Központ
2017. október 19. csütörtök, Nándor
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Isten veled, Bálintitt-kastély?

Nagy-Bodó Tibor június 9, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Bálintitt 2 (27)

Nagyernye a hajdani Marosszék legészakibb faluja. Nevét az Ernyei nevű főúri családtól kapta, mely család az Árpádháziak korában nagy szerepet játszott, és István nevű tagja 1303-ban az ország nádoraként tevékenykedett. Az ernyeiek a Nagy előnevet megkülönböztetésként használják, mivel a koronkai völgyben létezett egy falucska, amelyik a Kisernye nevet viselte. Nagyernye a pápai tizedjegyzék között szerepel, és 1334-ben papja négy régi banálist fizetett, mely összeg a falu nagyságára utal…

Bálintitt 2 (9)

Bálintitt 2 (29)

Bálintitt 2 (27)
Emlékeztető

A tövisi báró Bálintitt család a XVI. század óta honos, Tövisről került Nagyernyébe, és kastélyát minden bizonnyal a késői barokk modorában építtette. Nagy Bálintot tartják a Bálintitt család alapítótagjának. Az ő nevéből származik a Bálintitt név – ahogy azt I. Lajos királynak 1349. évi oklevele említi. I. Lajos itáliai táborozása alkalmával – ahol Nagy Bálint is mint hadvezér jelen volt, és a király Nagy Bálint nevét Bálintittra változtatta és báróságra emelte.

Bálintitt 2 (25)

Bálintitt 2 (24)

Bálintitt 2 (23)

Bálintitt 2 (21)

Bálintitt 2 (20)

Feltételezhető, hogy a barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték

Az eredetileg U-alaprajzú kastély főhomlokzati hosszán, a bal kéz felőli sarkot emeletesnek építették ki, és az emeleten a rizalit tengelyében egy öntöttvas konzolos erkély is készült, amelynek ajtónyílását később átalakították ablakká.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a főhomlokzat ablaknyílásainak elrendezése nem szimmetrikus. A két dór oszlopos fedett veranda, amelyről a kastély főbejárata nyílott, a szimmetriatengelyből kiesett a későbbi toldás és a homlokzat-átalakítások során.
Feltételezhető, hogy a barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték, de a jobb oldali emeletes rizalitról lemondtak. Erre enged következtetni az Orbán Balázs könyvében lévő látkép is.
Szokatlannak tekinthető az ikerablak formákat összefogó, két ablak szélességű szemöldökpárkány kialakítása.
Az eredeti ablaknyílások formája az átalakítási nyomok szerint félkörívekkel készült, de erre engednek következtetni az oldalhomlokzat félköríves, úgynevezett vakablakai is.
A hosszhomlokzatokat főpárkány, az ablakkereteket könyöklő és szemöldökpárkányok díszítik. Az erkélyt tartó vaskonzolokat az átalakításkor nem szedték ki a falazatból.

Bálintitt 2 (20)

Bálintitt 2 (19)

Bálintitt 2 (18)

 

Bálintitt 2 (17)

Bálintitt 2 (16)

Bálintitt 2 (15)

A kastély és ennek tartozékai

A kastély berendezése nem volt fényűző. Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy a már említett könyvtára őrizte a XVI. századi kiváló magyar humanista, Kovacsóczi Farkas kancellár levéltárát is.
Röviden még azt is meg kell említenünk, hogy báró Bálintitt József irodalmi tevékenységet is kifejtett, és 1869-ben Költemények címmel kötetet adott ki a kor német, francia és angol költőinek, válogatott és általa lefordított verseiből, melyek közé a saját verseit is besorolta.

Bálintitt 2 (14)

Bálintitt 2 (13)

Bálintitt 2 (13)

Bálintitt 2 (12)

Bálintitt 2 (11)

Bálintitt 2 (10)

A földbirtokos Bálintitt György öngyilkosságot követ el

A Bálintitt családnak az 1910-es években több birtoka volt a Maros terén; volt Nagyernyében, Jobbágyfalván és Kebelén is, továbbá birtokrésze volt Marosszentgyörgyön is.
Az ernyei birtok nagyobbik része a Maros mellett, a Várheggyel szemben terült el ezerhatszáz katasztrális holdon.
A birtokot Bálintitt György vezette, aki a koronkai gróf  Tholdalagi Ilát jegyezte el két héttel az esküvő után azonban, ismeretlen okból fejbe lőtte magát.

