Központ
2017. december 11. hétfő, Árpád, Árpádina
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Fogaras egykori és mai magyar templomai

Nagy-Bodó Tibor július 13, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A fogarasi református templom történetének meghatározó eleme az Erdély egyik jelentős erődítményének számító fogarasi vár közvetlen közelsége, amely miatt a XVII–XVIII. században számos alkalommal negatívan befolyásolták a templom sorsát a vár körül zajló különböző hadi események. Fogaras régi református temploma a vár közelében állt. 1704-ben, a kurucok támadását követően, a védők szétlőtték a templomot, hogy többé senki se láthasson be a tornyából a várba…

Teleki gróf elkezdi a templom építését

Gróf Teleki József 1715-ben kezdi el a ma is látható új református templom építését. Abban helyezik el a régi templomból megmaradt a faragott kőszószéket és a kő ajtófélfát.
Teleki József 1735-ben meghal és felesége, Bethlen Kata 1740-ben fejezi be a templomot. Bethlen Kata 1722-ben kötött házasságot gróf Teleki Józseffel.

A református templom

Bethlen Kata felveszi az Árva nevet

Első házasságából, Haller Istvántól született gyermekét a fogarasi püspök elvetette tőle, hogy megóvják a reformációtól, ugyanez történt a második házasságából született gyermekekkel is.
Az így egyedül maradt grófné akkor vette fel az Árva nevet, és további életét vallásának, jótéteményeknek és a tudományoknak szentelte.
Húsz templom építését segítette, iskolákat létesített, a szegény gyermekek tanulását támogatta. Az asszonyokat hímezni, varrni tanította.
A templomban a szószéket és az Úr asztalát borítja Bethlen Kata hajdani menyasszonyi ruhája, amelyet a grófné saját kezűleg hímezett.
A vár körüli uradalom Erdély egyik legjelentősebb fejedelmi birtoka
A fennmaradt írott források arról szólnak, hogy a fogarasi református közösség a templomépítésére szánt első telket Bethlen Gábor fejedelemtől kapta, aki több alkalommal is támogatta az erdélyi kálvinista egyházakat.
A fogarasi egyházközség abban az időszakban kiemelt szereppel bírt az erdélyi fejedelmek szemében, mivel a vár körüli uradalom Erdély egyik legjelentősebb fejedelmi birtoka, amely általában a fejedelemasszony felügyelete alatt állt.
Az első fogarasi református templomnak a Berivój folyó bal partján történő felépítését Bethlen korában csak elkezdhették.
Ezzel magyarázható, hogy a kor egyik legfontosabb forrása, Szalárdi János Siralmas krónikája már I. Rákóczi György fejedelem építkezéseinek sorában említi a templomot.
A Fogarasi Református Egyházközség a honlapján tudósít arról, hogy ennek a templomnak az építésze a sienai származású Giovanni Landi volt, aki az egyik legtehetségesebb építész Bethlen szolgálatában, és később majd a Habsburg birodalom határának megerősítésében játszik meghatározó szerepet. 1630. március huszonkettedikén Brandenburgi Katalin fejedelemasszony egyik levelében Landit a fogarasi templom építkezéseihez hívta.

A templom I. Apafi Mihály fejedelem segítségével újraépül

Ahogyan azt már korábbi lapszámunkban mi is említettük, 1658 augusztusának végén a pusztító tatár hadak Fogaras városát is felégették, és ekkor elpusztult a reformátusok helyi temploma is.
Újjáépítésére az 1662–1663. években, a mostani evangélikus templom környékén került sor, I. Apafi Mihály fejedelem támogatásával.
Az építkezések befejezte után 1665-ben Bornemissza Anna fejedelemasszony egy Eperjesen öntött harangot adományozott a templomnak.
A forrásokban szereplő első két fogarasi református templom kinézetéről nem rendelkezünk konkrét információkkal, pontos helyük meghatározása is kérdéses.

A császári katonaság rombolása

A második templom fennállásának a Rákóczi szabadságharc fogarasi hadi eseményei vetettek véget.
Ezt az épületet a várban állomásozó császári katonaság 1704-ben lerombolta, hogy az ostromló kurucoknak ne nyújthasson menedéket.
A fogarasi templommal foglalkozó szakirodalomban olvasható az a vélemény, mely szerint a jelenlegi templomban található késő reneszánsz kőkereteit és szószékét a korábbi templomból vitték volna át, azonban az elbeszélő és okleveles források adatai ezt cáfolják.

Az új templom felépítése az 1712-1715 közötti évekre tehető

A mai templom építésének előkészületei az 1712. évig nyúlnak vissza, amikor a helyi egyházközség a templomépítéshez egy új telket vásárolt. Ezzel párhuzamosan gyűjtés indult az új istenháza felépítéséhez szükséges költségek előteremtéséhez.
A következő években a helyi egyházközség tagjainak adományai mellett, a templomépítéshez hozzájárult több erdélyi református nemesi család, és a Fogarasvidékén birtokos előkelők is.
A szakirodalom szerint az új templom felépítése 1712 és 1715 között zajlott, azonban más adatok arra utalnak, hogy minden bizonnyal hosszabb ideig kihúzódott az épület befejezése, mert a helyi egyházközség protokollumai például a toronyépítés éveként 1724-et jelölik meg.

