Központ
2019. augusztus 19. hétfő, Huba

Kölcsey városának templomai

Nagy-Bodó Tibor július 26, 2019 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámukból)

Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó völgyében, százhuszonhat méter tengerszint feletti magasságon fekszik. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határvárosnak számít. A Szamos partján fekvő város napjainkban Szatmár megye székhelye. Szatmárnémetit, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében, annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az időben a város lakosságának kilencvenöt százaléka magyar anyanyelvű volt. Szatmárnémeti kialakulását és fejlődését nagymértékben befolyásolta a Szamos folyó. Az emberi település kialakítására alkalmas élettéren kívül fontos gazdasági szerepet is kölcsönzött a városnak. Németi a Szamos másik partján helyezkedett el, a két városrész 1715-ben egyesült. Szatmárnémetit „Kölcsey városának” nevezik, mivel 1829-ben a megye főjegyzőjévé kiváló költőnket, Kölcsey Ferencet nevezték ki. A város legrégibb és egyben legnagyobb református temploma a Láncos Templom. A „Kossuth Kert” a város legnagyobb, huszonkét holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget található benne. Itt kerül megrendezésre évente a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat, a gyereknap és számos könnyűzenei koncert is. Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres „Kioszk” épülete is.

A Láncos templom

Az úgynevezett Láncos templom építésének terve már 1762-ben megszületett, azonban a Türelmi Rendeletig nem volt lehetőség hozzákezdeni ahhoz. A terveket Preinlich Zsigmond kőművesmester készítette, aki a kőművesmunkákat is vállalta.
A klasszicizáló későbarokk megjelenésű templom a XVIII. század végére jellemző alföldi típusú nagytemplomok egyik szép példája. Nevét a templomot körülvevő alacsony lánckerítésről kapta.
Keletelt, síkmennyezetes teremtemplom, amelynek apszisa a hajóval azonos szélességű. Főhomlokzata háromtengelyes, amelyet párkányfejezetes pilaszterek, csigavonalú gyámok és hajlított szemöldökpárkány díszít. Középtengelye monumentális, bádogfedésű sisakkal lezárt nyugati toronyban folytatódik. A torony testét óraíves párkány zárja le.

A hajó két oldalán félkörívesen záródó, egymástól pilaszterekkel elválasztott fülkék sorakoznak.
Az ablakokon és a mellékbejáratokon rokokó stílust idéző stukkó keretezés jelenik meg, amely a XX. század második felében készült.
Mind keleti, mind nyugati oldalán karzat zárja le a teret, amelyek közül a nyugatiban az orgona kapott helyet.

Az egykori református templom

A XVII. század végén már állott egy református templom a mai belvárosban és ez az épület 1703-ban pusztult el, amikor a kurucok a várost felégették.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy a felperzselt város Szatmárhegyre menekült lakói csak 1705-ben merészkedtek vissza és II. Rákóczi Ferenc fejedelem engedélyéből, 1707-től a vár „élésházában” tartották istentiszteleteiket.

Ez az épület a Vécsey ház telkén, a mai Múzeum helyén állott, és ez maradt az istentisztelet helye egészen addig, amíg egy újabb fatornyos, paticsfalú templom el nem készült, amelyben 1725-től tartottak először istentiszteletet, és amelynek 1744-ben a belsejét javították.
Noha már 1762-ben úgy döntöttek, hogy új templomot építenek, tervük megvalósításával egészen II. József Türelmi Rendeletéig még várniuk kellett.

A bibliai idézetet tartalmazó követ a torony falába építik be

Végül 1786. május huszonnyolcadikán határozta el az egyháztanács az új, ma is fennálló templom felépítését.
A templom helyét a régi temetőben, az egykori, 1703-ban leégett templom mögötti területen jelölték ki.
Az ünnepélyes alapkőletétel 1788. szeptember tizenegyedikén zajlott le. A kőművesmunkák nagyjából 1794-re készültek el. A munka előrehaladásával a régi, paticsfalú templomot 1795-ben lebontották.
Ennek az épületnek egy bibliai idézetet tartalmazó feliratos kövét beépítették az új torony falába.

A mai napig is a nagykarba feljáró lépcsőnél látható, barokk keretelésű kőlap felirata a következő:
„Meghallgattam a te könyörgésedet mellyel könyörögtél én előttem: megszentelem e házat, melyet építettél, abban helyeztetvén az én nevemet mind örökké és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor. Kir.9,3.”
A templomépítés 1797-ben már annyira előrehaladt, hogy hozzáfogtak a toronyépítéshez is, a munkát az év augusztusáig be is fejezték, és a toronysisak csúcsára felkerült a gömb is.

A harang, mely a szatmári református egyházközség múltjára emlékeztet

Az újonnan elkészült toronyba felhúzták a templom három harangját is. A nagyharangot Szatmár város református polgársága 1633-ban öntette Eperjesen Wierd György harangöntő mesterrel.
Ezt a harangot később, 1695-ben a jezsuiták maguknak követelték azt állítván, hogy a katolikusok öntették, holott 1633-ban mindössze tíz katolikus élt a városban. Csak a szatmári polgárok öntudatos és erőteljes fellépésére visszakoztak a hatóságok.
Az időközben megrepedt és másikkal helyettesített harang ma a szószék mellett állva emlékeztet a szatmári református egyházközség múltjára. A következő években a belső berendezés elkészítésére került sor.
Tizenkilenc évig tartott az építkezés és a templom berendezése, amelyet végül 1807. szeptember huszonhetedikén szenteltek fel, és az ünnepségre meghívták Debrecenből a tiszántúli egyházkerület akkori püspökét és főjegyzőjét.

