Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Honunk egyik legdíszesebb kastélya

Nagy-Bodó Tibor március 24, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Rhedey 2 big

(második, befejező rész)

Erdőszentgyörgy a Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely. Ma­rosvásárhelytől harminchét kilométerre délkelet­re, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-pa­takának torkolatánál, az Er­dőszen­györgyi-medencében fekszik, Szovátától huszonhat kilométerre. Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Amint azt már múltheti lapszámunkban említettük, Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a XVI. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek…

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Emlékeztető

A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornisok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

Rhedey 2 (18)

A Rhédey-kert kanyargós útjai

Pár mondat erejéig azonban maradjunk még egy kicsit a kastélykertnél.
Az átmeneti és a korai tájképi kertek ismérve, hogy a tervezőik jól meghatározott formális elemeket, sémákat alkalmaztak: kanyarokat, hajlatokat, vagy akár szabályos formákat is, mint például a kör, ellipszis vagy háromszög.
Az erdőszentgyörgyi kert kanyargós útjai a Hogarth-féle szépségvonal mintájára lettek kialakítva. Dr. Fekete Albert közlése szerint az 1770-es évek végén Burey Ferenc belga kertész állt a család szolgálatában, akinek sírkövét máig megőrizték a templom udvarán.
A sírkő felirata sajnos csak töredékesen olvasható:
„Itt nyugszik meg mult teteme Burey Ferencznek. Is született Bruxellesbe 1774. Vallására nézve katolikus. Sz: Házassági életbe harmincnégy éveket töltött… gróf Rhédey Lászlónak ki harminchat évekig hűségesen és becsületesen szolgált. Meg holt az …. hosszas betegsége után.”.

Rhedey 2 (17)

„A nép még a jót sem akarta elfogadni…”

A harmadik katonai felmérés térképszelvényén a másodikhoz képest új dolog nem található.
„…a Szent-Györgytől Havadtőig menő országutat szép jegenyesor szegélyzi…” – írja 1868-ban Orbán Balázs. Az akkor már beállt, koros faállományt – a hagyomány szerint – ugyancsak Burey Ferenc ültette néhány évtizeddel korábban.
Az írásos említésekből:
„…Mily szép lenne, ha ezen útszéli beültetést másutt is megtennék, mennyire szépítené az a vidéket nem csak, hanem egészségi és égalji viszonyainkra is mily üdvös behatással lenne; e nézpontból kiindulva, az útszélek beültetését országszerte megkísérlette volt a Bach-rendszer, de mivel az erőszakolva volt, s mivel a nép még a jót sem akarta elfogadni a hon elleneinek kezéből, az ültetvényeket mind kipusztította, elannyira, hogy most még nyoma sincsen meg ezen országszerte megtörtént beültetésnek…”.

Rhedey 2 (16)

Egy szabályrendelet előzményei

Ugyancsak a fent megnevezett szerző Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában világít rá arra, hogy Orbán Balázs minden bizonnyal egy, az 1870-es években a város és határszépítési munkálatokat központilag is serkentő szabályrendelet előzményeiről ír.
Ebben a szabályrendeletben a Földművelési és Kereskedelmi Magyar Királyi Miniszter elrendeli az utak és a határszélek befásítását megnevezve azokat a fajokat, melyek ilyen irányú alkalmazása kívánatos, éspedig: alma, cseresznye, dió, eper, vadgesztenye, de ott, ahol ezek rosszul tenyésznek engedélyezik a jávorfa, az akác és a fűzfák, valamint a „széles ágú nyárfa” ültetését is.

Rhedey 2 (13)

Vegyes fajösszetételű fasorok követik az utat

A Kis-Küküllő mentén azóta is hagyománya van az országút menti fásításnak. Szovátától Balavásárig napjainkban is az utazó szemnek kellemes, változatos, vegyes fajösszetételű fasorok követik az utat.
Fekete Albert szerint is talán a sors fintora, hogy napjainkra éppen a meglehetősen beépült Erdő­­szentgyörgy- Havadtő szakaszon vágták ki a fákat.

