Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső
Holnap
Eső
Borús
Szombat
Borús

Rekviem egy templomért

Nagy-Bodó Tibor szeptember 22, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

ilyen-volt-atyha

A Hargita megyei Atyha ősi falu és a Sóvidék legmagasabban fekvő települése. Az ősi falut 1567-ben Attija néven említikelőször. Orbán Balázs szerint a falu régi temploma a Szentegyházas erdőben volt, s innen származott az 1437-es évszámú harang, mely az 1867-es tűzvész áldozata lett. Ezen a héten egy rendkívül szomorú eseményről számolunk be lapunk olvasóinak. Az atyhai templomot villámcsapás érte, és teljesen megsemmisült…

atyha-3

A Fiasmál oldalában települt falu

A tipikus „nyeregben ülő” falu Székelyudvarhelytől harminchat kilométerre, Korondtól tíz kiliméterrre északnyugatra az Atyhai-nyereg északi részén, a Korond- és a Küsmöd-patakok vízválasztóján fekszik.
A falu a tőle emelkedő Fiasmál oldalában, hétszáz-hétszázötven méter magasan települt. A Fias tető a firtosi kilátással vetekedik: tiszta időben a Marosterétől a vulkáni hegyvonulatig láthatunk.
A falutól északnyugatra, Réda éles tufapadokkal jelzett gerince ereszkedik alá a Korond vizéig. Délen a Kadácsmező és a Kerekmező emelkedik, majd az erdő borította Firtos zárja le a látóhatárt. Nyugaton az Avar pataka mentén Etédre ereszkedhetünk be.

atyha-1

A rege és az eredetmonda

Neve puszta személynévből ered, melynek alapja a magyar atya főnév. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében is említi a helyiek által a mai napig is használt, a környező falvak nevét is származtató eredetmondát:
„…tudjuk a regét, mely e vidék faluinak névszármaztatásához van kötve. Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka, tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd, ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik „neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült, haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e? Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyőrűen fekvő Atyha…”

atyha-2

Rövid történeti ismertető

A régi templom romjait 1818-ban fedezték fel, midőn a több évszázados bükköst levágták és „pityókával” ültették be.
Atyha népe a reformációval unitárius hitre tért és Korondhoz tartozott, majd önállóságot szerzett és saját templomot épített. Az atyhaiak visszatérése a katolikus egyházhoz Péter István gyergyószentmiklósi esperes érdeme.
A Kupásné-hegy alatti kőtemplom 1652-ben épült, nem messze a maitól; idővel kicsinek bizonyult, és 1795-ig állott fenn.
A pár nappal ezelőtt leégett, kőfallal kerített, keletelt templom Kovács József plébános idején 1797–1799 között épült hétszáznyolcvannyolc méter magasságban.
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból: „…magas, nyugati homlokzati tornyában két, 1922-ben, Nagy-szebenben öntött harang és egy csengettyű van. A hajóban orgonakarzat van, félköríves apsisú szentéllyel, ennek északi oldalához csatolt sekrestyével. Fő- és mellékoltára klasszicista stílusú, a nyugati karzat alatt két, 1903. és 1904. évszámú, kőből faragott szenteltvíztartót találunk…”.

atyha-4

A templom 1867-ben is a tűz martalékává vált. 1927-ben tornyát tornádó rombolja

1867-ben a templom az oldalfalak kivételével leégett, Betegh Imre plébános építette vissza a mai alakjában.
Az 1927. július 2-i tornádó lerombolta a templom tornyát.
1941-ben egy földcsuszamlás tizennégy házat pusztított el.
A gyönyörű fekvésű, nagy múltú falu az utóbbi évtizedekben az elnéptelenedés útjára lépett…

atyha-6

atyha-7

A villámcsapás bekövetkeztekor épp az égiháború ellen harangoztak…

Simó Márton, az Élő Székelyföld Munkacsoport szerkesztője már napokkal ezelőtt jelezte, hogy vasárnap este az atyhai templomot villámcsapás érte.
Tudomásunk van arról is, hogy bár a néhány évvel ezelőtt teljesen felújított épület rendelkezett villámhárítóval, olyan rendkívüli erősségű volt a légköri elektromos kisülés, hogy a szentély fölött a tetőszerkezet azonnal lángra kapott.
A plébános és a harangozó, akik a helyszínen tartózkodtak ezekben a pillanatokban, hiszen szokás szerint harangoztak az égiháború ellen, az értékeket – a szentségtartó és néhány miseruha kivételével – már nem tudták kimenteni.

