Központ
2018. augusztus 16. csütörtök, Ábrahám

„… Erdélyországban ilyen igen erős, magas vár nincs…”

Nagy-Bodó Tibor április 20, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás múltheti lapszámunkból)

Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy kétszázötven méter magas sziklán. A Várhegyen már az ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A várat a tatárjárás után IV. Béla építtette újjá, és 1264-től említik a korabeli oklevelek. 1264. augusztus elején itt győzte le V. István híve, Csák nembeli Péter az István ifjabb király és IV. Béla király közötti belháborúban a IV. Béla pártján álló kunokat, egyeseket megölve, másokat fogságba vetve. Déva vára kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. Hadi értéke igazán csak a XVII. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak – a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe egyre csökkent, bár teljesen csak a XVIII-XIX. század fordulóján veszítette el jelentőségét.

Emlékeztető

Déva várának keletkezési idejét, építőjének nevét nem ismerjük. Egyesek Decebal dák király építkezésének tulajdonítják, és ebben az időben Decidáva lett volna a neve, mások pedig a rómaiak idejéből származtatják, akiknek itt is volt egy castrumuk.
Déva várának első okleveles említése 1264-ben történik, amikor a Trencséni ágból származó I. Csák Máté fia, Péter a kunokat a vár alatt legyőzte, majd 1267-ben castrum Dewa alakban, amikor IV. Béla király itt ütközött meg pártütő fiával, a későbbi V. Istvánnal.
Itt tartotta fogságban Kán László vajda 1307-ben Ottó magyar királyt, és később itt raboskodott az egri hős, Dobó István is.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1704-ben a kurucok kezére jutott
Steinville gróf, az erdélyi császári hadak főparancsnoka 1717 és 1719 között javíttatta ki a megsérült falakat, és a vár keleti és nyugati felére egy-egy bástyát, kazamatákat és lakótelepeket építtetett.

I. Ferenc király rendeletet ad ki a vár kijavítására

A XIX. század elején az akkori katonai főparancsnok, Mitrowsky javaslatára a további karbantartásokat abbahagyták, és a várat árverés útján, mindössze százötven forintért egy bizonyos Pogány Franciskának adták el, aki a vár kapuit, ajtóit, ablakait azonnal elvitte, és megengedte, hogy ki-ki annyi követ hordhat el, amennyit csak akar.
1817-ben I. Ferenc király és felesége, Karolina Krisztina erdélyi útjuk során felkeresték a dévai romokat is, amelyek annyira megnyerték tetszésüket, hogy a király rendeletet adott ki a vár kijavítására.
Az épületek helyreállítása mintegy 216 ezer forintba került, és tizenkét esztendeig tartott.
Ezt örökítette meg a bejárat fölött elhelyezett emléktábla:
Franciscus I. restauravit MDCCCXXIX.

A vár nagy része megsemmisül és katonai szerepe is megszűnik

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy 1848-ban, amikor a császári csapatok egy részét kivonták Erdélyből, kétszáz főnyi őrséget hagytak a vár védelmére, három ágyúval.
A honvédség előbb Bánffy János, majd Forró ezredes vezetésével vette ostrom alá a várat, amit a védők csak a víz, az élelem és a só elfogyása után adtak fel, szabad elvonulás feltétele mellett.
Nem sokkal ezután a puskaporraktár felrobbant, a vár nagy része megsemmisült, és száznál is több honvédet temetett maga alá.
Az erdélyi seregek utolsó egységei 1849. augusztus tizennyolcadikán itt tették le a fegyvert Beke ezredes vezetésével.
A romos várat ezután már nem javították ki és katonai szerepe is megszűnt.