Rhedey 2 (12)

A betonozott udvar

Az erdőszentgyörgyi kastélypark tájképi jellege a XIX. század második felében megerősödhetett, a barokkos elemek eltűntek.
A XIX-XX. század fordulójáról fennmaradt fényképek alapján képet nyerhetünk a kastély közvetlen környezetének kialakításáról.
A kastély északkeleti homlokzata előtt – most betonozott udvar – a századfordulón népszerű viktoriánus stílusban kialakított gruppok láthatók: magasított virágágyas közepén mediterrán cserjével vagy pálmával. Az oszlopokkal alátámasztott erkélyre – sokáig – futónövények kúsztak fel.

Rhedey 2 (1)

A századfordulós kertből ma már majdnem semmi sem látszik

1960-tól a Rhédey-kastély az iskola tulajdonába került, azóta ez az épület is iskolaként működik.
A kastély előterében egykoron megtalálható századfordulós kertből már szinte semmi sem látszik.
Ott jelenleg egy második világháborús emlékmű áll lucfenyőkkel övezve, illetve az egykori kert egyetlen eleme egy idős vadgesztenye, illetve pár hársfa.
Az iskola előtti tér betonburkolatú.
A XX. század folyamán a park egész területét beépítették, jelenleg a kastély délnyugati homlokzata előtti „modern” park az egyetlen zöldfelület, mely azonban mind kialakítást, mind fenntartását tekintve méltatlan e történelmi helyhez. Családi házak sűrű szövete hálózza be az egykori barokk kertet.

Rhedey 2 (11)

A kriptának már csak az első fala áll…

A kilátást a kastély teraszáról a gyulakuti hőerőmű hűtőtornyai jelentősen rontják.
Az egykori kertre ma már semmi sem utal, szerkezetére a régi térképeken és rajzokon kívül másból nem következtethetünk.
Az egykori kerti építmények közül már egy sem található meg.
A domb tetején lévő kriptának csak az első fala áll, körülötte több sír is jó állapotban fennmaradt a régi szombatos temetőből.
Egyes források szerint itt volt a Rhédeyek temetkezőhelye.
Rhédey Claudiát is eredetileg itt helyezték örök nyugalomba, majd később a református templomban lévő kriptába szállították.

Rhedey 2 (10)

A Rhédey-mauzóleum ma már csak romjaiban áll

Erdőszentgyörgy református temploma gótikus, a XIII-XIV. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt.
A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey-család kriptája is.
A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait.
A templomot 1935-ben unokájának, Mária királynőnek az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is.

Rhedey 2 (9)

A Zeyk udvarház

A Zeyk család udvarháza a Rhédey kastély közelében állt, az országúttól hátrahúzódva. Zeyk János és felesége, Teleki Krisztina, közepes nagyságú belsőséget tartottak fenn Erdőszentgyörgyön.
Az udvarház L alaprajzú elrendezéssel épült, melyet az államosítás után óvoda céljaira átépítettek. Az épület alatt részben pince is van.
A Zeyk család udvarházában született Kis János tábornok, akit Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt végeztek ki a nyilasok Sopronkőhídon.

Rhedey 2 (8)

Erdőszentgyörgyön született Bodor Péter,

akit páratlan alkotóképessége és találékonysága a múlt század legendás hírű alakjává tette. Valószínű 1788-ban született, azonban élete nagy részét Marosvásárhelyen töltötte.
Már gyerekkorában meglepte és lenyűgözte környezetét, a maga készítette elmés szerkezeteivel.

Rhedey 2 (1)

Befejezésül

Amit még erről a településről tudni kell: az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állt, de ennek ma már semmilyen nyoma nem látható.
Írásos említés: „…a Küküllő balpartjának azon pontján, hogy a Szolokma pataka szép erdős bérczek között letörtet, ezen zajos csermely torkolatának baloldalán, függőleges oldalu magas bércz emeli fel büszke zöldkoszorus homlokát; e bércznek a Várpataka és Tehénüző pataka között levő legmagasabb – északnyugati bütüjén levő – csúcsát Várhegyesének nevezik; ezen feküdt Maka büszke vára, melynek még csak e század elején is – mint öreg emberek beszélik – falai több öl magasságban állottak…” – olvashatjuk Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében.

Rhedey 2 (2)

Régi és mai képek: Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 1996

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.