Központ
2017. december 15. péntek, Valér
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Borús
Holnap
Borús
Borús
Vasárnap
Borús

Magyar műemlékeink: a vásárhelyi a Petrás-, a Petráskó-, a Petky-, Petelei István szülőháza és a Petelei-ház

Nagy-Bodó Tibor január 23, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

petras1

A Petrás-ház egyemeletes, háromsíkú lakóház. Gazdag díszítésével, az épület sarkán a párkány fölötti nyolcszögű alaprajzú, csonka gúla tornyocskájával kellemes látványt nyújt. A lépcsőház falán lévő díszítőmotívumok Petrás Géza tulajdonos jó ízlésére vallanak. E heti összeállításunk – vagyis a „P-betűs” műemlékek – elsője a címünkben is megnevezett épület.

petras9

Az épület homlokzata javítja a tér látványát

Az Iskola és a Kossuth Lajos utca sarkán álló egyemeletes lakóház impozáns épületként jelenik meg, jó rálátással a kiszélesedő térre. A Nemzeti Színház építésekor lebontott épületek helyén kialakult szabad tér zűrzavaros beépítését ennek az épületnek szép homlokzatai hozzák valamelyest egyensúlyba.

petras8

A lizénák tagolása és a részek díszítőelemei

Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében a Petrás-házról leírta, hogy az Iskola utcai hosszú homlokzata háromsíkú. Mindhárom homlokzati sík szimmetrikus megoldású, négy-négy ablaktengellyel.

petras2
A Kossuth Lajos utca felé néző rövidebb homlokzat kialakításánál a korinthoszi-kompozit fejezetes lizénák függőleges tagolása a három ablaktengelyes homlokzatot is háromsíkú homlokzatként mutatja.

petras7
Háromtagú főpárkánya fekvőkonzolos, övpárkánya erőteljes, a lábazati párkány közvetlen a földszinti ablakok könyöklőpárkánya alatt húzódik végig, vízszintesen lekerekítettek, az ablakok keretezése és a félköríves szemöldökpárkányokat alátámasztó, rokokós díszítések magasítják az ablakokat. Az ablakkönyöklő-párkány alatti parapét részeket ugyancsak rokokós, volutaíves vonalú rátétek díszítik. Az ablakok közötti falsíkok rovatkázottak.

A lesarkított épület
A földszinti ablakok egyenes záródásúak, keretezés nélkül, de az ablakok közötti falsíkok sávozását a nyílások felett záróköveknek kiképzett rajzolat szakítja meg.
A két utcára néző épületet lesarkították, és egy-egy ajtónyílás tengelyével egy rövid díszes homlokzatot alakítottak ki, melynek díszítése a két szomszédos homlokzat díszítésével azonos. Keresztes Gyula még arra is rávilágít, hogy az emelet magasságában lévő erkély falazott konzoljai voluta-vonalas díszítésűek.

petras3
A földszinten üzletbejárót – ajtókat –, illetve kirakatnyílásokat készítettek, melyek a rövid homlokzat architektúrájába jól beilleszkednek.

A csonka gúla tornyos építmény
Sajnos az utóbbi időben a három ablaktengelyes homlokzat nyílásait részben módosították. A homlokzatokat magasítja a manzárd típusú tetőszerkezet meredek tetősíkja.
Az épület sarkára, a főpárkány fölé, nyolcszögű alaprajzú, csonka gúla tornyocskát helyeztek, melynek bádogmunka kiképzése – domborított-homorított profilok, díszek, tetőhéjazat és padlásvilágító ablakok – a bádogos mesterség művészi fokát láttatja.

petras4
Az iniciálék az építő nevét örökítik
Az egykori belső gazdag kiképzésre a lépcsőház falainak és mennyezetének még meglévő díszítőfestése, vonalazása, mezőkre való beosztása utal.
A díszítő motívumok között két medalionban a P G iniciálék az építő Petrás Géza nevét örökítik meg.
Feltételezhető, hogy az emeleti szobák falai is hasonlóan díszítettek voltak, amit, az egymást gyakran váltó lakók lefestettek, akárcsak a Kárnász-házban (a későbbiekben fogunk erről a műemlékről írni).
Az államosítás után elhanyagolt homlokzat (újra)felújítása városképi szempontból igencsak kívánatos lenne.

A Petráskó család háza – Szentgyörgy utca 4. szám
A Petráskó család Bihar megyei nemes família (Fodor I. i. m. III). A család egyik kereskedő tagja kapcsolatban állt Teleki Sámuel gróffal – amennyiben a gróf Petráskót kérte meg Bécsből könyvállománya katalógusának felküldésére.
A katalógust Petráskó „…marosvásárhelyi biztos kereskedő…”  vitte Bécsbe, és 1821. május havában ugyancsak ő hozta el Bécsből a könyvekbe való címkéket, vagyis az ex-libriseket.

Okiratok és adatok tanúságtételei
Az 1816-os okirat szerint „…Petrás Gergely eö kegyelme civilis jószága és háza a Kisszurdék mellett…” állt. Egy 1848-as adat szerint a ház a „…piatzon az úgynevezett csonkaszeren találtatott…” (Vigh. K. i. M. 154 1.).
Tehát a ház pontos helyét az okiratok nem nevezik meg, de Keresztes Gyula a fent már említett könyvében rávilágít arra is, hogy Mikolai Tóth István egyik festett képén Prospectus Platea Szent György a Szentgyörgy utca keleti oldala házsorának látképén a Petráskó-ház azonosítható.
A képen lévő egyemeletes, manzárdtetős épület a szomszédos alacsony házakat túlnövi. Homlokzata díszes.