atyha-8

atyha-9

Egy harang elolvadt, a másikat a templom udvarán látni…

Az Élő Székelyföld Munkacsoport szerkesztője már szeptember 19-én, hajnali fél ötkor tájékoztatta a médiát e tragikus eseményről, és továbbá arról, hogy abban az időben és a helyi önkéntes tűzoltók közlése alapján is úgy tűnt, hogy a templom teljes tetőszerkezete, a torony, minden bent levő használati eszköz és felszerelés, műtárgy odaveszett.
Sokáig még azt sem lehetett tudni, hogy pontosan milyen károsodás érte a templom Kolonics-orgonáját és a három harangot.
Simó Márton lapunknak még azt is elmondta, hogy a helyi és a szomszédos településeken működő önkéntes tűzoltóegyesületek igyekeztek megfékezni a lángokat, de minden próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult.
A kiérkező udvarhelyi tűzoltóalakulat is tehetetlennek bizonyult… A szakemberek és az önkéntesek sajnos mindössze csak lokalizálni tudták a tüzet, hogy az ne terjedjen át a szomszédos épületekre.

atyha-10

atyha-11

Harangok olvadása

A tetőzet beomlott, majd a lángoló karzaton megsemmisült az orgona, elolvadtak a toronyban levő harangok. Teljesen elpusztult a berendezés, a fő- és mellékoltárok, a padok, a festmények és szobrok, minden műtárgy, amelyet a közösség az évszázadok során felhalmozott. Nagy szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tűz emberi áldozatot nem követelt.

atyha-13

atyha-14

atyha-15

A romok eltakarítása csak a kárbecslő bizottság szemléje után kezdődhet meg

A kárbecslő bizottság felmérése után leírható: a templom valóban teljesen kiégett. A villám becsapódása vasárnap este 21:30 és 21:45 között történhetett.
Amint azt a jelenlevők is látták, a lángok hamarosan átterjedtek a teljes tetőszerkezetre és a toronyra is.
Simó tudomása szerint a lelkész és a gondnok két alkalommal hatoltak be az égő épületbe, de csak pár kegytárgyat tudtak kimenteni…
A tűzvészt semmilyen technikai eszközzel sem lehetett megfékezni. A kivonuló tűzoltók lokalizálták a tűzfészkeket, a szomszédos épületek – az iskola, a plébánia és a hozzá tartozó csűr – egyáltalán nincsenek és nem voltak veszélyben.

atyha-15

atyha-17

atyha-18

Hatalmas összefogásra lesz szükség

Nem tudni, hogy a torony megmaradt csonkja és az oldalfalak alkalmasak-e arra, hogy viseljék a majdani tetőszerkezet tömegét.
Amennyiben földig le kell bontani a több mint kétszáz éves épületet, akkor a kár még jelentősebb. Az alig kétszáz lelkes egyházközség egymagában nem lesz képes előteremteni az újjáépítéshez szükséges összeget.
Közösségi összefogásra, az érsekség, a politikai község és az elszármazottak segítségére lesz szükség.
Azonban tudomásunk van még arról is, hogy a hír elterjedtekor azonnal jelentkeztek segítőkész emberek és csoportok – országhatártól függetlenül –a Kárpát-medence minden szegletéből.

atyha-2

Az anyagi kár felbecsülhetetlen

Az atyhai születésű Simó Márton, aki már eddig rengeteg mindent megtett a szóban forgó településért és az egyházi épületekért, az anyagi kár felbecsülhetetlenségéről még elmondta:
– Ha milliós nagyságrendű összegről beszélünk, az még nem fedezi, s nem feledtetheti a veszteséget. Az atyhaiak csak akkor emelkedhetnek fel az őket ért csapás súlya alól, ha összefognak és mások segítségét is elfogadva, kitartó munkával új, még díszesebb templomot építenek. A Gondviselés szerint megújhodásra, lelki tisztulásra, szeretetre és türelemre van szükség ahhoz, hogy új élet és remény sarjadjon a romokon.
Fontos kiemelni azt, hogy a helyi tisztelendővel, ft. Adorján Imre plébánossal már egyeztettek arról, hogy létrehozzák azt a folyószámlát, amelyre a célzott adományokat fogadhatják.

atyha-19

atyha-20

atyha-21

A Hargita Megyei Katasztrófavédelem

A Magyar Távirati Iroda Alina Ciobotariu hadnagy, a katasztrófavédelem Hargita megyei egységének a szóvivőjére hivatkozva jelenti, hogy vasárnap este 22 óra 11 perckor értesítették a tűzoltóságot az atyhai templomtűzről. A hivatásos tűzoltók Székelyudvarhelyről három autóval, a korondi, parajdi, és felsősófalvi önkéntes tűzoltók öttel vonultak a helyszínre. Hajnali három óráig küzdött 13 hivatásos és 29 önkéntes tűzoltó a lángokkal, a templomot azonban nem tudták megmenteni.

atyha-24

atyha-23

atyha-25
A szóvivő szerint a tetőszerkezet és a mennyezet égő gerendái beestek a templomtérbe, és a tűz átterjedt az oltárra, a bútorzatra és az orgonára is. A tűzoltóknak csupán a torony egy részét sikerült megmenteniük. A tűzvészben a harangok is megsérültek. A szóvivő szerint a tűzoltók beavatkozásának a legfontosabb eredménye az volt, hogy a tűz nem terjedt át a szomszédos iskola, és ravatalozó épületére, valamint a falu házaira. A tűzoltóság első becslése szerint a tűzvész 380 ezer lejes kárt okozott.

