Központ
2017. december 12. kedd, Gabriella
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Csütörtök
Borús
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

Nemzetiségünket őrző örök helyek: a marosvásárhelyi római katolikus temető

Nagy-Bodó Tibor november 26, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

katolikus temeto marosvasarhely (12)

A katolikus temetőkről tudni kell, hogy ezeket a sírkerteket általában kőfallal vagy sűrű sövénnyel veszik körül. Van a temetőben kápolna is, ahol az elhunytakért engesztelő szentmiseáldozatot mutathatnak be. Az egyes sírokat keresztek, vagy sírkövek díszítik, amelyeken a halott(ak) neve, születésének és halálának dátuma mellett vallási szimbólumok, vagy a halandóságot ábrázoló jelképek láthatóak. Ezen a héten a vásárhelyi katolikus sírkertről, vagy ahogyan ezt régebben hívták: a Kálváriatemetőről írunk.

A megszentelt temető

katolikus temeto marosvasarhely (11)

A temető az a hely, ahol a holttesteket vagy hamvaikat örök nyugalomra helyezik. A temető lehet egyházi tulajdonú vagy köztemető.

katolikus temeto marosvasarhely (10)

A katolikus egyház a temetőt használat előtt megszenteli. A püspök, vagy helyettese rövid beszédben előadja a temető megbecsülését indokoló okokat, azután térden állva elmondja a mindenszentek letenyéjét, mialatt a temető közepén felállított kereszt előtt három gyertya ég; továbbá az egész temetőt szentelt vízzel meghinti és tömjénnel megfüstöli a Miserere zsoltár éneklése közben. Végül a három gyertyát a keresztre tűzik.

katolikus temeto marosvasarhely (9)

A három gyertya a szentháromságot jelképezi, melynek nevében és hatalmával fog végbemenni a feltámadás csodája…

A halál nem volt tabutéma

Sokan idegenkednek a temetőtől és messze elkerülik. „Normális” ember akkor megy oda, amikor hozzátartozója, vagy barátja örök nyugalomra tér. Nagyon sokan – és most már nem csak katolikusok – Halottak Napján is kimennek a temetőbe, egy szál virágot helyeznek a sírra és gyertyát gyújtanak a halott emlékére.

katolikus temeto marosvasarhely (8)

Dr. Puskás Attila szerint egykor a halál nem volt tabutéma. Ez akkor volt még, amikor nem a földi örök szépség volt az ideál, amit a mai ipar próbál mindenki számára vonzóvá tenni.

katolikus temeto marosvasarhely (7)

Ránctalanítás, vitaminkúrák, fitness és más földi csodaszerek a földre irányítják az ember tekintetét az égről. Pedig egykor azért „egyenesedett” fel, hogy könnyebben felfelé tekinthessen.

A vásárhelyi katolikusokról…

 
katolikus temeto marosvasarhely (6)

Hétszáz évvel ezelőtt az övék volt a város, aztán meg nyomtalanul eltűntek. A római katolikus közösség a XVIII. században jelent meg ismét Marosvásárhelyen, és rögtön kemény munkába kezdett: templomokat, iskolákat épített, és temetőket létesített. Barabás
Kisanna muzeográfus szerint a római katolikus temető szerves részét képezi Marosvásárhely történetének.

A kora középkor vásárhelyi sírkertje

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy Marosvásárhely első római katolikus temetője a Szent Miklós plébánia körül, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum jelenlegi épületének helyén terült el.
A kora középkorban egyébként ez volt a város egyetlen sírkertje, amelyet feltehetőleg már a XII-XIII. században is használtak.

A jelöletlen katolikus temető

katolikus temeto marosvasarhely (5)

Száz évvel később, a városba érkezett ferencesek is létesítettek egy temetőt. Ez a jelenlegi vártemplom körül volt.
A XVI. században bekövetkezett vallási reform után, amikor a lakosság áttért a kálvinista hitre, a katolikusok egy más temetőt használtak, azt azonban nem tudni, hogy ez pontosan hol terült el.

1727-ben Antalfi János püspök plébánia rangra emeli a jezsuiták misszióját

Sorina Bota A város meséi című munkájában tesz említést arról, hogy 1702-ben Marosvásárhelyre érkezett néhány jezsuita szerzetes, azzal az eltökélt szándékkal, hogy alakítsák újra a városban a katolikus közösséget.
Egyáltalán nem volt könnyű dolguk, hiszen abban az időben, csak alig egynéhány személy vallotta magát római katolikusnak. Kitartó és kemény munkájuknak azonban meglett az eredménye: 1727-ben Antalfi János püspök plébánia rangra emelte a missziót, és ettől kezdve a jezsuita papokat plébánosoknak nevezték.

1739-ben felépítik a Szent Rozália kápolnát

Ugyancsak 1727-ben kaptak a római katolikusok az egykori Kálvária, jelenlegi Papiu Ilarian utcával párhuzamos fekvésű telket, temető létesítésére. Itt épület meg aztán 1739-ben az kis kápolna, amelyet a pestisben szenvedők védőszentjének, Szent Rozáliának a tiszteletére emeltek.

katolikus temeto marosvasarhely (2)

A fent már említett szerző tud arról is, hogy akkoriban pusztított Vásárhelyen a szörnyű kór, a keresztények pedig úgy érezték, hogy szükségük van a szent oltalmára.

