Központ
2017. december 11. hétfő, Árpád, Árpádina
Jégsörét
Ma
Jégsörét
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Houchard József és a vásárhelyi Elba-sziget (1.)

Nagy-Bodó Tibor május 28, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Maros és turbina árok közötti terület, vagyis a Liget hajdanában mocsaras ingovány volt, és az is maradt 1815-ig, amikor is gyökeres változáson ment át.  Ennek a helynek több neve volt: Elba, Elba-sziget, Elba-liget, majd Erzsébet-liget, később csak Liget. Ezek után: Augusztus 23, majd pedig Városi Sportpark… De lássuk, miket is tudtunk meg erről az egykori kihasználatlan, vizek közötti, de páratlan környékről.

liget 1

Mitől sziget a Sziget

A Liget a város északi felén, a Maros és a turbina árok közti térségen terül el, mely területet a vasúti töltés szeli keresztül. Sziget elnevezését onnan kapta – mint ahogy a maga idejében az is volt –, hogy a Maros két ága által volt körülvéve.

liget3

liget4

Benkő Károly Kéziratos Krónikájában az egykori Elbáról így ír:

„Elba szigete: mulató helye a városnak, jelenleg csinos meleg és hideg fürdő téglából készült szobákkal, alkalmas vendéglővel van ellátva. Fekszik a Vámos híd irányába a város malmán túl, első rendezője, díszesítője polgár Houchard József volt 1814-ben, mostani Bukuresti úr!…”

A mocsaras ingovány

liget 2

Abban az időben, a vízzel üzembe tartott malmok mozgatására a Maros fő ágát még két mellékágra terelték, melyek közül a középágon a Bodor-féle műhíd vezetett keresztül.

Dr. Flórian Csaba adatgyűjtése szerint: „…ez a terület, ahol ma magas jegenyék és más díszfák vetik árnyukat, jó száz évvel ezelőtt a Maros által körülhatárolt iszapos, mocsaras ingovány volt, melyből a francia eredetű Houchard József emberszeretettől fűtve, a természeti szépségek kihasználásával, valósággal paradicsomot varázsolt…”

liget5

A körlevél

liget6
Houchard József még 1814. augusztus 14-én kérvényt nyújtott be a város tanácsához, „…hogy a város malma alatt lévő helyet azt mulató kertnek készítendőnek adná el örök áron…”.

A Tanács ilyenformán a kérést nem teljesítette, de tekintettel „…jóra törekvő szándékát a kérelmesnek”, azt az ajánlatot tette, „…hogy költsége, fáradsága jutalmául…” tizenöt évig a helyet rendelkezésre adja, mely határozatról körlevelet is adott ki…

További előzmények

liget7

Az Erdélyben élő, politikai és művelődési szempontból mindig nagy szerepet játszó széki gróf Teleki család egyik tagja, név szerint József, az 1700-as évek közepén hosszabb külföldi tanulmányútra ment. A poroszországi Göttingában találjuk, ahol az ottani híres egyetem padjait koptatja.
Sipos Lajos a Marosvásárhelyi mesélő házak című könyvében tesz említést arról, hogy itt ismerkedett meg Houchard Izsák francia tudóssal, aki az ő biztatására 1760-ban eljött a protestáns szellem egyik keleti fellegvárába, a vásárhelyi Református Kollégiumba, ahol franciát és németet tanított.
Itt születtek meg gyermekei, és ebben a városban érezték magukat otthon.
A fent említett szerző arról is tud, hogy egy Budapesten élő tornatanár leszármazottjuk húsz évvel ezelőtt büszkén említette marosvásárhelyi eredetét…

A nagytudású magyar gróf

A későbbiekben Teleki József visszakerül a Maros parti városba, Vásárhelyre, és kulcsfontosságú hivatalokban kap munkát. Bírája az erdélyi Királyi Táblának, később főispán, koronaőr, majd országgyűlési és református zsinati tag. Filozófiai és politikai munkát írt francia és magyar nyelven.
Jean-Jaques Rousseau francia író is dicsérte az egyik munkáját.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból az is kiderül, hogy Houchard Izsák egyik fia, József, mértanban és építészetben képezte ki magát kiváló szakemberré.

