Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

„…hogy egész Erdélyt azután abból bírná…”

Nagy-Bodó Tibor december 8, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

gyulafehervar-ormenykat-18

Gyulafehérvár mint település akkor vált jelentőssé, amikor 1540 körül Fráter György várkastélyt épített ide. Ezt 1556-ban Kendi Ferenc ostrommal foglalta el Dobó István erdélyi vajdától. Innen szökik meg Dobó 1557. november 6-án, miután Izabella királyné bezáratta. 1594-ben Báthori Zsigmond itt végeztetett ki több ellenzéki főurat, akik vonakodtak a török ellen vonulni – köztük unokatestvérét, Báthory Boldizsár fejedelmi tanácsost. A várkastélyt 1619 és 1652 között többször is átalakították. 1661-ben a török fosztotta ki, 1786-tól az átalakított várat börtönnek használták, majd 1856-ban bővítették. Bástyáit jórészt lebontották. A Rákóczi szabadságharc idején utoljára pusztították el a falut.

gyulafehervar-ormenykat-25
Kelet-Európa első előre megtervezett városa

A várost a XVIII. század elején az Erdélybe telepedett örmények alapítják újra Gerla helyén. Őket I. Apafi Mihály fogadja be 1672-ben.

gyulafehervar-ormenykat-26
1696-ban I. Lipót rendeletére megkapjak a szamos­újvári uradalmat, és 1700-ban Verzerescul Oxendius engedélyt kap városépítésre, melynek alapjait Alexa római mérnök tervei alapján rakják le. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa.
Utcahálózata ma is szabályos négyszögeket alkot. 1712-ben száz örmény család telepedik le. Először bérbe, majd örök áron veszik meg az uradalmat. A város gyors fejlődésnek indult. Lakói gazdag tímárok – pontosabban tobakosok, szattyán és kordovánkészítők –, valamint marhakereskedők. 1786. október 9-től II. József szabad királyi város rangra emelte. 1849-ben, majd 1861-76 között Doboka vármegye székhelye.

gyulafehervar-ormenykat-23
Egy önálló örmény város felépítésének gondolatán ésszerű volt akkor, amikor a letelepedés állandó küzdelmet jelentett a befogadó helységek vezetőségével, annak ellenére, hogy I. Apaffy Mihály Gyulafehérváron 1680. október huszonhatodikán keltezett oklevelében megengedte az örményeknek, hogy:
„…akármely helyeken is minden sokadalmakban és városokon szabados kereskedősök lehessen, magok mesterségekkel készített bőrnemű és egyébféle árú marhájokkal minden megbántódás nélkül kereskedhessenek…”.

A város alapítója, avagy az örmények helyválasztása

gyulafehervar-ormenykat-22

Kiemelten fontos tudni azt is, hogy Szamosújváros gondolata a Botoşani-i születésű Oxendius Verzirescu (1687-1715) missziós, majd 1690-től erdélyi örmény katolikus püspök nevéhez fűződik, aki Rómából érkezett Erdélybe. A város alapítására a legalkalmasabb terület a Szamos jobb partján található Arx Nova-Újvár, és a mellette levő Gerla falu bizonyult.

gyulafehervar-ormenykat-21

Amint azt már részben említettük, a várat Martinuzzi Fráter György váradi püspök feltehetően 1534-1540 között építtette.
Gerla – grlo-átkelő –, vagy Gerlahida, a közeli Bonchidához és Apahidához hasonlóan a szamosi híd mellett kialakult település volt, ahol már korábban létezett egy kisebb erőd, ahonnan a híd védelmét biztosították és adóztatták az átkelőket.
Az örmények helyválasztása kereskedelmi szempontból tökéletes volt, mert itt ágazik el a fő kereskedelmi út Dés, a désaknai sóbányák és a Mezőség felé.

gyulafehervar-ormenykat-20
I. Lipót császár 1700-ban írásban is engedélyt adott a városalapításra. Megvásárolták a vártól délre eső területet, a vételárat pedig – 12 ezer frt-ot – a kincstárnak hosszú távon, 1758-ig törlesztették.