A tűzvész és az istenháza átalakítása

Az 1750. évi tűzvészben jelentős károkat szenvedett templom 1757–1758-ban jelentős átalakításon esett át, amikor az egyházközség legfontosabb patrónusának, Árva Bethlen Katának a támogatásával beboltozták a hajókat, nyugati kőkarzatot építettek és az addigi zsindelyfedést cseréppel váltották fel.
Ezekről a nagyszebeni Michael Boldesch pallér által végzett munkálatokról maga Bethlen Kata számol be az 1758. december nyolcadikán Teleki Lászlónak írt levelében:
„… a fogarasi ecclesiáról (kire elhiszem, távullétében is kedves Öcsémuram gondoskodását elméjével kiterjesztette eddig is) most is írhatom, hogy a temploma szépen elkészült, oda mentem vala magam is hintón, nékem minden igen tetszik. Minthogy az egész templom a boltozás miatt fejér, illetlennek ítélem belé a fakart, kőkart alkuván, tíz rhénest meg is adék előre Boldesnek, 50 rhénesbe alkudván meg őkegyelmével. A székeken dolgoznak most, talán az innepekre elkészülnek azok is… ”.

Wilhelm Hörbiger orgonaépítő elkészíti a szentély orgonáját

Szintén a fent említett forrásból tudjuk meg, hogy a XIX. század folyamán több alkalommal is kisebb-nagyobb javításra, átalakításra került sor.
1872-ben a toronysisakot javították, majd 1886 körül, amikor Wilhelm Hörbiger nagyszebeni orgonaépítő a szentély orgonáját elkészíti, a templombelsőben is nagyobb módosítások történtek: a szentélyben és a hosszház nyugati részén új karzatokat emeltek és az eredeti barokk berendezést egy neoreneszánsz, neobarokk jellegű bútorzatra cserélték.
A templombelső aszfaltozott padlóját minden bizonnyal a XX. század elején önthették.

A katolikus templom

A katolikus templomot és zárdát 1737-ben a ferencrendi szerzetesek építették. 1747-től iskolát is működtetnek, ám az 1760-as nagy tűzvészben leég a templom teteje, a templom teljes felszerelése, továbbá a rendház és az iskola is. 1761-ben épül újra a mai alakjában.
A régi berendezésből maradt fenn a főoltár, amelynek érdekessége, hogy középső része forgatható. A templomban több embernagyságú aranyozott faszobor látható. A szószék fölött Szent Mihály főangyal szobra is aranyozott.
A tizennyolc regiszteres orgona 1895-ben készült. A zárda ebédlőjének falait festmények díszítették, ebből egy ma is látható, belső udvarán két napóra mutatja az órát reggel nyolctól délután háromig.

Rabutin rommá löveti az egykori templomot

A középkori templom a város főterén állt, híres szépségű, háromhajós, gótikus templom volt. A ferencesek birtokában volt, amit 1704-ben Rabutin a várból rommá lövetett.
Gábor Anna közléséből tudjuk meg, hogy a középkori katolikus lakosság két részre oszlott: a szászok lutheránusok, a magyarok reformátusok lettek.
A katolikus hitélet csak a XVIII. században éledt fel, mert a várkapitány még 1678-ban szigorú tilalmat rendelt el Apafi utasítására, amely tilalom szerint katolikus pap vagy szerzetes nem végezhetett szentmisét.

Boér József adománya

1687 után, amikor a várba katonaőrség került, megérkezett az első katonalelkész is P. Melsing Atanáz ferences személyében, akit Antalffi János erdélyi püspök 1725. április tizenötödikén felhatalmazott arra, hogy az „…összes lelkészi teendőket végezze a híveknél is…”.
Melsing utódai a katonalelkészségben szintén ferencesek voltak a legközelebb fekvő brassói vagy a nagyszebeni kolostorból.
1735-ben Boér József nemesi kúriáját a ferenceseknek adományozta.
Ezen a kúrián és hozzá tartozó telken épült fel a ferencesek temploma a kolostorral együtt 1737-ben.

A ferenceseket bezárják

1760-ban az egész városban tűz pusztított, amikor a templom és kolostor is leégett. 1761-1780-ban építettek új templomot és kolostort.
A zárda ebédlőjének falait festmények díszítették, ebből egy ma is látható
1951-ben a ferenceseket bezárták vagy kényszerlakhelyre vitték és ettől az évtől 1972-ig egyházmegyei papok vezették a plébániát. 1972–1997 között ismét ferencesek működtek Fogarason.

A fogarasi elemi iskola alapítása

1997. augusztus 1-jétől a ferencesek átadták a templomot és kolostort a gyulafehérvári főegyházmegyének.
A fogarasi elemi iskolát 1747-ben alapították P. Kapp Sámuel házfőnöksége alatt, amelyet a ferencesek vezettek.
Ez az iskola eleinte a barátok által bérelt házban működött, majd 1884-1885-ben a ferences rendház, valamint a szülők anyagi támogatásával felépült az új elemi iskola, amit P. Simon Jenő házfőnök áldott meg 1885. november huszonkilencedikén, 1948-ban pedig államosították.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be szerkesztőségünkbe.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1354

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.