ban a császáriak ellen felkelő, az oszmánok által támogatott Székely Mózes erdélyi fejedelem elfoglalja a várat.
Jellemző, hogy Székely Mózes erdélyi fejedelem katonái között ott harcolt ekkor Huszár Péter István nevű fia is!

abafaja-3-8

Huszár Pétert megölik. A hadi szokásoknak megfelelően véréből isznak…

A vár megadta magát és a belső várba bezárkózó, a kor egyik leghíresebb bajvívóját, a törökverő Huszár Pétert, az erdélyi hadakkal akkor szövetséges tatárok elragadták.
A tatárok az akkori hadi szokásaiknak megfelelően Huszár Pétert megölték, a véréből ittak, fejét pedig elküldték a szultánnak, a fejbőrét pedig kitömték és hadijelvényként őrizték.

abafaja-3-7

A Huszár család és Erdély története teljesen összeforr

Magát Abafija községet a Huszár család birtokolta továbbra is, és ők alakították ki a település kiemelkedő jelentőségű, az idő vasfoga által igen csak kikezdett kastélyt is.
A Huszár család kiemelkedő tagja volt Huszár Mátyás is, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem főispánja, udvarszékhelyi főkapitány.
Huszár Mátyás lányának unokája, Huszár Mátyásnak dédunokája volt a Zágonban született, és Rákóczi György fejedelemmel Törökországban bujdosó és Rodostóban elhunyt Mikes Kelemen, a magyar széppróza megteremtője, a rokokó irodalmi stílusának magyarországi zászlóvivője. Huszár család és Erdély története teljesen összeforrt az elmúlt évszázadok során, a család főispánokat, vezető arisztokratákat, politikusokat, művészeket adott Erdélynek és a magyarságnak, és a család egyik utolsó férfi tagja volt, az 1957-ben a romániai kommunista állam kirakatperben elítélt, és 1958-ban Temesváron kivégzett Báró Huszár József.

????????????????????????????????????

Erdély lerombolt világa

A család az erdélyi négyszáz éves története során Abafáján, a Huszár kastély környezetében és másutt is a birtokaikon, egy igen szép virágokkal, veteményesekkel, lugassal rendelkező kertet alakított ki, amely egész Erdélyben híres volt.
Valószínűleg erre a kertre emlékezett meg Mikes Kelemen a Törökországi levelekben, és itt az abafáji kastélyban élt Erdély egyik híres költője, Dsida Jenő is, aki az 1928-1930 között a Huszár László gyerekeinek nevelője volt. A kastélyban az utolsó társadalmi esemény 1943-ban történt.
Báró Huszár Mária és Czékus Zoltán főhadnagy esküvőjét követően a második világháború elérte és elsodorta a kastélyt fenntartó társadalmi rendet és a Huszár család jelentős részét is, akik döntően Kanadában, Ausztráliában, Argentínában találták meg az új helyüket és életüket.
Nélkülük, és az általuk képviselt társadalmi-gazdasági rend nélkül a kastély látványosan pusztulásnak indult, amit felerősített Abafája település lakossági összetételének egyre gyorsuló és napjainkig tartó változása is. Ideje lenne ezt a fizikai és társadalmi eróziót megállítani és kihasználva az új, az egész régióra kiterjedő európai rendet kihasználva, az európai pályázatok pénzügyi támogatásával és a fiatalabb generációval összefogva újraépíteni Erdély XX. században lerombolt világát.

????????????????????????????????????

A település középkori temploma és az 1419-ből származó okirat tanúsága

Amint azt már részben említettük, Abafája ma közigazgatásilag Szászrégenhez tartozó település. Az abafájai római katolikus plébánia papja 1332-ben fizette a pápai tizedet.
A bejegyzés szerint a falu neve Abafaya formában szerepelt.
Írott források szerint:
„Cristianus de Abafaya solvit X. Banales antiquos”.
Egy 1419-es okirat szerint a templom és a falu a kolozsmonostori bencésapátság birtoka volt.
Egy 1435-ös keltezésű okirat említést tesz a Maros folyó melletti kolostorról, Boldog Mária néven.
Az 1790-es feljegyzés szerint Abafáján egy bencés apátság is volt, amelynek alapfal maradványai a XVIII. században még láthatóak voltak.

