Központ
2017. november 25. szombat, Katalin
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Örmények nyughelye, avagy amit a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptájáról tudni kell

Nagy-Bodó Tibor szeptember 10, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(2., befejező rész)

Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptája 1

Keresztelo Szent Janos templom 2

Keresztelő Szent János templom

A Kripta-projekt pár évvel ezelőtt indult el annak kapcsán, hogy a Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesületet több örmény nevet fedezett fel a templom alatti térben. Minderről eddig kevés tudomása volt a marosvásárhelyi közösségnek és lakosságnak.  A város életében az örmények kereskedőkként tűntek fel. Jelenlétükről a XVII. századból találunk feljegyzéseket. Termékeiket itt is a helyi, elsősorban országos vásárokon értékesítették, majd továbbmentek, újabb piacok, vásárok után kutatva. A kriptáról: a téglafalakkal határolt, dongaboltozatokkal fedett temetkezési hely két részből áll: a T alaprajzú, szentély alatti térből és az északi mellékkápolnák alatt húzódó folyosóból, melyből három dongaboltozatos melléktér nyílik… Ezen a héten, befejezésül, még a fentiekről írunk a Központ olvasóinak.

1732: az első  temetkezés időpontja

A szentély alatti kriptát a város életében igen jelentős építkezés kezdeti éveiben alakították ki: az első temetkezésre 1732-ben került sor, amikor Baranyi Mária Magdolnát, a jezsuitákat házába fogadó asszonyt helyezték itt örök nyugalomra.

Barabás Kisanna művészettörténésznek tudomása van még arról is, hogy szintén ebben az évben temették el gróf Kálnoki Domokost, gróf Lázár Lászlót, majd Orbán Simont felesége, Baranyi Mária Magdolna mellé.

Báró Péterfi György Ignác kapitány temetését a rendháztörténet 1732-ben, a halotti anyakönyv 1733-ban jelzi.

A fiatalon meghalt Kálnoki, valamint a Sachsen-Hildburghausen ezred kapitányának nyughelyeiről fülkefeliratok tanúskodnak.

1733-ban ide helyezték el fiai költségén Nagy Szabó Ferencet, a jezsuita rendház korábbi tulajdonosát.

A halotti anyakönyvek bejegyzései szerint 1734-ben ide temették a csecsemő Lobmarin Sárát, 1735-ben Gombkötő Miklós városi tanácsost, 1736-ban Nádasi

István radnóti tiszttartót, egy évvel később pedig Orbán Erzsébet kisasszonyt.

A betiltott  temetkezési forma

ormeny

A már említett, de napvilágot még nem látott kiadványból még arról is értesültünk, hogy 1903 júniusában a város rendőrkapitánysága közegészségügyi szempontokra hivatkozva betiltotta a minorita és az obszerváns ferences templomok alatti kriptákban az „apró fülkékben minden földréteg alkalmazása nélkül” való temetkezést.

A plébániatemplom alatt ekkor már nem temetkeztek.

Azt, hogy pontosan mikor zárták le a kriptát, sajnos nem tudni, azonban az ismeretes, hogy a legkésőbbi ismert felirat 1841-ből származik!

Amit a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptájáról még tudni kell

Barabás Kisanna szakvéleményezése szerint a téglafalakkal határolt, donga­boltozatokkal fedett temetkezési hely két részből áll: a T alaprajzú, szentély alatti térből és az északi mellékkápolnák alatt húzódó folyosóból, melyből három dongaboltozatos melléktér nyílik.

A két részt alacsony teherelhárító ív és egy keskeny, téglalap alaprajzú, boltozott szakasz köti össze. A kripta két eredeti szellőztető járata a szentély alatti rész északi és déli falaiban, egymással szemben látható.

A kripta lezárása után a lépcsőfokokat eltávolítják

Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptája 2

A funerális teret jelenleg csak a templom északi kapujának nyugati oldalán található, kívülről induló, fedett lépcsőkön lehet megközelíteni, melyek az északi folyosó bejárattal rendelkező keleti mellékterébe vezetnek.

Egykor a szentély alatti tér nyugati falában kialakított, a hajó keleti feléből induló lépcsők szolgáltak lejáratként.

Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptája 3

A kripta lezárása után a lépcsőfokokat eltávolították, a lépcsők lenyomata azonban még megfigyelhető a falakon. A lépcső terét tehermentesítő ívre támaszkodó téglafallal is lezárták.