Csak pár faragott sírkő tanúskodik egy bizonyos korról

Sajnos nem maradt meg a temetőben túl sok XVIII. századi síremlék, nagy részüket ugyanis felhasználták más sírok építéséhez. A sírköveket akkoriban nem tartották nagy becsben, sem művészi, sem történelmi szempontból. Ennek köszönhetően csak három-négy faragott sírkő maradt fenn abból az időből. Az ide temetett személyekről azonban találunk információkat a Keresztelő Szent János plébánia, a minoriták templomának, illetve a központi ferences templomnak a kriptájában.

A temető összekapcsolja az embert földdel és éggel

A temetőket is azért nem szereti a mai ember, mert jóllehet a föld mélyébe rejtik a szeretett személyt, mégis mindenki tudja, hogy nincs ott.

katolikus temeto marosvasarhely (3)

Aki hisz, az tudja, hogy Isten előtt van, aki nem hisz, az is tudja, hogy nem ott lent van, hanem meghatározatlanul, valahol…
Ezért a temető összekapcsolja az embert földdel és éggel. A földdel, mert mindenki test és anyag, és az éggel, mert valami, pontosabban valaki csak kell, hogy legyen mindennek a végén: Isten, egy örök valóság, egy erő…, vagyis valaki – állítja dr. Puskás Attila.

A római katolikus temetőt 1729 után nyitják meg

A vásárhelyi Kálváriatemető jól gondozott, fákkal beültetett terület. Bejáratát eredeti csíkszentdomokosi székelykapu díszíti.

katolikus temeto marosvasarhely (1)

Ide állították fel a II. Rákóczy Ferenc Főgimnázium tanulói az 1948-as államosítás után azt a keresztfa korpuszt, amely eredetileg az iskola kápolnájának oltárát képezte.
A temetőt 1729 után nyitották meg, a főtéri Keresztelő Szent János Plébániatemplom építésével egy időben.

Ide temetkeztek a magyar, a német és az örmény katolikusok is

A marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, név szerint Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád munkájukban többek között azt is megemlítik, hogy ide temetkeztek a magyar, a német és az örmény katolikusok is.

katolikus temeto marosvasarhely (4)

Itt van Lukinics József honvéd századosnak, Bem tábornok hadsegédjének a sírja, aki 1849 júliusában a Beszterce körüli harcokban esett el.

Vásárhely közössége március tizenötödikén és a Halottak Napján – Mindenszentek – virágokkal rója le a kegyeletét Lukinics sírjánál a negyvennyolcas eszmékért elesett hősök iránt.

Ebben a temetőben nyugszik Kántorné Engelhardt Anna (1794-1854) színésznő, aki 1839 és 1854 között élt Marosvásárhelyen. Sírkövét 1856-ban Prielle Cornelia kolozsvári színésznő állíttatta. De tudni kell még azt is, hogy a sírt az Izsák Márton által készített plakett díszíti.

Itt alussza örök álmát Csorba András színművész (1927-1987), Horváth Ágoston (1911-1997) író, Weszely István (1944-2007) tanár, középiskolai tanár és Tóth István (1923-2002) költő, író, főiskolai tanár, Hegyi Lajos (1964-1989) tanár, az 1989-es forradalom hősi halottja.

Ugyanebben a temetőben nyugszik Züllich János (1782-1844) cs. kir. százados, a vásárhelyi vár parancsnoka.

Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy szép, díszes sírboltja van Bucher Lajos (1892-1972) nagykereskedőnek is a temető bejáratánál.

A fent említett szerzők még arról is írnak, hogy értékes műemléke a temetőnek a felső kápolna is, melyet 1739-ben építettek. Ez előtt találjuk az első és a második világháború hősi halottainak keresztjét, míg a temető bejáratánál az 1942-es doni harcokban elesett hősök emlékművét.

(folytatás a következő lapszámukban)


Régi és mai képek: Nagy-Bodó Szilárd, Orbán Pál

Share Button
Ennyien olvasták: 2489

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

6 hozzászólás

  1. Ozsváth Károly november 26, 2015 at 1:14 du.

    Nagyon tetszik az oldal!

    • Nagy-Bodó Tibor november 26, 2015 at 1:40 du.

      Köszönöm a hozzászólást, Nagy-Bodó Tibor

  2. Ozsváth Károly november 26, 2015 at 1:18 du.

    Készitsetek még ilyen oldalakati

    • Nagy-Bodó Tibor november 26, 2015 at 1:38 du.

      Lesz is. …

  3. Erdei Janos november 26, 2015 at 3:13 du.

    Nagyon hasznosak es tanulsagosak az ilyen tortenelmi visszapillantasok a temetoinkben,de amint a kepeken latjuk egyes ,nagyon regi sirokat mar kikezdte az ido,nekunk a kotelessegunk ,hogy renovaljuk oket es megtartsuk az elkovetkezo nemzedekekenek,mert a mostani es mindenkori roman kormany azt akarja ,hogy eltunjenek Erdelybol a magyar tortenelem szerves reszet kepezo osi siremlekek, varak ,nekunk meg tenni kell ertuk,ez kotelessegunk.

    • Nagy-Bodó Tibor november 26, 2015 at 4:59 du.

      Köszönöm a hozzászólást. Üdv.: Nagy-Bodó Tibor. p.s.: várlak Vásárhelyre!

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.