atyha-3


* A rendelkezésünkre bocsátott információkért- és a fényképekért külön köszönet Simó Mártonnak


Simó Márton, Élő Székelyföld Munkacsoport
Rekviem egy templomért

simomartonatyhaAtyha ősi székely település. A hagyomány szerint a közeli Szentegyházas dombon állt első temploma, amelynek romjai a XIX. század közepén még láthatók voltak.
A falu első említése 1536-ból való, bár aty(h)ai illetőségű személyekről ennél korábbi feljegyzések is léteznek. Lakói a reformáció idején többször is unitárius hitre tértek, mígnem megállapodtak katolikus vallásnál. Egy korábbi templomát a Kadács-hegyese nevű helyen említik, a mai település és a Firtos (1007 m) között félúton.
A mostani temető területén állott egy kisebb templom (épült 1651-52-ben), amely szűknek bizonyult, a papi telek végében – a mai helyén – építenek újat, amelyet 1799-re fejeznek be.
Ez a templom – tornyában az 1437-ből való haranggal – egy 1867-es tűzvész során, oldalfalai kivételével elpusztult. Hat esztendő kellett a felújításhoz az akkor igen erősnek számító egyházközségnek (1869-ben a népesség 1495 fő, mind római katolikus).
Ekkor vásárolják a Kolonics-orgonát és öntetik az új harangokat. A kelet-nyugati tájolású, karzattal ellátott templom a 20. század elejére nyeri el azt a formáját, amelyet ismerhettünk (klasszicizáló stílusú fő- és mellékoltárok, a Bűnbánó Mária-Magdolnát ábrázoló főoltárkép, Szent Péter és Pál gipsz-szobrok, Szűzanya- és Krisztus-szobor, az adományból származó Szent Imre-szobor stb.
Az I. világháború idején a harangokat háborús célokra elrekvirálják (1916. október 16.), pótlásukra 1922-ben kerül sor, ekkor a Szent Antal-csengettyű és két Nagyszebenben készült – ais-b és d hangú – harang kerül a toronyba. 1927. július 2-án tornádó söpör végig Atyhán, sok házat megrongálva, ledöntve a templom tornyát. A természeti katasztrófák és gondatlanságból tűzvészek azonban eléggé gyakoriak, hiszen 1927-ben, 1928-ban és 1931-ben is történnek tűzesetek. A gazdák általában rendelkeznek valamilyen biztosítással, az újjáépítési költségek egy részét megkapják. 1928. augusztus 6-án döntenek úgy, hogy a Jóistennel is biztosítást kötnek, ennek eredménye a fogadalmi ünnep. 1929-ben fejezik be a templom tornyának javítását, amely kőből és téglából, vasazással készül, és két méterrel magasabb a korábbinál. A csapások sora azonban nem ér véget: 1930. szeptember 6-án három gazdaság, 1931. február 27-én pedig az iskola ég le (1930-ban 1276 fő lakja Atyhát, akik közül 1210 római katolikus).
A templomot 1958-60-ban újítják, majd ismét 1971-72-ben, amikor a II. Vatikáni Zsinat szellemében előírt változtatásokat vezetik be: a miséző pap a hívekkel szemben helyezkedik el a miséző oltárnál, külön olvasóállvány készül, amelyet egyúttal a szentbeszédek helyeként is használnak, ekkor vezetik be a nemzeti nyelveken való misézést – mindez történik a közelmúltban elhunyt Gergely Géza (1939-2016) plébános idejében. Ezek a műtárgyak székely népi motívumokat viseltek, s az ugyancsak akkor elhelyezett faragott csillárokkal sikeresen egészítették ki a templom klasszicizáló karakterét.
A kétszáz éves évforduló emlékére, 1999-ben végeznek nagyobb javítást, ekkor új tetőszerkezettel látják el. A szakszerűtlen beavatkozás következménye, hogy a túl nehéz cserepek tömegét rosszul viseli a födém, a mennyezeten szakadozni, majd hullni kezd a vakolat. Néhány évvel később újra kell tervezni a tetőzetet, ami annak lebontásával jár. Ekkor semmisülnek meg a mennyezeti freskók.
A templom mennyezete deszkaburkolatot kapott (2007), új héjazat került a hajó és a szentély fölé (2010-14), amely a 2016. szeptember 18.-i katasztrófa pillanatáig szolgált.
Gyermek- és ifjúkorunk temploma, az a szent hajlék, ahová oly sokszor és sokan tértünk meg hosszú útjainkról, a fáradságos munkából, hogy erőt és bizakodást merítsünk, már nem létezik. A templom csak egy emlék. Az orgona hangjai az örökkévalóságig illantak, akárcsak az ott elrebegett boldogító igenek. A béke jegyében történő egymást-üdvözlések meghittsége sem a régi, és többé nem lehet olyan, mint volt szeretett templomunkban…


Share Button
Ennyien olvasták: 1658

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.