Bálintitt 2 (8)

Bálintitt 2 (7)

Bálintitt 2 (6)

Bálintitt 2 (5)

Isteni panoráma

A Várhegy kilátópont, ahonnan a Maros mentén mindkét irányba messze ellátni. A táj szépségét Orbán Balázs az alábbi mondatokkal ecseteli:
„… az innen feltáruló kilátás oly elragadóan szép, hogy annak rövid körvonalazódását el nem mulaszthatom. Közvetlen a hegyfok alatt… a Marosnak rohannak le haragosan hömpölygő hullámai… hosszan elnyúló fényszalagján a tutajok százai siklanak le, túl rajta gondosan művelt termékeny térség terül el, tarkázva szép berkekkel… Odább szépen sorozott faluk: Gernyeszeg, Sarenberk, a büszkén fekvő Ernye, Sz.-György és Vásárhely, mely innen nézve egy tekintélyes nagy város csalékony képét mutatja; közelben Udvarfalva, Szent-Anna, s a Hosszufalun alól a Maros gyönyörű tere le egészen Kerelő-Szent-Pálig, dombon álló sírkápolnájának tornyai ott ragyognak a nyugati láthatár végpontján. És a mily idylien szép e tér – melynek felékesítésére ember és természet kezet fogott – éppen oly nagyszerű e táj kerete, , mert ott a Marosvölgy szőlő és erdő koszorúzta lankás bérczei felett felötlenek a Székelyföld közepét átszelő roppant trachyt-tömegnek nagyszerű havasai, azok a távolban kéklő büszke ormok… melynek végpontján ez isteni panoráma zárkövéül az Istenszéke tömbösül fel…”.

Bálintitt 2 (3)

Bálintitt 2 (2)

Bálintitt 2 (30)

Várhegyen a névadó középkori váron kívül hajdanán két kastély is állt

Ahogyan az dr. Fekete Albert közléséből kiderül, a régebbit a XVIII. században építtette Keresztes József, Küküllő vármegye főispánja, és egy 1736-os összeírás szerint „…jó móddal…”.
Ez azonban a XIX. század elején romossá vált, és anyagából épült a Gáti-udvarház. A hajdani várfok lábánál a XIX. század végi romanticizmus szellemében is épült egy Teleki-kastély, mely körül nagy méretű park terült el. A kastélyt fenyő-, tölgyallékkal szegélyezett íves úton lehetett megközelíteni.
Bözödi György, egyetemi könyvtári segédőr 1945. január huszonkettedikén kelt és az Erdélyi Múzeum Egyesület számára címzett jelentésben írja, hogy a gernyeszegi mellett „…futólag megtekintettem a nagyernyei és sárpataki kastélyokat is… a parkok fiáit mindenhol irtani kezdtek…”.
A jelentés sajnos az időszakra Erdély-szerte jellemző állapotokat szemléltet.
A nagyernyei Istenháza

Bálintitt 2 (1)

A templom méreteiről és építészeti kialakításáról írásos adat nem maradt. A reformáció után előbb a reformátusok, majd az unitáriusok tulajdonába jutott.
1729-ben a jezsuiták missziós munkája nyomán visszakerült a katolikusokhoz. 1904-re a templom nagyon megviselt állapotba került, ekkor a katolikusok újat építettek az eredeti helyében.


Régi és MOSTANI képek: Nagy-Bodó Szilárd

Share Button
Ennyien olvasták: 2325

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Georg Puskas június 10, 2016 at 11:31 de.

    Köszönöm a sorozatot mely Schönig Gabrielán keresztül jut el hozzám. Sajnos egy hálátlan munkát folytattok, mert a legtöbb embert nem érdekli, hogy mi volt s talán az sem hogy mi lesz velünk Erdélyben. De a munkátok akkor is fantasztikus, és annak ellenére hogy sok helyet a közöltekböl én is bejártam és fotóztam, mindig kiváncsian és nagy érdeklödéssel elolvasom. További jó munkát és kitartást kivánok nektek, várva a mindig újabb számot. Köszönöm. Puskás György Aach/Németország meg Marosvásárhely

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.