Központ
2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
Eső
Ma
Eső
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Reneszánsz kastélyok romjai

Nagy-Bodó Tibor augusztus 4, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Alvinc kastely (11)

A fehér megyei Alvinc neve a német eredetű Winz személynévből ered. Előtagja Felvincre utal. Először egy 1205 és 1235 közötti oklevél 1289-ből való másolatában említették, Wynch Inferiori alakban. Későbbi névalakjai: 1248-ban Wynch, 1342-1359 között Olwynch, majd 1393-ban Alsowyncz. A települést szász hospes-ek alapították. A XIII. századtól a marosi sóút átkelőhelye, vámmal. 1300-ban ferencesek építettek benne templomot. 1370-ben kapott vásártartási jogot, attól kezdve oppidumként, 1430-ban Borberekkel együtt civitasként említették. 1435 és 1526 között kerületével Alvincszékkel együtt a Királyföldhöz tartozott. 1488-ban 182 egésztelkes gazdát írtak össze. A 15. század során az 1438-as és 1442-es török betörések és a pestis miatt meggyérült szász lakossága mellé a török elől menekülő magyarok és katolikus délszlávok települtek be… Ezen a héten az alvinci várkastélyról írunk.

Alvinc kastely (12)

A várkastélyt Bethlen Gábor idejében alakították ki

A Gyulafehérvártól délnyugatra települt község északi részén, a Pián-patak és a Maros találkozásánál emelkedő alacsony dombon épült a Martinuzzi-féle reneszánsz várkastély.
Az eredetileg négyszögletes alaprajzú sarkain egy-egy bástyával megerősített várkastélyt vizesárok vette körül, nyugati sarkánál épült felvonóhidas kapujához cölöpökön nyugvó fahíd vezetett.
A ma is látható, megközelítően hatszögletes alaprajzú várkastélyt Bethlen Gábor idejében alakították ki. Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című munkájában írja le, hogy ez időben tehették át kapuját a kastély északi sarkára, ahol ennek romjai, az egyemeletes kastélyépület, és egy négyszögletes torony maradványai állnak.
Az északnyugati sarkon egy téglalap alapú bástya, a hozzá csatlakozó épületszárny lépcsőházának nyomai, a nyugati sarkon egy bástya és egy torony, az északkeleti és délkeleti oldalon az udvart határoló kőfal látható még. A falakat övező egykori vizesárok részben még felismerhető.

Alvinc kastely (10)

Ifjabb István király 1265-ben kiváltságokat erősít

Amint az már a felvezetőnkben röviden említettük, a település neve Lőrinc erdélyi vajda 1248-ban kelt oklevelében szerepel először, amikor Wynch mezővárosa különböző szabadalmakban részesült.
Kiemelten fontos tudni azt, hogy István ifjabb király 1265-ben erősítette meg a kiváltságokat, melyek szerint az erdélyi káptalan a Maroson szállított só vámjának kétharmadát Alvincen vehette fel.
Tudni kell azonban még azt is, hogy ugyanezt IV. László király 1289-ben is megerősítette azzal, hogy a vám egyharmad része, melyet Wynch inferior-ban szedtek, az erdélyi vajdát illeti meg.

Alvinc kastely (9)
Az 1300-as években Alvincen szerzetesrend is működött

A Vinc szó eredete tisztázatlan. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból az derül ki, hogy a község helyén találtak falura és útra utaló nyomokat, a népvándorláskor telepek állottak itt.
A fent már említett Kiss Gábor tud arról, hogy a X-XI. században telepedtek le itt. A település jelentős marosi átkelőhely volt, az erdélyi só szállításának útvonalán.
Tudomásunk van arról, hogy plébániáját 1283-ban, Godeschalk nevű papját 1309-ben, György plébánosát pedig 1330-ban említik.
1361-ben frater Alardus prior ecclesiae Borpergh et Wynch szerepel, ami bizonyítja, hogy szerzetesrend is működött itt.

Alvinc kastely (8)

1430: Zsigmond király Alvincet szabad királyi várossá teszi

I. Lajos király 1349-ben in Olwynch kelt oklevelében Losonczy István szörényi bánnak birtokot adományozott, majd az ugyanitt kelt levelével a kolozsvári polgárok javára a borvámot szabályozta.
Alvincet a szomszédos Borberekkel együtt Zsigmond király 1430-ban szabad királyi várossá tette, és a szász városok kiváltságaival ruházta fel.