Európa egyetlen mérnöki tervek szerint épített városa

1700. augusztus elsején letették a város alapkövét. Verzirescu Rómából Alexa mérnököt hívta a terv elkészítésére, így Szamosújvár Európa egyetlen mérnöki tervek szerint épített városa.

gyulafehervar-ormenykat-19
Alexa mérnök a városépítésre szánt egy négyzetkilométer területet három fő- és hat keresztutcára osztotta.
Az így kialakított négyszögeket kisebb és nagyobb parcellákra különítették el, melyeket az új lakók vásárolták meg ötven, ill. száz frt-ért.
Minden utcának külön díjgyűjtője volt, aki begyűjtötte a hátralékokat. A telekhez egy külső telek – kukoricaföld – és szőlős is hozzátartozott.

gyulafehervar-ormenykat-17
A város közepén egy hatalmas téglalap alakú terület üresen maradt, itt volt a vásártér, és később a katedrális is ide épült.
Már a tervezéskor figyelembe vették, hogy a Mezőség torkában épült új város idővel látogatott marhapiaccá növi ki magát, ezért egy hatalmas területet szabadon hagytak erre a célra is.

A fejlődést a bécsi udvar is elégtétellel nyugtázza

Szamosújvár 1719-ben készen állott, falakkal övezve és három kapuval ellátva, lakossága pedig gyarapodott:
1720-ban száznegyvennyolc, 1721-ben százötvenhét, 1727-ben százkilencvenhárom, 1735-ben kétszáztizenkilenc házat írtak össze.
A fejlődést a bécsi udvar is elégtétellel nyugtázta, hiszen ez jövedelme gyarapodását is jelentette.

gyulafehervar-ormenykat-11
A szamosújvári örmény plébánia tulajdonában van VI. Károly császár 1726. október tizenhetedikén kibocsátott szabadalomlevele, amelyben engedélyezte, hogy az örmények örökre a városban lakhassanak, a kerteket és legelőket szabadon használhassák, veszély esetén a várba menekülhessenek, ahol értékesebb tárgyaikat is elhelyezhetik.

gyulafehervar-ormenykat-16
A császár engedélyt adott a szabad kereskedésre, de nem élveztek vámmentességet. A városban mészárszékeket, kocsmákat nyithattak, és csütörtökön heti, évenként háromszor három napos országos vásárt tarthattak.

gyulafehervar-ormenykat-15
A papválasztás is jogaik közé tartozott. A szabadalomlevél értelmében a város elkülönült a földesúri hatalomtól, élén egy tanács állhatott, amelyet a polgárok szabadon választhattak.
Ebben az oklevélben olvashatjuk először az Armenopolis – Örményváros – nevet is.

A szattyán mesterség

Kezdetben az örmények fő iparága az apáiktól örökölt szattyán mesterség volt, amelyből a piros és fekete magyar csizmákat készítették.

gyulafehervar-ormenykat-14
A tímárok minden örmény közösségben az akkori divat szerint céhrendszerek szellemében társulatokat alapítottak.
Szigorú előírásokkal szabályozták a társulatok életét, amely kiterjedt gazdasági, vallási kötelezettségekre, viselkedési formákra és szociális kérdésekre is.

gyulafehervar-ormenykat-13

A Tímárok Céhének szabályzata int, hogy:
„…a társulat jövedelmét a tagok ne fordítsák lakomákra…, a Mária ünnepeken vendégeljenek meg 10-20 szegényt…”.
A kihágásokat pénzbírságokkal büntették: aki például társulati temetésen nem jelent meg, aki a gyűlésre nem járt, büntetést fizetett.
Írott dokumentumokból:
„…Zábulik Kristóf dohányzásért 1 frttal, – Vith Simon, mivel fel nem állott a vartabed – pap – előtt, 1 frttal…büntettetett!…”.

A szattyán készítésének titkát csak Mária Teréziának árulták el

Ismert volt, hogy senki sem tud olyan szép kordovánt és szattyánt készíteni, mint a szamosújvári örmények, és készítésének titkát senkinek sem árulták el, csak egyszer, 1770-ben, midőn Mária Terézia „felkérte” őket erre. Áruikat Debrecenben és nagyobb városokban értékesítették.

gyulafehervar-ormenykat-10
A tímárság csak 1860-ban szűnt meg, mert nemcsak a piros csizmaviselés ment ki divatból, hanem kordovánból készült magyar csizma is ritkán látvány volt.

gyulafehervar-ormenykat-11

Az örmény kereskedők elsősorban marhakereskedéssel foglalkoztak: „…iszonyú marhafalkáik számára jó piacokat talál külföldön. Évenként eladnak… a különböző országokban több mint százezer marhát….”
Néhány évtized alatt gazdaságilag annyira megerősödtek, hogy nagylelkű adományokat tettek intézményeknek, és előnyös feltételekkel nyújtott kölcsönt.