A Kis-Szurdék és a Cigánymező
Az épület a hajdani nagypiac közelségében és a Kis-Szurdéknak nevezett városrész elején állt. A Kis-Szurdéknak nevezett városrész a Szentgyörgy utca azon része, amely a Rákóczi-lépcsőtől kezdődött és a Cigánymező felé vezetett. Sajnos az épü        let homlokzatát modernizálták, majd későbbi építkezések során zártsorú épületté vált.
A Petráskó-ház 1848 és 1849 között a nemzetőrség őrtanyája volt.

A Petky-ház építészeti szempontból  is figyelemre méltó
Az alcímünkben említett épület egyemeletes. A Szentgyörgy utca 35. szám alatt áll. Megfigyelhető, hogy a műemlék zártsorú ház az udvarba hátranyúló épületszárnnyal.
Keresztes Gyula is írt arról, hogy a Petky család a tizenkilencedik század folyamán, az újbarokk idején építette lakóházát.
Főhomlokzata késő barokk-empire stílusban díszített. A finom ízlésre valló homlokzat, kevés díszítőelemével építészeti szempontból figyelemre méltó.
A földszinten téglaboltozatos szobák, az emeleten nagy szalonok sorakoznak, mind az utca felöli, mind az udvari épületszárnyban.
Az államosítás után a szomszédos klinikai épülethez kapcsolták az egész épületet (régebbi számunkban erről már szóltunk).

petras5

Petelei István szülőháza
Az egyemeletes lakóházat – mely a Szentgyörgy tér 16. szám alatt áll – id. Kerekes Miklós, kerekesmester építette 1932 és 1935 között.
Petelei István szülőháza az emeletes épület mögötti nagyudvar közepe táján található. A tágas kapu mögött, emelkedő udvar végében hegyoldalnak támaszkodva álló régi téglaépület.
Az udvaron hajdanában piacot tartottak. A tér szabályozásakor építették az utcai emeletes házat.
Az egy emeletes épületen ma emléktábla jelzi, hogy itt született Petelei István író, a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság egyik vezéregyénisége.
A fekete márványtábla tanúsága: „1852. szeptember 13-án e falak között született Petelei István erdélyi író. Meghalt 1910. január 5-én”.
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból még az is kiderül, hogy a márványtáblát az Erdélyi Helikon 1928. október 18-án helyezte az épületre, melyet 1989 őszén leszereltek, hogy megmentsék a városnak. A megőrzését Szépréti Lilla vállalta. A tábla 1991-től látható eredeti helyén.

A szülőház ma szomorú képet mutat
Az elmúlt század második harmadában épített földszintes, háromszobás házat az államosítás után hozzáépítéssel, tetőtérbeépítéssel növelték, megváltoztatták, s jelenleg nagyon elhanyagolt külseje szomorú képet mutat.
Keresztes Gyula dokumentációi szerint csak komoly tanulmányi tervvel, bontással, és tereprendezéssel lehetne értékébe helyezni a tizenkilencedik századi házat, és a Petelei István emléktáblát annak homlokzatára tenni.

A Petelei-ház
Petelei István író lakóháza – Fogház utca 10. szám – a tizenkilencedik század végén épült klasszicizáló újbarokk homlokzattal. A Közérdek című hetilap 1896. szeptember 20-i száma tudósítja építési idejét az „Új építkezések” rovatban.

Keresztes Gyula szakleírása: az épület egy kisméretű kastélyhoz hasonlítható

Földszintes, szimmetrikus háromsíkú homlokzatával, a két szélső rizalit felett egy-egy csonka gúla alakú tornyocskával, valamint az udvari bejárat előtti fedett zárt tornáccal, impozáns megjelenésű, szép épület.
Finom profilozású főpárkányát a szélső rizalitolat lehatároló, lefelé keskenyedő, tükrös lizénák korintizáló fejezetei fölé helyezték el.
A csigavonalas állókonzolok sem maradtak el. Az a,b,b,a beosztású ablakok keretezése és díszítése, a szemöldökpárkányok félköríves domborműve, csigavonalas kagylódísze rendkívül finom ízlésű mester munkájára enged következtetni.
Az ablakok parapétjeinek tükrös és íves profilozása összhangban van a középső falsík mezejének tükrös kiképzésével. Megjelenésében, a részben szabadon álló épület egy kisméretű kastélyhoz hasonlítható.

Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 1280

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

  1. Erdei János, USA New York január 26, 2015 at 8:41 de.

    Koszonom Tibor,
    nagyon erdekes a muemlekek sorozatod (a rokonsagi fejtegates anyag is tetszett),
    hogy is van benned ennyi energia,
    egy kincs vagy remelem sokan tudjak.
    Janos

  2. BIBO Lajos április 24, 2015 at 11:45 de.

    Elegas lett volna ha a felhasznalt fenykepek forrasat megemitettetek volna …. nem masert, de amiota kozzetettem az Petrass hazrol a kepeket – ahol 62 eve lakok – igencsak felkeltette az erdeklodest …

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.