Alvinc kastely (1)

A mohácsi csatavesztés után Szapolyai János 1526-ban Radul vajdának adományozza. Miután Radult a törökök megölték, a város Hozárdi Miklós kezébe került, akitől János király 8 ezer forintért visszavásárolta, és Majláth Istvánnak adta.
A király ellen fellázadó Majláth birtokait hűtlenség címén elvették. Alvincet mint fejedelmi birtokot Martinuzzi Györgynek adományozták.

Alvinc kastely (7)

Az 1694-es inventárium tanúsága

Pár mondat erejéig maradjunk még egy kicsit a fent említett Borbereknél. Ez azért is fontos, mert kertészeti tekintetben Borberek ugyancsak jelentős.  Bálpataki János borbereki kúriájának kertjéről az 1694-es inventárium következő sorai tudósítanak:
„…az megírt udvarház megett vagyon egy veteményeskert mely körös körül… baronapalánkkal vagyon bekerítve… Ebben most semmi vetemény három barackfácskán kívül… Vagyon emellett a veteményeskert, melynek hossza uln. Nro. 122, szélessége uln. Nro. 72. Vagyon ez elosztva négy öreg táblákra… Ez megírt udvar ezen veteményeskertével együtt két fundusokból álló… ezeknek körös körül lévő kerítése nagyobb  részént porgolát sövénykert, mely jobbítást kíván…”.

Alvinc kastely (6)

Martinuzzi György elkezdi a vár építését

Alvinc tehát a mohácsi csatavesztést követően több tulajdonos után került Martinuzzi – más néven Fráter – Györgyhöz, aki a vár építését elkezdte. A vizesárokkal körülvett, felvonóhidas, sarkain talán tornyokkal erődített várkastélynak a maradványai a mai kastély udvarán kerültek elő a régészeti ásatások során.
Röviden már említettük, hogy a mai, romos kastélyt Bethlen Gábor fejedelem építtette. Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében arról tudósít, hogy a Giacomo Resti tervei szerint, Brassai Kőműves János kolozsvári kőfaragó mester kivitelezésében beindult nagyszabású építkezések következtében a reneszánsz stílusban felújított, hatszögletűre átalakított erősség a Martinuzzi-féle kastélynál is szebb lett.

Alvinc kastely (5)

„Ez a város a magyarok előtt olyan tiszteletben áll, mintha elődeik sírja volna…”

Evlia Cselebi beszámolójának hitelességét megkérdőjelezik a költői túlzások, melyeket Alvinc várával és városával kapcsolatosan közöl:
„…ez a Vincsazvár a Maros folyó túlsó partján az ég csúcsához hasonló magas hegy tetején kőépületű, erős vár. A Maros folyó innenső oldalán a hídfőnél nagy külvárosa van, melyeket templomok, házak, fogadók, csársik és bazárok díszítenek… Ez a város a magyarok előtt olyan tiszteletben áll, mintha elődeik sírja volna…”.

Alvinc kastely (4)

A völgy, melyet Erdély legszebb folyója öntöz

Az Alvinc környékén a már kiszélesedő Maros-völgyről – Fekete Albert könyvéből – az alábbiakban egy további romantikus tájleírást idézünk:
„…a tágas völgynek, melyet Erdély legszebb folyója öntöz, termékeny szőnyegét menedékes virító hegyek övedzik, kétoldalt szőlőkkel, sűrű erdőkkel, és néhol szántóföldekkel… A vidék nyílt, kies, örömet, kényelmet elővarázslóan hat egyszerű pompával az utasra. Itt-ott a hegyek oldalfalában vagy a tágas föld sima tányérján falvak terülnek el, melyek közül magasan emelkednek ki sötét zsindelyfödelekkel a földesurak mezei lakjai, szellős jegenyéktől körülárnyékolva, házi csendes szelíd otthonosság szellemét lehelvén…”.

Alvinc kastely (3)
Egy leírás kutatásának eredménye

Az alvinci kertről szóló kevés leírások egyike, amit dr. Fekete Albertnek sikerült felkutatni, az egy 1676-ban készült leltár szövegében maradt fenn az utókor számára: „…a díszkert a vizesárkon túl, a hídtól kelet felé terül el. Sugár alakban kiépített ösvényeket osztott, virágos és veteményes táblák fogták közre a haltartó fölé épített filagóriát, amely a nyilván szimmetrikus kompozíció központja volt…”.

Alvinc kastely (2)

(befejező rész a következő lapszámunkban)

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet: Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek, és Dr. Fekete Albertnek.

Alvinc kastely (1)

Share Button
Ennyien olvasták: 1355

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.