????????????????????????????????????

A templom az árpádkori, a román és gótikus építészeti stílus átmeneti korszakának emléke

Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomainak ismertetése helységenként című munkájában ír arról, hogy a templom alaprajzát tekintve árpádkori, a román és gótikus építészeti stílus átmeneti korszakának emléke. A XIII-XIV. században épült, mai hosszát későbbi hozzáépítésekkel nyerte el.
A hajó két szoba nagyságú volt, amelyhez félköríves diadalívvel kapcsolták a szintén félköríves záródású szentélyt, amelynek kerületét egy lapos keresztboltozatos – úgynevezett csehsüveges – szakasszal növelték meg. Hasonló szentélyű templom látható a közeli Marosfelfaluban is, ahol az árpádkori kistemplom romokban hever.

abafaja-3-1

A szentély falában elhelyezett, kőből faragott szentségtartó fülke a gótika jegyeit tükrözi

Abafáján a vastag terméskő-fallal épített régi rész falait kétlépcsős támpillérekkel erősítették meg, ugyanúgy az északi oldalon álló sekrestyét is.
A templom belsejében, a szentély északi falában elhelyezett, kőből faragott szentségtartó fülke, a gótika jegyeit tükrözi. A hajó keleti végében, a diadalívhez illesztve, két kis mellékoltárt is állítottak.
A templomhajó északi oldalához kapcsoltak később egy bővített részt is, ahol egy nagy mellékoltárt helyeztek el.
A templomhajó keresztboltozatos, csehsüveges megoldással, boltövekkel három egyenlő részre osztva. A déli oldalon a régi bejárati ajtót befalazták.

abafaja-3-14

A bejárati a gótikára emlékeztet

Szintén a fent említett szerző közléséből derül ki az is, hogy a régi templomot nyugati irányban bővítették, a torony építésével egyidőben.
A hajórész tulajdonképpen az orgonakarzat területével lett hosszabb, és arányosan illeszkedik a régi templomhoz.
A templomszélességgel közel azonos szélességű a torony, de a hajó méretéhez viszonyítva túlzottan nagy alapterületű, ugyanakkor magasság mérsékelt.
A háromszintes tornyot nyolcsíkú sisak fedi. Az alsó szinten félköríves szabadnyílások helyezkednek el. A harmadik szint nyílásai mind a négy oldalon, félköríves záródású ikerablakok, amelyek fölé az egyik sarkára állított, négyszögű nyílást is vágtak.
A bejárati ajtó kőkeretes, egyenes záródású kiváltó gerendával, ami a gótikára emlékeztet.

Amikor elkezdődik az egykori római katolikus templomok visszafoglalása

A reformáció után a templom az új hitre tért hívek használatába került.
A XVII. században a Habsburg uralom kezdeményezte és segítette rekatolizálását. Ez volt az a korszak, amikor elkezdődött az egykori római katolikus templomok visszafoglalása.
Az abafájai templom 1752-ben, a helybeli báró Huszár család segítségével, újra a római katolikusok tulajdonába került.
A szentély csúcsíves tabernakuluma sértetlenül maradt fenn, úgyszintén a főoltár ismeretlen mester által festett nagy képe.
A szentély falán egy ember nagyságú Corpus, a fakeresztre feszített Krisztus látható.
Ez a feszület műértékű tárgy, hasonlókat a ferencesek állítottak fel templomaikban a XVI-XVII. században.

????????????????????????????????????


Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, és Nagy-Bodó Tibor


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Pál mérnöknek, valamint a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek


kozpont-hetilap-2016-10-13-6-7


 

Share Button
Ennyien olvasták: 2091

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Zoltán október 13, 2016 at 4:52 du.

    Nagyon jó cikk. Sajnos a cigányok tönkre tették a kastélyt de remélhetőleg még helyrehozható!

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.