A láncos kőkerítéséről kapja az együttes a Láncos templom elnevezést

Az első orgonát 1814-ben szerelték fel. Készítői: Galli György és fia, Antal. Ezt a múlt század folyamán Blalunka Sámuel orgonaművész először 1847-ben, majd később 1872-ben javította.
A torony zsindelyezését 1834-ben tűzbiztos rézfedéllel cserélték ki, és akkor aranyozta Rainer István aranyműves a csillagot és a torony fedelén levő rózsát.
1862-ben kőoszlopokkal és vaslánccal kerítették be a templomot, és később ezt a kerítést kiterjesztették a korábbi templom helyére is, ahol először 1902-ben állították fel a Himnusz költőjének szobrát.
Láncos kőkerítéséről kapta az együttes a Láncos templom elnevezést, a szoborról pedig Kölcsey-kertnek a templom előtti területet.
Százéves fennállása tiszteletére 1907-ben kívül-belül teljesen felújították az épületet, és akkor készült el Otto Rieger gyárában az új, ma is működő orgona.

1934-ben kívül-belül megújítják a templomot

Az első világháborúban beolvasztották a templom középső- és kisharangját, az orgonahomlokzat díszsípjait, sőt a torony rézfedelét is – amit lemezzel pótoltak.
A világháborút követő események nem ejtették apátiába a gyülekezetet, tagjai hamarosan hozzáláttak a sebek gyógyításához.
1925-ben pótolták a harangokat, majd 1929-ben az orgonasípokat is. Amikor a villanyvilágítást 1927-ben bevezették, a templombelsővel harmonizáló falikarokat és csillárt szereltek fel.
1934-ben kívül-belül megújítják a templomot. Akkor kap dús aranyozású díszítőfestést a puritán, egyszínű templombelső.
A fejezetekre, mennyezetre, aranyozott rozetták kerültek és aranyozott keretelést kaptak az ablakok.

A világháborúk helyreállíthatatlan pusztításai… A Láncos templom is találatot kap

A második világháború az elsőnél is több kárt és szenvedést hozott. Szatmárt 1944. szeptember tizenhatodikán bombatámadás érte.
Találatot kapott több egyházi épület mellett a Láncos templom is. Az épületnek csak a külső falai és tornya emelkedett ki a tetőszerkezet égnek meredő, össze-vissza dobált gerendáit, az összetört padokat és berendezéseket, a megnémult orgona maradványit és a torony vaslemez burkolatát magába olvasztó romhalmazból.
A rongálást okozó bomba egy szilánkját a templom déli falára helyezett emléktábla őrzi.

 

Még a tél beállta előtt ideiglenes tetőt húzzanak az épületre a további károk elkerülése végett.
A következő év tavaszán, amikor a tényleges helyreállítás megindult kitűnt, hogy az egész tetőszerkezetet le kell bontani s újraépíteni. Az újraépített szerkezetet hódfarkú cseréppel fedték.
A következő évben, kijavítva faszerkezetét, újrabádogozták a tornyot is, elkészítették a födémeket s belül a mennyezet, és az oldalfalak vakolása is befejeződött.
1947-ben kifestették a templombelsőt, helyreállították a padlót és a padokat is. November tizenhatodikán pedig ünnepélyesen újra használatba vették a templomot.

A kompromisszum

Szintén Keresztes Géza munkájából közléséből tudjuk meg, hogy 1948-ban két új oldalajtót vágtak, mert addig csak hosszanti irányban lehetett a templomban közlekedni. Akkorra készültek el az orgona helyreállításával is. Helyreállítanivaló persze még sok minden maradt.
Az, hogy a templom külső megjelenése megőrizze régi formáját, soha nem képezte vita tárgyát, s 1954-55-ben be is fejezték a külső helyreállítást.
A templombelső kiképzése már nem ment vita nélkül. Két irányzat csapott össze. Az egyik hívei vissza akarták állítani az eredeti késő barokk belsőt az aranyozott díszekkel, a másik elképzelés követői klasszicizáló belsőt képzeltek el azt hangoztatván, hogy a barokk nem egyezik a református eszmeiséggel.

Végül kompromisszum született. Megmaradtak a késő barokk belső kiképzés mellett, de a belső egyes részletei reneszánsz stílusban készültek el.
1957-ben fejeződött be a helyreállítás, miután elkészülnek a falikarok és a csillárok is.

Így december elsején újraszentelték a templomot, s emléktábla elhelyezésével örökítették meg a bombatámadást és az azt követő újjáépítést.
1989-90-ben újították fel kívül-belül a templomot, bevezették a gázfűtést s átjavították a bútorzatot.
2010-ben indult el a Láncos templom újabb teljeskörű felújítása. A nyár elején megindult munkálatok során új cseréptető került a templomra, megújult a toronysisak, kijavították és felfrissítették az ajtó- és ablakkereteket.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

(befejező rész a következő lapszámunkban)

Share Button
Ennyien olvasták: 1317

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.