Ami még megemlítendő

A vár alatt, a Várhegy keleti lejtőjén építette 1621-ben Bethlen Gábor fejedelem várkastélyát, a Magna Curiát.
Mai alakja 1630-ban alakult ki, de kétségtelen, hogy már 1542-ben is állt itt egy udvarház, melyben Izabella királyné 1546-ban és 1549-ben megszállt.
A Magna Curia falai között ma múzeum működik, melyet 1882-ben alapítottak.
Továbbá tudni kell még azt is, hogy a város szülötte Dévai Bíró Mátyás (1500-1545), a református prédikátor, és hitvitázó, akit a magyar Luthernek is neveztek.
A vár börtönében tartották fogságban Dávid Ferencet (1510-1579), Erdély első unitárius püspökét, aki itt halt mártírhalált.

A dévai vár szépirodalmi vonatkozása

A Kőmíves Kelemen című népballada a vár felépítésének elképzelt – emberfeletti akadályokba ütköző – történetét mondja el:
Tizenkét kőmives összetanakodék,
Magos Déva várát hogy fölépittenék.
Hogy fölépittenék fél véka ezüstér,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek.
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit estig raktak, leomlott reggelre…

A vár látogatása

A népszerű népballada szerint Kőmíves Kelemen, az elégetett felesége hamvaival erősíti meg a falat kötő meszet, hogy a várat a tizenkét kőműves mester felépíthesse.
A ma természetvédelmi területen csodás panorámát nyújtó hegyormon drámai módon uralja a vidéket Déva vára.
A kopár hegyoldalban egy Hollywood stílusú hatalmas DEVA felirat mutatja, hogy jó helyen járunk.
A meredek hegyen magasodó, kiterjedt területen fekvő romokhoz gyalog is felmászhatunk, a sétálóutca végén lévő parkból indul a szerpentin gyalogút, de választhatjuk a hegy túlsó oldaláról induló modern felvonót is.

A hegyormon magasodó romok jelenleg a vármagot jelentő palotából, a déli szakaszt védő hengeres toronyból – Bethlen-bástya – , valamint a robbanás okozta törmelékektől megtakarított falmaradványokból állnak.
Talán leírni sem kell, hogy a romoktól fantasztikus kilátás nyílik a városra, a Maros völgyére. A külső várat 2014-ben nyitották meg a turisták előtt.

Dévai színház épülete

A színház épületét Déván szecessziós stílusban építették Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A színház épületét a nagyközönségnek 1911. április huszonkilencedikén adták át.

A színház előzményei Déván korábbi időkre nyúlnak vissza. 1873-ban, majd az 1880-as évek elején Csóka Sándor társulata lépett fel Déván, előbb a Nemzeti Casino, majd a nagyvendéglő udvarán, illetve a nagyudvarban berendezett színkörben.
1893. júniusában színpártoló egylet alakult.

A század elején az I. Erdélyi Színikerülethez osztották. 1911. április huszonkilencedikén Komor Marcell és Jakab Dezső tervei nyomán – magyar szecessziós stílusban megnyílt a Városi Színház huszonhárom páhollyal, négyszázhetven ülő- és százhatvan állóhellyel.

Az első igazgató Szilágyi Dezső volt. 1918 után Kovács Imre, 1927-től Ferenczy Gyula körzetéhez került Lugos, Enyed, Gyulafehérvár mellé.
1944. után a hivatásos magyar színjátszás a városban tartott ritka vendégjátékokra korlátozódott.

A színikerületi rendszer (1879-1949) az ország területén működő színtársulatok játszóhelyeinek elosztási rendszere 1879. október elsején lépett életbe, és a színházak államosításáig állott fenn.

A rendszer az ország területén működő olyan színtársulatoknak a játszóhelyeit rögzítette, amelyek nem egy helyen, egy városban, hanem több helységben működtek.

Bevezetése előtt a társulatok szabadon választhatták meg a helyeket, ahol játszani kívántak, s ez a társulatok közötti összeütközésekhez vezetett.

A kerületi beosztást az Országos Színészegyesület évadonként alakította ki, így a játszóhelyek összekapcsolását egy évadra határozták meg.

Az 1939-1940-es évad kezdetétől 1942 őszéig a színikerületeket a cseretársulati rendszer – stagione – váltotta fel.

(következő lapszámunkban: Magna Curia, a fejedelmi várkastély)

 


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1195

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.