Az 1990-es évek helyreállításai során előkerült csontokat az északi folyosó melléktereinek fülkéibe falazzák be

A temetkezés a szentély alatti rész északi, keleti és déli falaiban, egymás feletti sorokba rendezett fülkékben történt.

A koporsó elhelyezése után a fülkét befalazták, a homlokfalat vakolták, meszelték és felirattal látták el.

Tizenhét festett felirat mellett tíz esetben faragott, vésett sírkővel emlékeztek meg a halottról, nyolc fülkén a vakolatba karcolták a feliratot, az évszámot vagy a monogramot.

A szentély alatti tér hatvanegy fülkéje közül harmincötbe biztosan temetkeztek. A kutatás során öt egyházi és huszonegy világi személyt, illetve kilenc XVIII. századi temetkezési feliratot sikerült egyértelműen azonosítani.

Természetesen ennél több temetkezésre került sor: a felirat nélküli fülkék mellett számolni kell azzal is, hogy jelentős adatvesztést okozott a kripta lezárása, a falak károsodtak, és a keleti oldal alsó fülkesora tönkrement.

Az 1990-es évek helyreállításai során előkerült csontokat az északi folyosó melléktereinek fülkéibe falazták be.

Amit még tudni kell

A kiadvány szerzői a harminc­öt fülkéről halotti jegyzéket és négynyelvű katalógust állítottak össze, melyek végén a jelenlegi bejárat közelében, az északi folyosó keleti mellékterében elhelyezett sírköveket is feltüntették.

A temetkezési adatokat a rendháztörténetben, valamint az 1730-tól vezetett halotti anyakönyvekben ellenőrizték.

A feliratok átírásakor megtartották az eredeti betűtípust, szögletes zárójelbe tették a rövidítések feloldását, kerek zárójelbe a hiányzó, töredékes részek kiegészítését, felkiáltójellel jelölték a hibákat, kérdőjellel pedig a megkérdőjelezhető adatokat.

Befejezésül

Ezen írás legyen egy előzetes, avagy felvezető a Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesületet eseményére, amikorra az említett Kripta-projekt elkészül.
Amit még dr. Puskás Attilától, az egyesület elnökétől megtudtunk: a projekt keretében – 2015. október 16-18 között –, információs táblákat és pannókat fognak kiállítani a Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptájában a sírokról, és az Osli stúdió illusztrációival a már többször említett kiadványt is megjelentetik.


Halotti jegyzék

1. Ismeretlen
2. Farkas Sára, †1783
3. Kirch Maÿr Bertalanné Mária Franciska
4. Helbrink (? Helbling József, paptanár, †1809)
5. Farkas László, városi főbíró, †1782
6. †1834
7. Andrási József, a szeminárium régense, †1836
8. Goepherth József, postamester, †1826
9. Novák Márton, kereskedő, †1808 (örmény)
10. Ismeretlen
11. Nagyajtai Cserei Imre, meszesi apát, marosvásárhelyi főesperes-plébános, †1815
12. Nagyajtai Cserei József, meszesi apát, marosvásárhelyi főesperes-plébános, †1809
13. Apostol György, egykori marosvásárhelyi jezsuita rendházfőnök, †1797
14. Könczei Imre, paptanár, †1799
15. Eranos Mária, †1818 (örmény)
16. Alsócsernátoni Csernátoni Ferenc, ítélőmester, †1798
17. T.(?) B.
18. Petráskó Gergely, kereskedő, †1840 (örmény)
19. Petráskó G(?)  (örmény)
20. Hilibi Gál József, királyi táblai ülnök, †1800
21. Kövér Veronika, †1797 (örmény)
22. Márkovits Helena, †1841 (örmény)
23. Simai Anna, †1825 (örmény)
24. Gróf Kálnoki Domokos, †1732
25. Báró Péterfi György Ignác, kapitány, †1733
26. Ismeretlen
27. Czink Erzsébet, †1829
28. Csiki Márton, kereskedő, †1828 (örmény)
29. Verzár Johanna, †1831 (örmény)
30. Gyöngyösi József, városi főbíró, †1819
31. Gyöngyösi György, városi tanácsos, †1785
32. P. M.
33. †1839
34. Peielle József, az esküdt közönség tagja, †1819
35. Petráskó Veronika, †1839 (örmény)

Bejárat melletti ismeretlen származású sírkövek:
1. Tamásfalvi Túri József, erdélyi főkormányszéki tanácsos, †1832
2. Ismeretlen


A képek a Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesületet tulajdonát képezik.

Share Button
Ennyien olvasták: 1245

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.