A Liget első bérlője

liget8

Houchard Józsefről mindenekelőtt azt kell tudni, hogy katonatiszt volt, majd később a gyulafehérvári pénzverdében dolgozott, addig, amíg ezt meg nem szüntették. Innen hazatérve életét részben a virágkertészetnek szentelte.

Amint azt már röviden említettük, ő volt az, aki 1814-ben a városi tanácsot arra kérte, hogy adják el neki ezt a vizek közötti kihasználatlan területet.  A tanács, ha lassan is, de dönt; az ügyet jól megfontolva a következő évi válaszában tizenöt évre, teljes jogú használatra átadja neki a telket.

A leírtakból és sokak emléke szerint kiderül: pár év alatt ide valóságos paradicsomot varázsolt. Napóleonra emlékezve, előbb az Elba-sziget, majd Elba-liget nevet adta neki.

A Maros parti város mulatókertje

Az Elba-liget egy csapásra Vásárhely népszerű szórakozó helye, és egyben amolyan „mulatókertje” lett. A tervszerűen ültetett fák között virágok százai nyíltak. Volt benne nyári vendéglő, nyári színkör (korábbi lapszámunkban ezekről már írtunk), hideg és meleg fürdő, továbbá a régi képeslapok tanúsága szerint körhinta is.

liget9

Az 1816-1817-i nagy éhínség idején, amikor a városnak mindössze hat-hét ezer lakója volt, Houchard József naponként nem kevesebb mint 60-70 embernek biztosított megélhetést.

De kik is a Houchardok?

Az Elba-sziget kertté varázsolásának történetéhez nem érdektelen a lelkes alapító családi eredetéről is egyet és mást megtudni. Houchard József hasonnevű nagyapja, mint hugenotta, nem várta be XIV. Lajosnak az 1685-i nantesi ediktumát, hanem elhagyta Franciaországot és Hannau városában telepedett meg. Két fia közül János azonban visszatért Franciaországba, ahol mint tábornok az északi haderő fővezére világtörténelmi jelentőségre tett szert.

A másik fiú, Izsák a göttingai egyetemen – 1760 körül – megismerkedett gróf Teleki Józseffel, kinek rábeszélésére Erdélybe jött feleségével, a hollandiai Vielsuff Mária Paulinával és Marosvásárhelyen telepedtek le. Houchard Izsák, kollégiumi nyelvtanító fia volt József, az Elba-sziget megteremtője.Houchard József – aki Marosvásárhelyen született, és teljesen magyarrá lett – mint építészmérnök végezte tanulmányait.

A francia háború kitörésekor Pesten a magyar insurrectiohoz csatlakozott, de mivel lováról leesett, hosszabb ideig harcképtelenné vált. Később a bécsi csapatban tüntették ki. Houchard József katonai szolgálatát letéve, visszatért Erdélybe. Marosvásárhelyen kizárólag szülővárosa fejlesztésére törekedett. Mint kiváló szakember, színházépítési, Maros szabályozási és egyéb terveket készített, házat, műkertet tervezett, végül megteremtette a város nagy sétányát, melyet őshazájára emlékezetül Elba-szigetnek nevezett el. Általában minden ténykedésével szülővárosa hasznára működött.

Nyolc fiút és két lányt hagyott maga után. Gyermekei közül József mint bányatiszt, a bányanagy rangig emelkedett, aki az 1842-i országgyűlésen, a francia nemességének bizonyítása után, honpolgárságot és magyar nemességet nyert.

Houchard Ferenc mint tengerész, a nemzeti tengerhajózás területén tevékenykedett; ő volt kezdeményezője az „Első Magyar Gőzhajózási Társulat”-nak és mint az „Országos Magyar Gőzhajó Társulat” igazgatója, a magyar kereskedelmi hajózás fejlődését előmozdította.

Még Houchard Lajos gazdatisztről és Houchard Sándor hivatalnokról tud a család életrajzírója.

liget10


(befejező rész a következő lapszámunkban)

Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 1076

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.