Az örmény kölcsönök és támogatások

Az örmények Mária Teréziának kétszer kölcsönöztek összesen 23 700 forintot. Továbbá kölcsönöztek a gubernátornak, az erdélyi püspöknek, a főkormányszéknek és főnemeseknek.

gyulafehervar-ormenykat-9
1769-ben 3 440 forintot ajánlottak fel egy magyar nyelvművelő társaság felállítására, de támogatták a kolozsvári Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum megalapítását is.

gyulafehervar-ormenykat-8
Tudni kell azt is, hogy az adományok mögött az a szándék is meghúzódott, hogy a város mielőbb elnyerje a szabad királyi város jogot.

Az örmények bérbe veszik a vár uradalmát

A gazdaság látványosabb fejlődésének akadálya a helység mezővárosi jogállása volt. A városi tanács a szabad királyi város cím elnyerését tűzte ki legfontosabb céljaként. Ezért 1736-ban százezer frt-ért kilencven évre bérbe vették a vár uradalmát, 1752-ban megvásárolták a város határában fekvő Kandia falut.

gyulafehervar-ormenykat-7

Ennek ellenére csak 1786-ban, a II. József által kiadott diplomával nyerte el a város a szabad királyi város jogot.
A diploma pallosjoggal ruházta fel – a magasabb, a halállal büntetendő főbenjáró bűntettekre is kiterjedő büntető hatóság –, amiért börtöne lehetett.

gyulafehervar-ormenykat-6
Ekkor alakult át a szamosújvári vár börtönné, és amint azt már a múltheti lapszámunkban jeleztük, itt raboskodott Rózsa Sándor betyár is, akinek sírja a Dés felé vezető főút melletti ortodox temetőben látogatható.

Az örmények lépten-nyomon bizonyítják állam iránti lojalitásukat

A legnagyobb nehézséget a honfiúsítás jelentette, ami jogot adott birtokok, ingatlanok szabad vásárlására és állami tisztségek betöltésére.

gyulafehervar-ormenykat-5
Ezért az örmények lépten-nyomon bizonyították állam iránti lojalitásukat, törvénytiszteletüket, és ez állott a nemes adományok hátterében is.

gyulafehervar-ormenykat-4

A honfiúsítást akadályozta az örmények viszonylag rövid erdélyi jelenléte. A rendek 1811-ben elismerték ugyan őket, de kötelezték Szamosújvárt és Erzsébetvárost előfogatok felállítására, és egy-egy huszárezred számára laktanyák építésére.
A honfiúsítást végül 1837-ben megkapták, amit V. Ferdinánd király szentesített.

A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt templom

Szamosújvár az akkori Magyarország egyik legszebb barokk és reneszánsz városává nőtte ki magát. Legrégebbi, ma is fennálló templomát 1723-ban a gyermektelen Simay Salamon és neje Syrma építtette saját költségén. Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére ajánlották fel a templomot, ahogyan ezt az apszisban található freskó és örmény felirat is bizonyítja.

gyulafehervar-ormenykat-3
A Salamon-templomot 1725. október hetedikén szentelte fel Antalffy János erdélyi püspök.
A kor barokk stílusával ellentétben a templom késő gótikus formát öltött, mert valószínűleg ez emlékeztet a sajátos örmény építészeti stílusra, amely csak a román országrészeken látható – például a zamcai kolostorerőd.

gyulafehervar-ormenykat-2
A templomban az 1899-ből származó márványtábla fényt vet az egykori szamosújvári családnevekre.
Figyelmet érdemel a Szent Anna oltár, amelyet az 1729-ben alapított Szent Anna társulat gondozott.

gyulafehervar-ormenykat-1


(befejező rész a következő lapszámunkban)

Összeállította: dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke és Nagy-Bodó Tibor

* A rendelkezésünkre bocsátotta régi és a mai képekért köszönet Demján László műemlékvédő építésznek és Dezső Lászlónak.


cnc_600x90px


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1109

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.